Doktor Kossuth

Sokszor hajlamosak vagyunk legyinteni a folyamatos fáradtságra vagy az állandó szomjúságérzetre, pedig a szervezetünk ilyenkor már jelez. Magyarországon ma már csaknem 800 ezer diagnosztizált cukorbeteg van, és becslések szerint több százezer ember úgy éli a mindennapjait, hogy még nem is tud a betegségéről. Mivel a diabétesz kezdetben nem fáj, kezeletlenül súlyos szövődményekhez – például látásvesztéshez, veseleálláshoz, szívinfarktushoz vagy végtagamputációhoz – is vezethet.

Szakértő: Arapovicsné Dr. Kiss Krisztina belgyógyász-diabetológus, az Észak-budai Szent János Centrumkórház II. Belgyógyászat–Diabetológiai Osztály főorvosa

Műsorvezető: Süveges Gergő

Szerkesztő: Deák Dóra

A magas vérnyomás, vagyis a hipertónia, az egyik leggyakoribb krónikus betegség, ami Magyarországon körülbelül 3,5 millió felnőttet érint.A magas vérnyomás eleinte sokszor tünetmentes, mégis a későbbiekben komoly, akár halálos szövődményekkel járhat. Mi állhat a hátterében: genetika, életmód, táplálkozás? Hogyan lehet kezelni?

Vendégeink: prof. dr. Gellér László kardiológus, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, a Semmelweis Egyetem Szív-és Érgyógyászati Klinika részlegvezetője, valamint dr. Nemcsik János háziorvos, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének docense.

Műsorvezető: Süveges Gergő

Szerkesztő: Ernst-Taracközi Kinga

Az antibiotikum igazi varázsszerként robbant be a gyógyításba, a varázserő azonban mára megkopott. Megjelentek a multirezisztens szuperbaktériumok, elsősorban a nagyüzemi állattartásnak köszönhetően, hiszen a világon felhasznált összes antibiotikum 70-80 százalékát ott alkalmazzák.

Szerkesztő: Veress Ágnes

Műsorvezető: Bicsák Eszter

A húsz éves Gábor a konditeremben összeesett és hirtelen szívhalált halt szeptember 24-én. A helyszínen nem sikerült újra éleszteni. De a különböző szakemberek összehangolt, eltökélt és küzdelmes munkája, valamint a legmodernebb technikák bevetése életének megmentéséhez, és a hirtelen szívhalált okozó veleszületett szív fejlődési rendellenesség gyógyításához vezetett.
A doktor Kossuthban megismerhetik László Gábor fantasztikus történetét, az életéért vívott harc különböző állomásait és a szívgyógyászat, szívsebészet egyes modern eszközeit. Gábor megmentéséhez ugyanis a magyar szívgyógyászat történetében először használtak katéteres szívpumpát, ún. impellát. Melyek voltak a gyógyító teamek számára a legnehezebb döntések? Mit tanultak ebből a különös és herikus történetből?
A műsor vendégei Édes István kardiológus főorvos, Hartyánszky István profilvezető szívsebész, és Sótonyi Péter érsebész professzor, mindhárman a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján dolgoznak. László Gábor felvételről szólal meg.
Szerkesztő: Gimes JúliaMűsorvezető: Bicsák Eszter

Botox-, és hialuronsavas kezeléseket csak egészségügyi szakemberek végezhetnek, mégis sokan, megfelelő tudás nélkül foglalkoznak vele, sokszor komoly szövődményeket okozva a pácienseknek.

Az elmúlt években dinamikusan nőtt az esztétikai beavatkozások száma a világban. Egy hivatalos jelentés alapján évente kb.35 millió, ebből 17, 3 millió nem sebészeti jellegű beavatkozást végeznek. Ezekkel csak egészségügyi szakemberek foglalkozhatnának, mégis egyre több esetről tudhatunk, amikor kuruzslás vétsége miatt indítanak eljárást, olyan kozmetikusok ellen, akik megfelelő végzettség nélkül vállalnak ilyet. Miért fontos a hozzáértő szakorvos? Mit tudhatunk a bevatkozásokról? Dr.Solymosi Ágnes bőrgyógyász-kozmetológus szakorvost kérdeztük.

Műsorvezető: Süveges Gergő

Szerkesztő: Ernst-Taracközi Kinga

A modern orvostudomány szerint a gyógyítás nem a recepttel kezdődik. Az orvos és a beteg közötti jó kommunikáció szó szerint életet menthet. De hogyan találhat közös hangot a feszített tempóban dolgozó szakember és a tanácstalan beteg? Kutatások igazolják, hogy egy átlagos vizit során az orvosok gyakran már az első 11-18 másodpercben félbeszakítják a beteget, amikor az a panaszait meséli. Emiatt a legfontosabb aggodalmak sokszor el sem hangzanak.

Szakértő: Dr. Purebl György - Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar - Magatartástudományi Intézet – Igazgató

Szerkesztő: Deák Dóra

Műsorvezető: Süveges Gergő

Van olyan kórház, ahol a szülések mintegy 70 százaléka végződik császármetszéssel, és van, ahol 22.
Megszólalók:Sziller István címzetes egyetemi tanár, szülész-nőgyógyászEcsedi Gabriella jogász, dúla, népegészségügyi szakember
Műsorvezető: Deák DóraSzerkesztő: Veress Ágnes

Magyarországon kb. 400 000 gyermek él alkoholista szülővel. Nem vesszük észre, hogy állandó szégyen, bűntudat és bizonytalanság az életük. A közelmúltban rendezték a 9. konferenciát az Elfeledett gyermekekért, ezt idézzük fel.
Megszólalók:dr. Máttyus Anna gyermekpszichiáter, a János kórház- gyermekpszichiátriai rehabilitációs osztályának vezetőjeKormos Piroska szociálpedagógusFrankó András a Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálatának vezetője
Műsorvezető: Bicsák Eszter Szerkesztő: Veress Ágnes

Adott három ember, aki beteg hozzátartozójának szívesen odaadná egyik veséjét, ám a szeretett ember számára egyikük sem alkalmas donor? Hogyan menthető meg mégis mindhárom ember élete? Hat ember, hat műtét, 3 vese, 3 új élet.

A Semmelweis Egyetemen nemrégen sikeresen végrehajtott első hazai hármas, élődonoros vesetranszplantációról beszélünk, melyet úgynevezett keresztdonációs program keretében végeztek. Az adományozott vese az újjászületést jelenti, az adományozó egy idegen embernek adja meg önzetlenül az új élet lehetőségét. Milyen érzés egy idegen számára feláldozni egy vesét? Mennyire nehéz elfogadni a házastárs önfeláldozását? Hány szakember vesz részt egy ilyen összehangolt szinte „hadműveletben”? Mi az élődonoros transzplantáció társadalmi jelentősége, és egyáltalán miért van erre szükség?

Vendégeink Bótáné Szilvási Zsuzsanna, aki vesét kapott és férje, Bóta Sándor, aki vesét adott és Dr. Cseprekál Orsolya belgyógyász, nefrológus, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának osztályvezető főorvosa.

Műsorvezető: Bicsák Eszter

Amikor érzelmi vagy életvezetési válságba kerülünk, a környezet támogatása életmentő lehet. Ha nincs kivel megosztani gondjainkat, a telefonos lelkisegély-szolgálat egy azonnali, anonim és ingyenesen elérhető védőháló, amely kritikus élethelyzetekben képes megfékezni annak tovább mélyülését. Mindez különösen fontos lehet halottak napja környékén, amikor valamilyen veszteségérzet miatt könnyen kerülhetünk érzelmi hullámvasútra. Ezekre a lelkileg kibillent pillanatokra keresünk szakemberek segítségével hatékony válaszokat.

Vendégek:

Dudás Erika, pszichológus, a Magyar Lelki Segély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke

Pólus Enikő, mentálhigiénés szakember

Műsorvezető: Süveges Gergő

Szerkesztő: Farkas Szabolcs

Súlygyarapodás vagy súlyvesztés. Állandó fáradtság vagy folyamatos nyugtalanság. Alacsony vagy épp magas pulzus. A tünetek akár pajzsmirigy-rendellenességre is utalhatnak, amely népbetegségnek számít, mégis nagyon alacsony a felismerési arány. Ennek okairól, a betegségek kialakulásáról és kezeléséről is kérdeztük dr. Lakatos Pétert, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika egyetemi tanárát.

Műsorvezető: Süveges Gergő

Szerkesztő: Ernst-Taracközi Kinga

Seborrhoeás dermatitis, pikkelysömör és hajhullás – legtöbben csak akkor kezdenek el foglalkozni a fejbőrükkel, amikor az már látványos tüneteket produkál, vagy a mindennapokat megkeserítő viszketés, égő érzés jelentkezik. Bár az ősz és a sapkaviselés, valamint a benti fűtés és a szárazabb levegő hajlamosak felerősíteni a panaszokat, a fejbőr betegségei nem szezonálisak – az év bármely szakában felüthetik a fejüket.

Szakértő: Prof. Dr. Sárdy Miklós a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika egyetemi tanára

Műsorvezető: Bicsák Eszter

Szerkesztő: Deák Dóra

Nemrégen jelent meg Molvay Péter és Tomka Tivadar 4-es-es szoba című könyve - amely az alkohol függőségről és terápiájáról szól. A megrázó regény másoknak is reményt ad arra, hogy van kiút az alkoholizmusból.
Tomka Tivadar elmondja saját történetét, betegségének gyermekkori gyökereit, hogy miért tette le végül a poharat, és hogy milyen volt az élet egy rehabilitációs intézményben. Másik vendégünk Petke Zsolt pszichiáter, addiktológus főorvos segit az alkoholizmus, mint betegség megértésében, a család szerepének tisztázásában, a józanodás lehetőségeinek és állomásainak feltárásában.

Műsorvezető-szerkesztő: Bicsák Eszter

Az 1956-ban 8 éves Országos Mentőszolgálat kb. 1000 főnyi személyzettel és 400 mentőautóval több mint 20 000 sérültet látott el és szállított kórházba a forradalom 2 hete alatt. A központi épület légoltalmi pincerendszerében kialakított ideiglenes szükségkórház (Pincekórház) ma múzeumként látogatható. A helyszínen dr. Debrődi Gáborral, a múzeum vezetőjével beszélgetünk.

Műsorvezető: Süveges Gergő

Szerkesztő: Ernst-Taracközi Kinga

A nemzetközi statisztikák szerint a lakosság mintegy másfél-két százalékát érinti közvetlenül a dadogás. Magyarországon közel 150-200 ezer ember él együtt ezzel a beszédtechnikai sajátossággal. A dadogás nem rossz szokás, nem az intelligencia hiánya és nem is egyszerű idegesség. Ez egy összetett neurológiai állapot. Egy felmérés szerint a társadalmi előítéletek miatt sok dadogó ember önértékelési problémákkal és beszédfélelemmel küzd.

Szakértők: Dr. Büki György – Heim Pál Gyermekkórház gyermekneurológiai osztály szakorvosa

Nagy-György Márton – logopédus, beszédtechnika-tréner

Október az ADHD tudatosításának és tudatosságának hónapja. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar egy neurológiai alapú fejlődési rendellenesség, nem pedig egyszerű magatartászavar vagy neveletlenség. Ez egy idegrendszeri, veleszületett sajátosság, amely gyermekkorban jelentkezik, és az érintettek jelentős részénél felnőttkorban is megmarad. A statisztikák szerint az általános iskolások nagyjából 5 százalékát érinti - ez a diagnosztizált számarány, ennél viszont jóval többen lehetnek az érintett gyerekek.

Szakértőink: Dr. Hofmeiszter Krisztina gyermek- és ifjúságpszichiáter és Süvegesné Rudan Margit logopédus, gyógypedagógus
Műsorvezető: Bicsák EszterSzerkesztő: Farkas Szabolcs

Drámaian nő a rövidlátó gyermekek száma - Ázsiában ez az arány sokkal magasabb - és néhány elváltozás, például a tompalátás, kizárólag gyermekkorban orvosolható hatékonyan. A szemészeti szűrés és a szemüveg létfontosságú – mindenkinek, szegregált településeken élő ovisoknak is. Szakértőnk: dr Domsa Patrícia gyermekszemész.

Műsorvezető: Bicsák Eszter

Egy csepp se - egyszer se - ezen a címen hirdettek európai uniós kampányt a húgyhólyagrák megelőzésére és korai felismerésére - ehhez hazánk is csatlakozott.

Vér, a vizeletben. Ha igen, akkor az újbóli megjelenésre várakozni szigorúan tilos! Ez ugyanis a hólyagrák első tünete lehet, azonnal urológushoz kell menni, hisz korai felismerés esetén a betegség gyógyítható! Erről szól a Doktor Kossuth adása.

Vendégeink:

Bíró Krisztina, az Országos Onkológiai Intézet onkológus főorvosa

Beöthe Tamás urológus, a Péterfy Sándor utcai Kórház és Rendelőintézet Urológiai Osztályának osztályvezető főorvosa

Szabó János, aki elmeséli betegségének történetét