Glossza
- Épisodes
- 119
- Parution
- toutes les deux semaines
- Dernier épisode
- 5 Nov 2026
À propos du podcast
A Glossza az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpont tudományos ismeretterjesztő podcast-sorozata. Az adásokban a BTK kutatói a történelem, a régészet, a filozófia, az irodalom, a művészettörténet, a zene és a néprajz világát tárják fel. A műsor célja a tudományos eredmények közérthető elmesélése és elhelyezése a minket körülvevő világban. A szerkesztők a tudomány és a kultúra különböző területeiről hívnak beszélgetőtársakat, akik más-más perspektívából tekintenek rá egy adott témára. A podcast azokra a kérdésre is keresi a válaszokat, hogy hol van a bölcsészettudomány helye a 21. században és mi
Épisodes 119
Szatyorban maradt életmű: Hajnóczy Péter írói hagyatéka
Mit jelent pontosan, amikor egy írói hagyaték bekerül egy közgyűjteménybe? Hogyan lesz a megőrzött anyagból kutatható forrás, a forrásból új irodalomtörténeti tudás, és mindez hogyan alakíthatja egy szerző …
Notes de l’épisode
Mit jelent pontosan, amikor egy írói hagyaték bekerül egy közgyűjteménybe? Hogyan lesz a megőrzött anyagból kutatható forrás, a forrásból új irodalomtörténeti tudás, és mindez hogyan alakíthatja egy szerző kánonbeli helyét?
A Glossza vendégei Dobás Kata, az ELTE HTK Irodalomtudományi Intézetének és a DigiPhil csoportnak tudományos munkatársa, valamint Ludmán Katalin, a Miskolci Egyetem adjunktusa. A beszélgetésben Hajnóczy Péter hagyatékának történetén keresztül a Kádár-kor irodalmi kultúrájáról, a kéziratok feldolgozásának módszereiről és a digitális bölcsészet új lehetőségeiről is szó esik.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.
Hogyan születik a forradalom? 1956, hetven év távlatából
Miért emlékszünk 1956-ra úgy, mint egy közös vereségre, miközben a forradalom története sokkal összetettebb? Hogyan válik az egyéni elégedetlenség közös felismeréssé, majd társadalmi cselekvéssé egy …
Notes de l’épisode
Miért emlékszünk 1956-ra úgy, mint egy közös vereségre, miközben a forradalom története sokkal összetettebb? Hogyan válik az egyéni elégedetlenség közös felismeréssé, majd társadalmi cselekvéssé egy diktatúrában? Hogyan formálta át a Kádár-rendszer 1956 emlékezetét, és mennyiben határozza meg ma is a nemzeti identitásunkat?
A Glossza mai adásában erről beszélgetünk történeti és társadalomlélektani szempontból Varga Zsuzsa történésszel, az ELTE BTK oktatójával és Kende Anna szociálpszichológussal, az ELTE PPK oktatójával.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
Anyagba zárt történelem. Az archeometria távlatai
Hogyan árulhatja el egy apró üvegszilánk, honnan származott az alapanyaga, és hogyan készült maga a tárgy? Mit tudhatunk meg a Római Birodalom kereskedelmi és technológiai kapcsolatairól pusztán a régészeti …
Notes de l’épisode
Hogyan árulhatja el egy apró üvegszilánk, honnan származott az alapanyaga, és hogyan készült maga a tárgy? Mit tudhatunk meg a Római Birodalom kereskedelmi és technológiai kapcsolatairól pusztán a régészeti leletek anyagának vizsgálatával? Hogyan változtatják meg a legújabb természettudományos módszerek a régészet kutatási kérdéseit?
Vendégeink Bajnóczi Bernadett geológus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a mikroszkópos laboratórium csoportvezetője, valamint Dévai Kata régész, az HUN-REN - ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport tudományos főmunkatársa és a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja.
A konferenciáról bővebben itt lehet olvasni: https://www.bsa2026budapest.com/
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.
Fedőnéven a diktatúrában. Mit tudhatunk meg az ügynökaktákból?
Mit tudhatunk meg az ügynökaktákból? Mit árul el egy 6-os karton, egy beszervezési vagy egy munka dosszié az egykori állambiztonsággal való együttműködésről? Hogyan érdemes olvasnunk ezeket az állambiztonsági …
Notes de l’épisode
Mit tudhatunk meg az ügynökaktákból? Mit árul el egy 6-os karton, egy beszervezési vagy egy munka dosszié az egykori állambiztonsággal való együttműködésről? Hogyan érdemes olvasnunk ezeket az állambiztonsági iratokat?
A Glossza vendégei Takács Tibor, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatója, valamint Unger Gabriella, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának levéltárosa.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.
A múlt hétköznapi tanúi: az egodokumentumok története és módszertana
Padlásokon, fiókokban, szekrények mélyén levelek, naplók és feljegyzések lapulnak. Ezek olyan személyes hangokat őriznek, amelyek évtizedeken át nem szólalhattak meg. De mit kezdhet velük a kutató? Hogyan lehet …
Notes de l’épisode
Padlásokon, fiókokban, szekrények mélyén levelek, naplók és feljegyzések lapulnak. Ezek olyan személyes hangokat őriznek, amelyek évtizedeken át nem szólalhattak meg. De mit kezdhet velük a kutató? Hogyan lehet ezeket az érzékeny, személyes forrásokat úgy megszólaltatni, hogy közben ne vesszen el belőlük az emberi történet?
Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat 5. részének vendégei Bakos Áron a Néprajzi Múzeum muzeológusa és a Kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója, valamint Kunt Gergely a Miskolci Egyetem docense. Az adás időkódolt fejezetei az ELTE Néprajz Blogon böngészhetők!
A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Adrienn, vendégszerkesztője pedig Bujtor Zsófi, korábban az ELTE Néprajz szak, jelenleg a Tartui Egyetem Folklorisztika szakos hallgatója.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán, valamint az ELTE Néprajz Blog Instagram oldalán.
Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg.
Két nép egy hazában – Magyar és horvát közös múlt
Mit jelentett valójában, hogy a magyarok és a horvátok több mint nyolcszáz éven keresztül közös államban éltek? Miért nehéz a nemzetállami keretek és szemlélet szemüvegén keresztül megérteni a horvát-magyar …
Notes de l’épisode
Mit jelentett valójában, hogy a magyarok és a horvátok több mint nyolcszáz éven keresztül közös államban éltek? Miért nehéz a nemzetállami keretek és szemlélet szemüvegén keresztül megérteni a horvát-magyar közös államiságot? És a több mint 800 év együttélésnek milyen hatásai vannak ma, milyen közös örökségünk van?
A Glossza vendége Varga Szabolcs, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, akivel a magyar-horvát kapcsolatok 800 éves múltjáról, jelenéről és jövőjéről is beszélgettünk.
Szerkesztők: Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársai.
Köszönjük a közreműködést a Köszi Egyesület, Pécsnek.
Egyéni siker, közösségi veszteség? – A társadalmi mobilitás ára
Mit jelent elsőként diplomát szerezni a családban? Milyen ára van a társadalmi mobilitásnak? Mit nyerünk – vagy veszítünk – azzal, ha kitörünk a saját közegünkből? Lehet-e valódi egyéni siker a társadalmi …
Notes de l’épisode
Mit jelent elsőként diplomát szerezni a családban? Milyen ára van a társadalmi mobilitásnak? Mit nyerünk – vagy veszítünk – azzal, ha kitörünk a saját közegünkből? Lehet-e valódi egyéni siker a társadalmi mobilitás, ha közben elveszíthetjük a kapcsolatot azzal a közösséggel, ahonnan érkeztünk? Vajon hogyan viszonyulnak a közösségek az egyéni felemelkedéshez?
A Glossza vendégei Durst Judit és Nyírő Zsanna ELTE TK Kisebbségkutató Intézet szociológusai, akik kutatásaikban a társadalmi mobilitás kérdéseit és annak árát vizsgálják.
Szerkesztő: Szilágyi Adrienn, ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
A beszélgetést az Ördögkatlan Fesztiválon, a Bölcsész Udvarban vettük fel. Az esetleges, a helyszíni felvételkészítésből és közvetítésből adódó technikai hibákért ezúton is elnézést kérünk.
Köszönjük a közreműködést a Köszi Egyesület, Pécsnek.
Vendég vagy házigazda? Roma kultúra a múzeumokban
Miért nem jött létre Magyarországon hosszú időn keresztül olyan múzeumi intézmény, amely a roma közösségek történetét és kultúráját önállóan mutatja be? Hogyan jelenítették meg a roma közösségeket a magyar …
Notes de l’épisode
Miért nem jött létre Magyarországon hosszú időn keresztül olyan múzeumi intézmény, amely a roma közösségek történetét és kultúráját önállóan mutatja be? Hogyan jelenítették meg a roma közösségeket a magyar néprajzi és múzeumi gyakorlatok a 19. századtól napjainkig? Milyen szerepet játszhatnak a múzeumok a roma közösségek önreprezentációjában, valamint a többségi társadalom és a romák közötti párbeszéd elősegítésében?
Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat 4. részének vendégei Schleicher Vera etnográfus, muzeológus, a Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Főosztályának vezetője, valamint Rézműves Benjamin Dániel kulturális antropológus, muzeológiai közreműködő és közösség kutató, akik az Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek c. vándorkiállítás kurátorai a Néprajzi Múzeumban és a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban. Az adás időkódolt fejezetei az ELTE Néprajz Blogon böngészhetők.
Az adás szerkesztője Szilágyi Zsolt a Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársa, vendégszerkesztője pedig Ferenczi Emma, az ELTE Néprajz szak hallgatója.
Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg.
https://elteneprajz.blog/2026/09/05/terepszemle-podcastsorozat-roma-kultura/
Merre tart(asz) Bosznia-Hercegovina? Államépítés, válságok, identitások több mint 30 évvel Dayton után
Lehet-e működő államot építeni közös nemzeti identitás nélkül Bosznia-Hercegovinában? Miért ilyen bonyolult az ország politikai rendszere több mint harminc évvel a daytoni béke után? Mekkora szerepe volt a …
Notes de l’épisode
Lehet-e működő államot építeni közös nemzeti identitás nélkül Bosznia-Hercegovinában? Miért ilyen bonyolult az ország politikai rendszere több mint harminc évvel a daytoni béke után? Mekkora szerepe volt a nemzetközi közösségnek a háború utáni Bosznia-Hercegovina sorsának az alakításában? És milyen jövő vár Bosznia-Hercegovinára a változó európai és nagyhatalmi erőtérben?
A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának kilencedik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe Márkusz Lászlóval, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos, aki több mint három évtizedes diplomata-karrierje során Bosznia-Hercegovina központi szerepet töltött be, ahol 2022 és 2025 között a bosznia-hercegovinai Főképviselői Hivatal banja lukai helyettes vezetőjeként dolgozott.
Az adás szerkesztői Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja munkatársai.
A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”
Adatokból alkotások – A művészet és tudomány határán
Mi is valójában a művészeti kutatás? Hogyan kapcsolódik össze a művészet és a tudomány? Miként lesz egy tudományos eredményből művészeti alkotás? Miként válhat a múzeumi gyűjtemény egy közös kortárs alkotói …
Notes de l’épisode
Mi is valójában a művészeti kutatás? Hogyan kapcsolódik össze a művészet és a tudomány? Miként lesz egy tudományos eredményből művészeti alkotás? Miként válhat a múzeumi gyűjtemény egy közös kortárs alkotói gondolkodás inspirációs terepévé?
Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat 3. részének vendégei Sipos Melinda médiaművész és Fulbright-ösztöndíjas kutató, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktori hallgatója, valamint Fusz Mátyás képzőművész és a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatója. Közös projektjük, a Néprajzi Múzeummal együttműködésben létrehozott adatszobraik izgalmas példái annak, hogyan ölthetnek testet a társadalomtudományi adatok. Böngészd át a beszélgetés időkódolt fejezeteit az ELTE Néprajz Blogon!
A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Adrienn az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, vendégszerkesztője pedig Áldozó Borbála kulturális antropológus, az ELTE BTK Esztétika Tanszék mesterszakos hallgatója.
Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg.
Túl a mítoszon: mit tudunk ma Mohácsról?
Hogyan vált a mohácsi csata nemcsak katonai vereséggé, hanem a magyar történelmi emlékezet egyik legnagyobb nemzeti traumájává? Valóban a Jagelló-kor gyengesége vezetett Mohácshoz, vagy inkább az Oszmán …
Notes de l’épisode
Hogyan vált a mohácsi csata nemcsak katonai vereséggé, hanem a magyar történelmi emlékezet egyik legnagyobb nemzeti traumájává? Valóban a Jagelló-kor gyengesége vezetett Mohácshoz, vagy inkább az Oszmán Birodalom túlereje döntötte el Magyarország sorsát? Miért vállalta a magyar vezetés a csatát Mohácsnál, amikor I. Szulejmán serege minden korábbinál nagyobb túlerőben volt?
A Glossza 100. epizódjának témája, az 500. évfordulóra készülve, a mohácsi csata előzményei, maga az ütközet és annak következményei. Vendégeink ezúttal Varga Szabolcs és Neumann Tibor, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet történészei.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
A táj íze: sajtkészítés és gazdálkodás itthon és Erdélyben
Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a természet, a hagyomány és a megélhetés között? Mit jelent a “táj életben tartása”? Mennyire alakítja a sajt ízét a széna és a táj, ahol készül? Vajon miként tudnak a családi …
Notes de l’épisode
Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a természet, a hagyomány és a megélhetés között? Mit jelent a “táj életben tartása”? Mennyire alakítja a sajt ízét a széna és a táj, ahol készül? Vajon miként tudnak a családi sajtkészítő gazdaságok megélni a tömegtermelés korában?
A Glossza vendégei Babai Dániel, a Néprajztudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és Balogh Pál Géza, a Pécsi Tudomány Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának adjunktusa. A beszélgetést A tájat is életben kell tartani... Hagyomány és modernitás egy gyimesi gazdaságban című film vetítését követően rögzítettük a Néprajzi Múzeumban.
A filmvetítést és a kapcsolódó beszélgetést a Nemzeti Kulturális Alap (507108/02483 azonosító szám alatti projekt) támogatta.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.
Nagyhatalmi sakkjátszmák a Balkánon – Az Osztrák-Magyar Monarchia geopolitikai stratégiája
Milyen geopolitikai stratégiák és tendenciák jellemezték az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikáját a Balkán-félsziget kapcsán? Milyen nagyhatalmi versengés jellemezte a Balkán-félszigetet a berlini …
Notes de l’épisode
Milyen geopolitikai stratégiák és tendenciák jellemezték az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikáját a Balkán-félsziget kapcsán? Milyen nagyhatalmi versengés jellemezte a Balkán-félszigetet a berlini kongresszustól az első világháború végéig tartó korszakban? Miért fontos ma a Monarchia Balkán-politikájának a megértése?
A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának nyolcadik adásában többek között ezeket a kérdéseket járjuk körbe Schrek Katalinnal, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének adjunktusával, akinek kutatásai elsősorban a Balkán és Délkelet-Európa újkori történetére, valamint a térség nemzetközi kapcsolataira irányulnak.
Az adás szerkesztője Gál Judit az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának munkatársa.
A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”
A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának első adása meghallgatható a Youtube-on és a Spotify-on.
Ami megszáll minket: alkoholfogyasztás antropológiai szemmel
Hogyan válik az alkoholfogyasztás és az ahhoz kapcsolódó társadalmi gyakorlatok tárháza az antropológia kutatási témájává? Milyen szerepet töltenek be a kocsmák társadalmi kapcsolatok alakításában: képesek-e …
Notes de l’épisode
Hogyan válik az alkoholfogyasztás és az ahhoz kapcsolódó társadalmi gyakorlatok tárháza az antropológia kutatási témájává? Milyen szerepet töltenek be a kocsmák társadalmi kapcsolatok alakításában: képesek-e lebontani a társadalmi határokat, vagy inkább megerősítik azokat? Mi lehet a záloga annak, hogy a múzeumok hitelesen tudjanak reflektálni a társadalmi problémákra?
Vendégeink Pisztora Zsófia, a Rippl-Rónai Múzeum néprajzos muzeológusa, az állandó néprajzi kiállítás kurátora és dr. Nagy Zoltán, antropológus, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz − Kulturális Antropológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a ELTE HTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Zsolt az ELTE HTK Néprajzttudományi Kutatóintézet, vendégszerkesztője pedig Pamuk Lili Judit, az ELTE néprajz szak hallgatója.
Böngészd át az epizód időkódolt fejezeteit az ELTE Néprajz Blogon!
Több mint hagyomány? Közösség és kulturális örökség Kalotaszegen
Mitől lett Kalotaszeg a magyar kulturális örökség egyik legismertebb szimbóluma? Hogyan alakították a helyi közösségek saját képükre a kívülről érkező hatásokat? És milyen esélyei vannak a térség hagyományainak …
Notes de l’épisode
Mitől lett Kalotaszeg a magyar kulturális örökség egyik legismertebb szimbóluma? Hogyan alakították a helyi közösségek saját képükre a kívülről érkező hatásokat? És milyen esélyei vannak a térség hagyományainak a 21. század kihívásai között?
A Glossza rendhagyó beszélgetésére a Néprajzi Múzeumban került sor, a Közösségben otthon lenni című film vetítését követően. A beszélgetés résztvevői Fülemile Ágnes és Balogh Balázs néprajzkutatók voltak. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.
Az eseményt a Nemzeti Kulturális Alap (507108/02483 azonosító szám alatti projekt) támogatta. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
Oszmán világ törökök nélkül. A Nyugat-Balkán és Magyarország az oszmán hódítás korában
Vajon mennyiben volt a királyi Magyarország középső területeit elfoglaló oszmán birodalom „török”? Miért nem volt tömeges iszlamizáció Magyarországon a hódoltság korában? Kik voltak a bektasik és miért akar …
Notes de l’épisode
Vajon mennyiben volt a királyi Magyarország középső területeit elfoglaló oszmán birodalom „török”? Miért nem volt tömeges iszlamizáció Magyarországon a hódoltság korában? Kik voltak a bektasik és miért akar Albánia szuverén miniállamot létrehozni számukra? Mit adtak nekünk az oszmánok zenekultúra terén?
A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának hetedik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe Sudár Balázzsal, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja tudományos főmunkatársával és a Budapesti Történeti Múzeum múzeológusával, aki több évtizede kutatja többek között az oszmán hódoltság politika- és művelődéstörténetét, és az oszmán kultúrát.
Az adás szerkesztői: Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja munkatársai..
A podcast elkészítését az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra-pályázat tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.
A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának első adása meghallgatható a Spotify-on és a YouTube-on.
Amikor a hagyomány akcióba lép: részvételi etnográfia a gyakorlatban
Mit jelent az akciókutatás vagy a részvételi akciókutatás? Hogyan válik az etnográfiai kutatás egy társadalmi folyamat részévé, és vajon ez miként hat vissza a vizsgált közösség életére?Az ELTE Néprajz Blog és …
Notes de l’épisode
Mit jelent az akciókutatás vagy a részvételi akciókutatás? Hogyan válik az etnográfiai kutatás egy társadalmi folyamat részévé, és vajon ez miként hat vissza a vizsgált közösség életére?
Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat első vendégei Balogh Pál Géza, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszékének adjunktusa, valamint Eitler Ágnes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Tárgyi Néprajzi Tanszékének adjunktusa és az ELTE HTK Néprajztudományi Intézet tudományos segédmunkatársa.
A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Zsolt, vendégszerkesztője pedig Hollós Judit Katalin. Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán, valamint az ELTE Néprajz Blog Instagram oldalán.
Böngészd át az epizód időkódolt fejezeteit az ELTE Néprajz Blogon!
Lesajnált zsáner vagy irodalmi tükör? A magyar krimi története
Létezik-e olyan, hogy magyar krimi? Hogyan született meg a krimi mint műfaj, és miként jelenik meg a kortárs krimikben a magyar társadalom? Hogyan vált a krimi az irodalom egyik legnépszerűbb műfajává, és miért …
Notes de l’épisode
Létezik-e olyan, hogy magyar krimi? Hogyan született meg a krimi mint műfaj, és miként jelenik meg a kortárs krimikben a magyar társadalom? Hogyan vált a krimi az irodalom egyik legnépszerűbb műfajává, és miért fogadja még ma is gyakran fenntartásokkal a kritika?
A legújabb Glossza epizódunkban arra keressük a választ, hogyan született meg a krimi mint műfaj, miként értelmezi a kultúratudomány és az irodalomkritika, és vajon hogyan rajzolódik ki a magyar társadalom képe a kortárs krimik lapjain. Vendégeink Deczki Sarolta, irodalomtörténész és kritikus, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának munkatársa, valamint Bárány Tibor, filozófus és irodalomkritikus, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék oktatója.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.Attila és hunjai. Egy birodalom hagyatéka a Kárpát-medencében
Valójában mennyit tudunk biztosan a hunokról, és mennyi abból, amit róluk gondolunk? Hogyan vált Attila történelmi alakból mitikus hőssé Európában, és miért lett különösen fontos figura a magyar történeti …
Notes de l’épisode
Valójában mennyit tudunk biztosan a hunokról, és mennyi abból, amit róluk gondolunk? Hogyan vált Attila történelmi alakból mitikus hőssé Európában, és miért lett különösen fontos figura a magyar történeti hagyományban? Ha a hunok valóban az ázsiai sztyeppéről érkeztek, milyen régészeti vagy genetikai nyomok mutatják ezt ma a Kárpát-medence területén?
A Glossza vendégei Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze és a nemrég megnyílt Attila-kiállítás egyik kurátora, valamint Masek Zsófia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, a hun kori régészeti anyag kutatója.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Mende Balázs, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársai.
Csernobil: a zóna öröksége 40 év távlatából
Mi marad Csernobilból 40 évvel a katasztrófa után? Miként emelhetjük be a kollektív emlékezetbe a katasztrófa előtti életet? Az 1986-os atomerőmű-katasztrófa a technológiai optimizmus kudarcáról és az igazság …
Notes de l’épisode
Mi marad Csernobilból 40 évvel a katasztrófa után? Miként emelhetjük be a kollektív emlékezetbe a katasztrófa előtti életet? Az 1986-os atomerőmű-katasztrófa a technológiai optimizmus kudarcáról és az igazság elhallgatásának következményeiről mesél nekünk.
A Glossza adás vendégei Kéri Gáspár fotográfus és művésztanár, a Maxim Dondyuk: A felejtés zónájában – Csernobil archívuma című, a Mai Manó Házban rendezett kiállítás kurátora, valamint Boldog Dalma médiakutató, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Kommunikáció Tanszékének oktatója, a Médiakutató című folyóirat szerkesztője, aki kutatásaiban többek között az 1986-os csernobili katasztrófa magyar médiareprezentációját vizsgálja.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Mende Balázs, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
Hogyan szavaztunk az elmúlt száz évben? A választások története Magyarországon
Milyen szerepet játszanak a politikai rendszerek a választási magatartás formálásában, és hogyan befolyásolják a választók döntéseit? Kik és hogyan választották meg a képviselőiket az elmúlt száz évben …
Notes de l’épisode
Milyen szerepet játszanak a politikai rendszerek a választási magatartás formálásában, és hogyan befolyásolják a választók döntéseit? Kik és hogyan választották meg a képviselőiket az elmúlt száz évben Magyarországon? Hogyan alakultak a választási rendszerek és a részvételi arányok a posztszocialista országokban az elmúlt évtizedekben?
A Glossza vendégei ezúttal Ignácz Károly, történész, választáskutató, a Politikatörténeti Intézet, valamint Kovalcsik Tamás, geográfus, választási földrajz kutató, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézetének munkatársa.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.
Egy életmű apró formákból: Kurtág György világa
Hogyan formálta Kurtág életművét az 1956-os forradalom traumatikus élménye, és milyen hatással volt ez a zenei stílusára és megközelítéseire? Milyen szerepet játszott Márta, Kurtág György felesége a zeneszerző …
Notes de l’épisode
Hogyan formálta Kurtág életművét az 1956-os forradalom traumatikus élménye, és milyen hatással volt ez a zenei stílusára és megközelítéseire? Milyen szerepet játszott Márta, Kurtág György felesége a zeneszerző életében, és miként segítette az alkotás folyamatát az együttműködésük? Hogyan tükröződnek Kurtág zenei műveiben a szövegek és a költészet iránti vonzalma?
Kurtág György a kortárs zenetörténet egyik legnagyobb alakja. 100. születésnapjának alkalmából az ELTE BTK Zenetudományi Intézetében Jelek, játékok, üzenetek címmel kiállítás nyílt, amely Kurtág Györgytől kölcsönzött címszavakkal az életmű három kulcspontjára, üzenetére utal. Ez az első alkalom, hogy élő zeneszerzőről készült ilyen kiállítás, ahol sok eredeti dokumentum is megtekinthető a bázeli Paul Sacher Stiftung-nak köszönhetően, amely több más szerző mellett Kurtág életművét is gondozza.
Vendégeink Dalos Anna, a Zenetudományi Intézet tudományos tanácsadója és a kiállítás kurátora, valamint Bali János zeneszerző, fuvola- és furulyaművész, az PPKE oktatója, aki korábban a Kurtág György műveinek kiadásában is közreműködött.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.
A torzított gitárokon túl – a metál tudományos megközelítései
Létezik-e metáltudomány, és ha igen, milyen kutatási kérdések merülnek fel a vizsgálata során? Hogyan jellemezhető a metálzenéhez kapcsolódó szubkultúra? Milyen kulturális, társadalmi és esztétikai vonatkozásai …
Notes de l’épisode
Létezik-e metáltudomány, és ha igen, milyen kutatási kérdések merülnek fel a vizsgálata során? Hogyan jellemezhető a metálzenéhez kapcsolódó szubkultúra? Milyen kulturális, társadalmi és esztétikai vonatkozásai vannak a metálzenének?
A Glossza vendégei Urbán Bálint az ELTE BTK Romanisztikai Intézet Portugál Nyelvi és Irodalmi Tanszékének oktatója, egyetemi adjunktusa, illetve Takáts Márk Dávid az ELTE BTK Esztétika Tanszék doktori hallgatója, az első hazai metál konferencia főszervezője.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
Magaddal vihető élmények: a kreatívipar és kultúripar termékei
Mit jelentenek a kreatívipar és a kultúripar fogalmai? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a kifejezések? Lehetséges-e a kultúra bizonyos elemeit tömegcikként kezelni, és milyen hatással van ez a kulturális …
Notes de l’épisode
Mit jelentenek a kreatívipar és a kultúripar fogalmai? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a kifejezések? Lehetséges-e a kultúra bizonyos elemeit tömegcikként kezelni, és milyen hatással van ez a kulturális értékek megőrzésére? Hogyan alakítja a tömegpiac igénye a kulturális termékek előállítását és terjesztését?
A Glossza adásának vendégei Novák Gabriella, a Néprajzi Múzeum Marketing Főosztályának vezetője, valamint Buslig Szonja, a Nemzetközi Kreatívipari Társaság alelnöke.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.Mi a bölcsészet digitális kódja? Az analóg adattól a digitális bölcsészetig
Vajon mit csinál egy adatgazdász? Mit is jelent valójában a digitális adat és adatvagyon a bölcsészettudományokban? Milyen feladatokkal szembesülnek a bölcsész kutatók a mesterséges intelligencia …
Notes de l’épisode
Vajon mit csinál egy adatgazdász? Mit is jelent valójában a digitális adat és adatvagyon a bölcsészettudományokban? Milyen feladatokkal szembesülnek a bölcsész kutatók a mesterséges intelligencia előretörésével?
A Glossza vendégei Szabó Bálint, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának adatgazdásza, mesterséges intelligencia nagykövete, továbbá Szekrényes István, az ELTE Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumának munkatársa, a Debreceni Egyetem Filozófia Intézetének oktatója voltak.Vámkerék, plomba, aranyforint: Kereskedelem a magyar középkorban
Hogy nézett ki egy vámkerék és mit jelölt a plomba egy posztóvégen? Hogyan nézett ki egy pezsgő középkori város piaca és mennyire volt kiterjedt a Magyar Királyság kereskedelme? Vajon tényleg “sötét” volt-e …
Notes de l’épisode
Hogy nézett ki egy vámkerék és mit jelölt a plomba egy posztóvégen? Hogyan nézett ki egy pezsgő középkori város piaca és mennyire volt kiterjedt a Magyar Királyság kereskedelme? Vajon tényleg “sötét” volt-e középkor, vagy sokkal inkább egy lüktető, színes és pezsgő világot képzeljünk el?
A Glossza vendégei Weisz Boglárka, a Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport vezetője, gazdaságtörténész, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, és a Középkori Osztály osztályvezetője, valamint Kádas István, történész, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
A korai magyar történelem „szent grálja”? Az archeogenetika kutatások folyamatairól és lehetőségeiről
Hogyan dolgoznak együtt a régészek és az archeogenetikusok? Milyen módszertani és értelmezési kihívásokkal kell szembenézni a kutatások során, és vajon miként kapcsolhatók össze a genetikai adatok a régészeti …
Notes de l’épisode
Hogyan dolgoznak együtt a régészek és az archeogenetikusok? Milyen módszertani és értelmezési kihívásokkal kell szembenézni a kutatások során, és vajon miként kapcsolhatók össze a genetikai adatok a régészeti leletekkel? Hogyan értelmezhetjük a tudományos cikkekben publikált komplex tudományos eredményeket?
A Glossza adásának vendégei Gyuris Balázs, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa, archeogenetikus és molekuláris biológus, kutatási területe a Kárpát-medence népvándorlás és kora középkorának humán genetikai kutatása, valamint Langó Péter, az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet tudományos munkatársa, akinek kutatásai többek között a magyar koratörténetre és a honfoglalás korára fókuszálnak.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.
A fordításra váró világ: Schmidt Éva hagyatéka
Kik azok a hantik és manysik, és hogyan lehetnek ők a legközelebbi nyelvrokonaink? Mi rejtőzött Schmidt Éva több mint 30 év alatt felhalmozott tudományos hagyatékban, amely 20 évig zár alatt volt? Miért …
Notes de l’épisode
Kik azok a hantik és manysik, és hogyan lehetnek ők a legközelebbi nyelvrokonaink? Mi rejtőzött Schmidt Éva több mint 30 év alatt felhalmozott tudományos hagyatékban, amely 20 évig zár alatt volt? Miért különösen fontos feldolgozni ezt az anyagot és milyen nehézségekkel szembesültek a kutatók?
A Glossza vendégei Csepregi Márta, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézetének tudományos tanácsadója és Ruttkay‑Miklián Eszter az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Néprajztudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Csepregi Márta pályatársa volt Schmidt Évának, akit Éva vezetett be a leningrádi obi‑ugor körbe. Eszter pedig Éva tanítványaként indult, mestere egy olyan tudományos világba kalauzolta, ami akkoriban szinte hozzáférhetetlen volt. Eszter és Márta is az 1990‑es években tudtak Schmidt Évát követve terepre jutni.További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
A balkáni lecsó ízei – Magyar gazdasági jelenlét Albániában
Hogyan törtek be a magyar nagyvállalatok az albán piacra a 2000-es években? A Nyugat-Balkán kulturálisan, etnikailag és vallásilag sokszínű világában mire van szükség a gazdasági érvényesüléshez? Hogyan jelenik …
Notes de l’épisode
Hogyan törtek be a magyar nagyvállalatok az albán piacra a 2000-es években? A Nyugat-Balkán kulturálisan, etnikailag és vallásilag sokszínű világában mire van szükség a gazdasági érvényesüléshez? Hogyan jelenik meg a közös magyar–balkáni történelmi múlt a mai gazdasági és vállalati kapcsolatokban? Számít-e ma az üzleti világban a helyi történelem, kultúra és kollektív emlékezet ismerete? Hogyan és hol kapcsolódnak össze egy Pristinától Tiranáig tisztelt magyar albanológus és a 4iG Csoport útjai?
A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának hatodik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe a Schütz Gergellyel, a 4iG Nyrt. nemzetközi kommunikációs vezetőjével, akivel a magyar-albán kapcsolatokról, a nyugat-balkáni magyar gazdasági jelenlétről, a sokszínű régió által a vállalatok számára támasztott kihívásokról beszélgetünk. Megtudhatjuk többek között, hogy miért érzi magát úgy egy gazdasági vezető Tiranában, mintha Budapesten lenne.
Az adás szerkesztői Csaplár-Degovics Krisztián és Gál Judit az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársai.
A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
A Mongol Birodalom peremén — tatárjárás Magyarországon
Hogyan találkoznak a történeti források és a régészeti leletek a tatárjárás feltárásakor? Miért vonultak ki a tatárok Magyarországról? Hol zajlott pontosan a nagy muhi csata és vajon hol kanyargott a Sajó a 13 …
Notes de l’épisode
Hogyan találkoznak a történeti források és a régészeti leletek a tatárjárás feltárásakor? Miért vonultak ki a tatárok Magyarországról? Hol zajlott pontosan a nagy muhi csata és vajon hol kanyargott a Sajó a 13. században?
A Glossza vendégei Nagy Balázs történész, az ELTE Középkori Történeti Tanszék tanszékvezetője, valamint Laszlovszky József régész, a CEU Medieval Studies Tanszék professzora, a Cultural Heritage program vezetője, akik a Tatárjárás 1241. A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései című, NKFIH által támogatott kutatási program vezetőiként beszélnek az 1241–1242-es mongol hadjárat magyarországi kutatásának új eredményeiről.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, illetve Szilágyi Zsolt az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai.
Voici les 40 derniers épisodes sur 119. Les épisodes plus anciens se trouvent dans le flux du podcast.
Podcasts similaires
Plus de podcasts : Sciences
C’est votre podcast ?
Confirmez-le avec une entrée dans votre flux : vous recevez ici un code, vous l’ajoutez comme podcast:txt dans le canal de votre flux, et nous le vérifions. Votre podcast apparaît ensuite comme « vérifié » sur SoundNode.