NeurON – a HUN-REN tudományos podcastja

Az alvás közben az agyunk korántsem „kapcsol ki”: az EEG segítségével egészen részletesen követhető, hogyan változnak az agyhullámok és az alvásfázisok az éjszaka során. Dr. Reicher Vivien, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Klinikai és Fejlődés-Neuropszichológia Kutatócsoport tudományos munkatársa kutyák, farkasok, csecsemők és serdülők alvásmintázatait vizsgálva tárja fel, mit árul el az éjszakai pihenés az agy fejlődéséről és működéséről.

A beszélgetés során betekintést nyerünk a négylábúak EEG-vizsgálataiba, a babákra adott speciális, sok elektródás EEG-sapkák használatába, valamint az olyan új, hordozható eszközök világába, amelyekkel ma már az otthon megszokott környezetében is mérhető az alvás minősége. Mindez pedig hozzájárul ahhoz, hogy pontosabban tudjuk diagnosztizálni az olyan állapotokat, mint az ADHD vagy az autizmus.

Tudtad, hogy a strandolás közben használt naptejek és barnítók nem tűnnek el nyomtalanul a vízzel való érintkezéskor?Dr. Szabó Lili, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa pontosan ezt a láthatatlan világot kutatja: azt vizsgálja, miként viselkednek a gyógyszerhatóanyagok és a mindennapi kozmetikumok összetevői, amikor bekerülnek a vizekbe és a talajba. Emellett szóba kerülnek a ma már szó szerint mindenütt jelen lévő mikroműanyagok is, amelyek a legkülönbözőbb módon tűnnek fel környezetünkben, és amelyek vizsgálatához egészen különleges laborokra van szükség.A beszélgetésből az is kiderül, hogyan válnak a leghétköznapibb helyszínek – mint egy nyüzsgő vízpart vagy egy szántóföld – kulcsfontosságú tudományos tereppé.

A repülőgép szárnya nem is olyan merev, mint amilyennek a földről látszik.Vanek Bálint, PhD, a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) innovációs és szervezetfejlesztési igazgatója arról mesél, hogyan tehetik a matematikai modellek alapján tervezett robotpilóták és repülőgépszárnyak biztonságosabbá (persze már most is nagyon biztonságos) és hatékonyabbá a repülést.Szó esik arról, hogyan lehet aktív vezérléssel csillapítani a repülőgépszárnyak veszélyes rezgéseit, valamint hidrogénhajtású drónokról és autonóm járművek együttműködéséről. Ebben a különösen izgalmas részben az is kiderül, hogy miért döntöttek úgy, hogy szándékosan olyan repülőgépet terveznek, amelyen előidézhető a „flatter” jelenség, de az is, hogy mely repülőgépgyártók alkalmazzák már a SZTAKI által kifejlesztett technológiát.

Az agy egy folyamatosan alakuló, többszintű hálózat, amely épít, összekapcsol, szelektál és állandóan újraértelmezi a valóságot. Dr. Gulyás Attilával, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet agykutató biológusával abba a nyüzsgő mikrovilágba pillantunk be, ahol az idegsejtek apró elektromos jeleiből gondolat, tudatos élmény és végül maradandó emlék születik.

A Szürkeállomány (https://koki.hun-ren.hu/ismeretterjesztes/szurkeallomany) tudományos blogot is jegyző kutatóval folytatott beszélgetés során kiderül, miért felejtünk el bizonyos dolgokat, miként válogat az agyunk a mindennapi információáradatban a lényeges és a lényegtelen ingerek között, valamint, hogy milyen pótolhatatlan szűrőszerepet tölt be ebben a folyamatban a hippokampusz.

Mindezek mellett azt is megtudhatjuk, miként tudunk úgy tanulni, hogy a későbbiekben is emlékezzünk a tanultakra és milyen szerepe van ebben az alvásnak.

02:50 Az agykutatás két történelmi irányának találkozása05:20 Az agy működésének szerveződési szintjei – a tudat születése12:17 „Oroszlándetektor” a kérődzők agyában13:30 Agykutatási eredmények az iskolai tananyagban15:14 Az emberi tudat és az önreflexió20:23 A rövid-, közép- és hosszútávú memória működése30:24 Hogyan tudunk hatékonyan tanulni?34:30 Okostelefon és tanulás – a késleltetett jutalom halála38:45 Az epilepsziás agy jellemzői

A jelenlegi marsi klíma vizsgálata a Föld jövőjének megértését is szolgálja – mondja a HUN-REN NeurON podcastsorozatának legújabb adásában Dr. Pál Bernadett, a HUN-REN CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa, aki a Mars kutatásába kalauzol el minket.

Van-e még folyékony víz a Vörös Bolygón, és hol bujkál? A beszélgetésből kiderül, hogyan segítik a higroszkópos sók a marsi vízviszonyok feltérképezését, és miként keresi majd a folyékony víz nyomait az ExoMars Rover közvetlenül a helyszínen. Szó esik arról is, hogy a marsi klíma megértése miért tarthat tükröt a Föld jövőjének.

A sci-fi pedig (szinte) valósággá válik, amikor a marsi kolonizáció legégetőbb kérdéseit kezdjük feszegetni, a sugárzásvédelemtől az élelmiszertermelésen és a kommunikáción át a vízkészlet megőrzéséig.

0:00 Bevezetés1:29 Miért nehéz megtalálni a Marson a vizet?5:09 Honnan tudjuk, hogy volt és van víz a Marson?8:49 Hogyan találhat majd vizet az ExoMars Rover?13:26 Mit tanít a Mars-kutatás a Föld jelenérő és jövőről?17:07 A Mars-kolonizáció nehézségei23:18 Hogyan lesz valakiből csillagász?29:26 Modellezünk bolygókeletkezést!35:51 Miért van szükségünk marsi mintákra?39:05 Összeszemeteljük a Marsot is?42:02 Asztrobiológia a földönkívüli élet nyomában

Mi történik, amikor az ember már nemcsak nézi, hanem szinte „filmezi” az univerzumot és valós időben láthatja az égi jelenségeket?

A NeurON podcastsorozat legújabb epizódjában Dr. Szabó Róbert csillagásszal, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettesével, a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatójával beszélgettünk a csillagászat fejlődéséről, a nemzetközi kutatói együttműködések fontosságáról és arról, hogyan változtatja meg a tudományt az egyre nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló adat és azok AI-alapú feldolgozása.

Megismerhetjük a chilei Vera C. Rubin Obszervatóriumot, amely tíz éven keresztül háromnaponta újra és újra feltérképezi a déli égboltot, gyakorlatilag egy színes „mozifilmet” készítve az égi eseményekről. Szó esik arról is, hogy milyen eséllyel fedezhetjük fel vele a Naprendszer feltételezett kilencedik bolygóját és miként szerezhetünk tudomást távoli exobolygók létezéséről. Végül az érdeklődő fiatalok ahhoz is tanácsokat kapnak, hogy merre induljanak el, ha csillagászok akarnak lenni.

0:00 – Bevezető1:55 – Miért népszerű a csillagászat?7:50 – Nemzetközi együttműködések13:29 – A Vera Rubin Obszervatórium17:09 – Adatelemzés nagy léptékben: a Rubin Science Platform19:59 – Magyar hozzájárulás a Vera Rubin munkájához26:39 – Pluto: a lefokozott bolygó28:55 – Hogyan fedezhetjük fel az exobolygókat?33:14 – Az AI szerepe a csillagászatban39:02 – Hazai csillagász-utánpótlás

Az immunrendszer és a rák közötti láthatatlan harc számos olyan kérdést vet fel, amelyre a rendszerimmunológia próbál választ találni.

Papp Benjamin, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Lendület Rendszerimmunológiai Kutatócsoportjának orvos-kutatója a NeurON podcastsorozat legújabb adásában arról beszél, hogyan működik az immunrendszer komplex hálózatként, milyen eltérések lehetnek az egyes emberek immunválaszai között és hogyan lehet mindezt felhasználni a személyre szabott gyógyításban.

Megismerhetjük, hogyan segítik a „hírszerzést” folytató HLA-molekulák a daganatos sejtek felismerését, milyen nyelven kommunikál az immunrendszer és a rák, és miért reagálnak eltérően a betegek az immunterápiára.

Mindezeken túl szóba kerülnek a fiatal kutatók előtt álló életpálya titkai és kiderül az is, hogy a mesterséges intelligencia korában milyen lehetőségeket rejtenek a páciensek ezreitől származó óriási adatbázisok.

Sokszor halljuk, hogy rohanunk az ökológiai katasztrófa felé, de vajon elkerülhető még a teljes összeomlás?

A NeurON Podcast legújabb adásában Báldi András ökológus, a HUN-REN Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője nem csak a minket fenyegető ökológiai válságról, hanem a lehetséges kiutakról is beszél. Megtudhatjuk például, hogy a biológiai sokféleség tudatos növelése – például a szántóföldek közötti vadvirágos sávok kialakításával – a klímaváltozással szemben is lényegesen ellenállóbbá teszi a környezetet, miközben megőrzi a mezőgazdasághoz nélkülözhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatásokat.

És ez csak egy példa a win-win jellegű megoldások közül, amelyekkel úgy őrizhetjük meg a biológiai sokszínűséget és védhetjük az élő környezetet, hogy közben a gazdálkodásnak, a gazdálkodók is hasznot hajtunk. Márpedig a sokszínű, ellenállóbb környezettől mi is több ajándékot, ökoszisztéma-szolgáltatást kaphatunk.

A gyémánt nemcsak ékszerként lehet különleges: nanoméretben egészen új lehetőségeket nyit a kutatásban. Veres Miklóssal, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Nanoszerkezetek és Alkalmazott Spektroszkópia Kutatócsoportjának tudományos tanácsadójával beszélgetünk a nanokristályos gyémántokról, az optikai spektroszkópiáról és a kvantumtechnológia izgalmas alkalmazásairól.

Kiderül, hogyan lehet plazmából gyémántréteget növeszteni, és hogyan válhat egy apró gyémántszemcse érzékeny szenzorrá, amellyel akár sejten belüli hőmérséklet vagy mágneses tér is mérhető.

A kutatások a gyógyászat felé is utat nyithatnak: a nanokristályos gyémántok segítségével például a rákos sejtek lokalizálása és a gyógyszeres kezelésekre adott reakció vizsgálata is elképzelhető. Az epizódban a Raman-spektroszkópia történetébe is bepillantunk, egészen a tenger kék színének megfejtésétől a mai orvosi alkalmazásokig.

Az agy és a számítógép közötti közvetlen kapcsolat egyre kevésbé tűnik science fiction-nek.

Az új epizódunkban Meszéna Domokossal, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Integratív Idegtudományi Kutatócsoportjának tudományos munkatársával annak járunk utána, mire képesek ma az agyba ültethető elektródák.

Vajon tényleg lehetséges a gondolatokat szöveggé alakítani? Egy néhány ezer idegsejt aktivitását mérő rendszer már egészen elképesztő mennyiségű információt képes feldolgozni. Megnézzük, hogyan segíthetnek ezek a technológiák a Parkinson-kór kezelésében, a látás helyreállításában vagy éppen a mozgásban korlátozott emberek önállóságának visszaszerzésében. Közben olyan kérdésekhez is eljutunk, amelyek már túlmutatnak a technológián: kié az agyunkból származó adat, mennyire biztonságos egy évekig a szervezetben működő implantátum, és hol húzódnak a neurotechnológia etikai határai?

Mi is pontosan a zöld kémia, és hogyan segíthet a műanyaghulladék problémájának megoldásában? A NeurON Podcast új epizódjában Tuba Róberttel, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Zöld Kémia Kutatócsoportjának vezetőjével beszélgettünk.

Szó esik arról, hogyan működnek a katalizátorok, miért különösen nehéz a polietilén újrahasznosítása, és miért jelent problémát a „downgrading”. Tuba Róbert bemutatja azt is, hogyan bontják le kutatásukban a poliolefineket, és miként alakíthatók az így nyert vegyületek biodegradábilis polimerekké. Az epizód arra is rávilágít, hogy a műanyag-újrahasznosítás korántsem megoldott kérdés, és a greenwashing tovább árnyalja a képet.

Tojáshéjból biokerámia, műszaki kerámiából pedig akár chipekhez szükséges alkatrész készülhet.

Balázsi Katalin, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Vékonyréteg Fizikai Laboratóriumának vezetője a NeurON podcastban a kutatás gyakorlati hasznosulásáról, az anyagtudományról, a chipfejlesztésről és a női mérnökök, kutatók támogatásáról beszél.

Hogyan válik egy jó sportolóból a legjobb? Ebben az epizódban Dr. Topál Józseffel a sport és a kognitív idegtudomány kapcsolatáról van szó. Megtudhatod, mi az a kognitív motoros kettős tréning, miért létfontosságú a pálya gyors „szkennelése”, és hogyan dönt a kognitív rugalmasság a másodperc törtrésze alatt.És a legégetőbb kérdés: vajon megjósolható egy 14 éves gyerek kognitív profiljából, hogy profi sportoló válik-e belőle? Nézd meg a videót a válaszokért!#sporttudomány #kognitívtréning #kognitívidegtudomány #kutatás #tudomány #teljesítmény #HUNREN #Neuron #podcast

Mi történik valójában egy akkumulátor belsejében, és valóban zöld technológiáról beszélünk?A válasz nem olyan egyszerű, mint gondolnád. Ebben az epizódban Dr. Kun Róbert segítségével belenézünk az elektródákba és az alapanyagokba. Kiderül, miért nem elég felragasztani a „zöld” címkét egy technológiára, miért a teljes életciklus számít igazán, és milyen áttörést hozhat az újrahasznosítás a jövő energiatárolásában.Nézd meg a videót, és fedezd fel az akkumulátorokban rejlő kémiát és az energiatárolás jövőjét!

0:00 Bevezetés

1:18 Hogyan működik az akkumulátor?

5:30 Akkumulátorok az energiahálózatban

12:30 Miért lettek jobbak az akkuk?

15:00 Kritikus nyersanyagok

18:54 Mennyire zöld az akkumulátor?

23:00 Életciklus és újrahasznosítás

31:38 Mi jön a lítiumion után?

35:52 Így töltsd az akkumulátort

#energia #akkumulátor #kutatás #tudomány #teljesítmény #HUNREN #Neuron #podcast