
JátszóTér – A játékról egy gyermekpszichológus szemével
- Épisodes
- 72
- Parution
- hebdomadaire
- Dernier épisode
- 12 Nov 2026
À propos du podcast
A JátszóTér Podcast azoknak a szülőknek szól, akik szeretnék a játékon keresztül támogatni gyermekeik optimális fejlődését. Mittli Éva vagyok, gyermek klinikai szakpszichológus, 3 gyermek édesanyja, a LapKaland megálmodója. Hiszem, hogy a 21. században a gyerekek mentális egészségéhez elengedhetetlen a játék illetve a szülő-gyermek kapcsolódás. Segítek, hogy megtaláld a ti kapcsolódási módotokat, hogy támogatni tudd a gyermeked jóllétét.
Épisodes 72
72. Milyen játékot válasszunk a 2–3 éves gyereknek? – A szerepjáték kibontakozása
Mit játszik egy két-három éves kisgyerek? Miért eteti meg a babáját, főz a játékkonyhában, vizsgálja meg a plüssállatát, vagy utánozza a felnőttek mindennapi tevékenységeit? Hogyan jelenik meg és fejlődik ebben …
Notes de l’épisode
Mit játszik egy két-három éves kisgyerek? Miért eteti meg a babáját, főz a játékkonyhában, vizsgálja meg a plüssállatát, vagy utánozza a felnőttek mindennapi tevékenységeit? Hogyan jelenik meg és fejlődik ebben az életkorban a szerepjáték?
Ebben az epizódban a 2–3 éves gyermekek játékáról beszélgetünk – pontosabban arról, milyen fejlődési változások állnak a játékuk hátterében, és hogyan támogathatjuk őket a megfelelő játékok és tevékenységek kiválasztásával.
Szó lesz a szerepjáték kibontakozásáról, a hétköznapi élmények játékban való megjelenéséről, a mozgásos, építő- és alkotójátékokról, valamint a beszédfejlődést támogató közös tevékenységekről. Megnézzük azt is, mit árulhatnak el a gyermek érdeklődéséről az ismétlődő játéktevékenységek, például a pakolás, a töltögetés, a sorba rendezés vagy az építés és rombolás.
Vajon milyen játékokat érdemes beszereznünk ebben az életkorban? Szükség van-e külön szerepjáték-készletekre? Hogyan segíthetjük az önálló játék kialakulását, és mikor érdemes bekapcsolódnunk a gyermek játékába?
Az epizódban gyakorlati játékötleteket és szempontokat is hozok, amelyek segíthetnek abban, hogy jobban megértsük és támogassuk a két-három éves gyermekek játékát.
Mert a játék nemcsak szórakozás: a gyermek ezen keresztül fedezi fel, utánozza és értelmezi a körülötte lévő világot.
71. Milyen játékot válasszunk az 1–2 éves gyereknek? – Pakolástól a szerepjátékig
Mit játszik szívesen egy 1–2 éves kisgyerek? Miért pakol ki újra és újra mindent a dobozból, miért cipel tárgyakat egyik helyről a másikra, és miért utánozza olyan lelkesen a felnőttek mindennapi …
Notes de l’épisode
Mit játszik szívesen egy 1–2 éves kisgyerek? Miért pakol ki újra és újra mindent a dobozból, miért cipel tárgyakat egyik helyről a másikra, és miért utánozza olyan lelkesen a felnőttek mindennapi tevékenységeit?
Ebben az epizódban az egy-két évesek játékának világába kalauzollak. Megnézzük, hogyan változik a játék a járás, a futás és a mozgásos felfedezés időszakában, milyen szerepe van a finommotorikának, és hogyan támogathatjuk a beszédfejlődést mondókákkal, énekekkel, könyvekkel és közös játékokkal.
Beszélünk a korai szerepjáték megjelenéséről is: mikor kezd el a gyermek úgy tenni, mintha főzne, telefonálna vagy megetetné a babáját? Szóba kerülnek a játék során megfigyelhető ismétlődő tevékenységek, az úgynevezett játék sémák is: a pakolás, a szállítás, a töltögetés, az építés és a rombolás.
És persze arra is keressük a választ, milyen játékokat érdemes kínálnunk ebben az életkorban, hogyan teremthetünk lehetőséget az önálló játékra, és miért lehet néha egy egyszerű doboz vagy néhány hétköznapi tárgy izgalmasabb, mint egy különleges fejlesztőjáték.
Tarts velem, ha szeretnéd jobban érteni, mi minden történik játék közben egy egy-két éves kisgyermekben!
70. Milyen játékot válasszunk a 6–12 hónapos babának? – Mozgás, felfedezés, kapcsolódás
Milyen játékot válasszunk egy 6–12 hónapos babának? Szükség van különleges fejlesztőjátékokra, vagy egy labda, egy doboz és néhány közös kukucs-játék is elég lehet?Ebben az életkorban rengeteg változás …
Notes de l’épisode
Milyen játékot válasszunk egy 6–12 hónapos babának? Szükség van különleges fejlesztőjátékokra, vagy egy labda, egy doboz és néhány közös kukucs-játék is elég lehet?
Ebben az életkorban rengeteg változás történik: a babák egyre aktívabban fedezik fel a környezetüket, fejlődik a mozgásuk, ügyesedik a kezük, kísérleteznek az ok-okozati összefüggésekkel, és egyre többet értenek a körülöttük lévő világból. Közben sokuknál megjelenik vagy erősödik a szeparációs szorongás is.
A JátszóTér mai epizódjában arról beszélgetünk, milyen játékok illenek ehhez az izgalmas fejlődési időszakhoz, hogyan támogathatjuk a kúszást, mászást és a szabad mozgást, miért olyan érdekes a babáknak a ki-be pakolás, a dobálás és az elrejtett tárgyak keresése, valamint hogyan segítheti a játék a kapcsolódást és az érzelmi biztonságot.
Arról is szó esik, hogyan kapcsolódjunk be a baba játékába, mikor érdemes segítenünk, és mikor hagyjunk neki teret az önálló próbálkozásra.
A legfontosabb üzenet: nem kell folyamatosan fejlesztenünk és szórakoztatnunk a babánkat. Figyeljük meg, mi érdekli, teremtsünk számára biztonságos felfedezési lehetőségeket, és kapcsolódjunk hozzá a közös játék örömén keresztül.
Hallgasd meg az adást, ha szeretnéd jobban érteni, mi foglalkoztatja a 6–12 hónapos babákat, és hogyan választhatsz nekik egyszerű, mégis sokféle játékélményt kínáló játékokat!
69. Hogyan beszéljünk a gyerekekkel a halálról? – Veszteség és gyász gyermekkorban - vendégem: Révész Renáta Liliána
A halálról beszélni felnőttként sem könnyű. Különösen nehéz lehet, amikor a gyermekünk kérdez, magyarázatot vár, vagy éppen egy közeli hozzátartozó elvesztésével kell szembenéznünk. Mit mondjunk neki? Hogyan …
Notes de l’épisode
A halálról beszélni felnőttként sem könnyű. Különösen nehéz lehet, amikor a gyermekünk kérdez, magyarázatot vár, vagy éppen egy közeli hozzátartozó elvesztésével kell szembenéznünk. Mit mondjunk neki? Hogyan válaszoljunk a kérdéseire? És vajon mennyit ért meg mindebből az életkorának megfelelően?
A gyerekek is találkoznak a veszteséggel: egy szeretett családtag halálával, egy kisállat elvesztésével, vagy akár más, számukra fontos változásokkal. A gyászuk sokszor másképp jelenik meg, mint a felnőtteké, ezért nem mindig könnyű felismernünk, mire van szükségük.
Ebben az epizódban Révész Renáta Liliána gyásztanácsadóval és meseterapeutával beszélgetünk a gyermeki gyászról, a halálról való kommunikációról és arról, hogyan lehetünk gyermekünk mellett a veszteség időszakában.
Szó lesz többek között arról:
Hogyan gondolkodnak a gyerekek a halálról különböző életkorokban?
Hogyan beszéljünk velük őszintén a halálról?
Vigyük-e magunkkal a gyerekeket temetésre, és mikor érdemes elvinni őket a temetőbe?
Hogyan reagáljunk a halállal kapcsolatos kérdéseikre, akár akkor is, ha újra és újra felteszik ugyanazt?
Milyen formában jelenhet meg a gyász a gyermek viselkedésében, játékában és érzéseiben?
Hogyan segíthetnek a mesék a veszteségek feldolgozásában?
Mit tehetünk, ha mi magunk is gyászolunk, miközben a gyermekünket is támogatnunk kell?
Mikor lehet szükség külső segítségre?
A gyerekeket nem tudjuk megóvni minden veszteségtől, de segíthetünk nekik abban, hogy ne maradjanak egyedül a kérdéseikkel, a félelmeikkel és a fájdalmukkal. Ehhez nem kell mindenre tudnunk a választ. Sokszor az őszinteségünk, a jelenlétünk és az ad biztonságot, hogy velünk erről is lehet beszélni.
Renáta könyvajánlója gyerekeknek itt érhető el.
Egy fontos beszélgetés egy nehéz témáról – szülőknek, nagyszülőknek és mindenkinek, aki szeretné jobban érteni és támogatni a gyerekeket a veszteség idején.
68. Műtét előtt, műtét után – hogyan támogassuk a gyerekünket? - vendégem: Rajkainé Pál Anita
Egy műtét vagy kórházi tartózkodás a gyerekeknek és a szülőknek is sok bizonytalanságot hozhat. Mi fog történni? Fájni fog? Ott lehetek vele? Mit mondjak neki, ha fél, és hogyan segíthetek abban, hogy …
Notes de l’épisode
Egy műtét vagy kórházi tartózkodás a gyerekeknek és a szülőknek is sok bizonytalanságot hozhat. Mi fog történni? Fájni fog? Ott lehetek vele? Mit mondjak neki, ha fél, és hogyan segíthetek abban, hogy biztonságosabban élje meg ezt az időszakot?
A JátszóTér podcast vendége Rajkainé Pál Anita műtősnő, akivel arról beszélgetünk, hogyan készíthetjük fel a gyerekeket egy műtétre, mire számíthatnak a kórházban, és hogyan támogathatjuk őket a beavatkozás előtt és után.
Szó esik arról, miért fontos az őszinte, életkorhoz igazított tájékoztatás, hogyan beszéljünk a gyerekek félelmeiről, és miért érdemes kerülni a fenyegető vagy félrevezető mondatokat. Arról is beszélgetünk, hogyan segíthet a játék a felkészülésben és az élmények feldolgozásában.
A cél nem az, hogy minden félelmet eloszlassunk, vagy megígérjük, hogy semmi kellemetlen nem történik. Sokkal inkább az, hogy a gyerek értse, mi vár rá, feltehesse a kérdéseit, és érezze: a nehéz helyzetben sincs egyedül.
Hallgasd meg a beszélgetést, ha a gyermeked műtét előtt áll, kórházi tartózkodásra készültök, vagy szeretnél több kapaszkodót kapni ahhoz, hogyan kísérheted őt egy ilyen helyzetben.
Anita munkásságát a közösségi oldalakon is követheted. (Facebook, Instagram)
67. Hazudik, vagy csak mesél? - A gyermekkori hazugság nyomában
„Te törted össze?” – „Nem.”Szülőként könnyű megijedni, amikor a gyerekünk valótlant mond. Vajon hazudik? Manipulál? Mit jelent ez a kapcsolatunkra nézve? És egyáltalán: honnantól beszélünk valódi …
Notes de l’épisode
„Te törted össze?” – „Nem.”
Szülőként könnyű megijedni, amikor a gyerekünk valótlant mond. Vajon hazudik? Manipulál? Mit jelent ez a kapcsolatunkra nézve? És egyáltalán: honnantól beszélünk valódi hazugságról?
Ebben az adásban körbejárjuk, mi minden állhat a gyerekek valótlannak tűnő kijelentései mögött. Szó lesz a fantáziáról, a nagyotmondásról, a vágyteljesítő történetekről, az emlékezeti pontatlanságokról és a szándékos megtévesztésről is.
Megnézzük, milyen kognitív képességekre van szükség ahhoz, hogy egy gyerek valóban tudatosan megtévesszen valakit, hogyan változik mindez az életkor előrehaladtával, és miért lehet olyan fontos kérdés, hogy miért volt nehéz elmondani az igazat.
Arról is beszélünk, hogyan reagálhat a szülő, amikor már valóban hazugsággal találkozik: mit mondjunk, mit kerüljünk el, hogyan tartsunk határt úgy, hogy közben a kapcsolat is megmaradjon. Egy hatlépéses kapaszkodót is adok ahhoz, hogyan lehet a helyzetet a vallatás és megszégyenítés helyett a megértés, a problémamegoldás és a jóvátétel felé vinni.
Mert az igazmondás megtanulásához valójában arra van szükség, hogy a gyerek megtapasztalja: elmondhatja az igazat akkor is, amikor szégyelli, amit tett.
66. „Ez az enyém!” – Miért olyan nehéz osztozkodni?
„Add oda!” – vajon tényleg ilyen egyszerű lenne?Egy kisgyerek számára az osztozkodás sokkal összetettebb helyzet annál, mint hogy odaadja-e a játékát. Mit jelent számára az, hogy valami az övé? Mikor alakul ki …
Notes de l’épisode
„Add oda!” – vajon tényleg ilyen egyszerű lenne?
Egy kisgyerek számára az osztozkodás sokkal összetettebb helyzet annál, mint hogy odaadja-e a játékát. Mit jelent számára az, hogy valami az övé? Mikor alakul ki a tulajdon fogalma? Mit tud az igazságosságról és a másik szempontjának figyelembevételéről?
Ebben az epizódban hangosan gondolkodom a birtoklásról, a testvérkonfliktusokról, az életkori sajátosságokról és arról is, hogy mikor várható el egy gyerektől az osztozkodás. Szóba kerülnek a személyes, „tabutárgyak", a csere és a felváltva használás, valamint az is, hogy miért nem érdemes mindenből rögtön kettőt venni a testvérek esetében.
Megnézzük azt is, mi köze a késleltetett jutalmazásnak az osztozkodáshoz, és miért lehet egy kisgyereknek valódi kihívás egyszerűen csak várni a sorára.
És talán a legfontosabb kérdés: mit tehetünk szülőként, amikor kitör a vita?
Mikor avatkozzunk be? Mikor engedjük, hogy a gyerekek maguk próbálják rendezni a helyzetet? Hogyan lehet úgy jelen lenni a konfliktusban, hogy közben ne váljunk bíróvá?
Mert az osztozkodás is összetett készség, hatással van rá a kapcsolódás megélése, az önszabályozás, a frusztráció elviselése és annak megtapasztalása is irtó sokat adhat, hogy „anya itt van velem, amíg várnom kell.”
65. Miért gyűjtögetnek a gyerekek? – Gesztenyétől a szerepjátékig
Gesztenye, makk, kavics, bot, levél, termés – ősszel valahogy mindenből kincs lesz. Tele a zseb, a táska, a kiskosár pedig egy idő után már alig bírja.De miért olyan fontos a gyerekeknek, hogy megtalálják …
Notes de l’épisode
Gesztenye, makk, kavics, bot, levél, termés – ősszel valahogy mindenből kincs lesz. Tele a zseb, a táska, a kiskosár pedig egy idő után már alig bírja.
De miért olyan fontos a gyerekeknek, hogy megtalálják, felvegyék és hazavigyék ezeket?
Ebben az epizódban a gyűjtögetés nyomába eredünk: szó lesz az ösztönös, evolúciós hátteréről, az ősz és a szüret különleges világáról, a természetben töltött időről, és arról is, mi történik a begyűjtött kincsekkel, amikor hazaérünk, mert a gyűjtögetés nem feltétlenül ér véget azzal, hogy a gesztenye bekerül a zsebbe. Lehet belőle rendezgetés, válogatás, alkotás, szerepjáték – vagy éppen egy olyan játék kezdete, amire előre nem is gondoltunk.
Talán érdemes ezért egy kicsit másképp nézni a tele zsebekre.
Ha szeretnél további ötleteket a termésekkel való játékhoz, keresd a SzabadKaland kártyacsomagot, illetve nézz körül az ingyenesen letölthető anyagaim közt a LapKaland weboldalán.
64. Játszótér és mozgásfejlődés – Mit tanul a gyerek játszóterezés közben?
A játszótér sok család életében a mindennapok természetes része. A gyerekek futnak, másznak, hintáznak, csúszdáznak, egyensúlyoznak – mi pedig szülőként néha azon gondolkodunk: vajon jól használja? Biztonságos …
Notes de l’épisode
A játszótér sok család életében a mindennapok természetes része. A gyerekek futnak, másznak, hintáznak, csúszdáznak, egyensúlyoznak – mi pedig szülőként néha azon gondolkodunk: vajon jól használja? Biztonságos ez neki? Nem túl nehéz még? Vagy éppen nem túl könnyű?
Ebben az epizódban Jobbágy Piroska konduktorral beszélgetünk arról, milyen fejlesztő hatása lehet a játszótéri játékoknak, és mi minden történik a háttérben, miközben a gyerek egyszerűen csak játszik.
Szóba kerül többek között:
• hogyan támogatják a játszótéri eszközök a mozgásfejlődést,
• mit fejleszt a mászás, a hintázás, a csúszdázás vagy éppen az egyensúlyozás,
• miért fontos, hogy a gyerekek a saját tempójukban próbálkozhassanak,
• mennyire kell segítenünk a gyerekünket a játszótéren,
• hogyan tanulja meg felmérni a saját testi határait és lehetőségeit,
• hol húzódik a határ a biztonságos kockázatvállalás és a valódi veszély között,
• és miért érdemes teret hagynunk a szabad, önálló mozgásos játékra.A játszótér ugyanis nem egyszerűen egy hely, ahol levezethetjük a gyerek energiáját. A mozgásos játék közben a gyerek tapasztalatokat szerez a saját testéről, a térben való mozgásról, a határairól és arról is, mire képes.
És talán nekünk, szülőknek is érdemes egy kicsit hátrébb lépnünk – és figyelnünk, mi mindenre képes a gyerek, ha lehetőséget kap rá.
Hallgasd meg az epizódot, ha van kisgyerek a családban, akivel rendszeresen jártok játszótérre, és ha hasznosnak találtad, küldd el ezt a részt egy másik szülőnek is!
63. Mikor adjunk telefont a gyerekünknek? - a Várj a telefonnal! mozgalomról
Egy ponton szinte minden szülőben felmerül a kérdés: mikor jöjjön az első telefon? És valóban szüksége van rá a gyereknek? Az iskola, az önálló közlekedés, a különórák és a baráti kapcsolatok miatt valóban …
Notes de l’épisode
Egy ponton szinte minden szülőben felmerül a kérdés: mikor jöjjön az első telefon? És valóban szüksége van rá a gyereknek?
Az iskola, az önálló közlekedés, a különórák és a baráti kapcsolatok miatt valóban lehet olyan helyzet, amikor szükség van arra, hogy a gyerek elérhető legyen. De egy telefon és egy okostelefon között óriási különbség van.
A „Várj a telefonnal!” mozgalom arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes lehet késleltetni az okostelefon és az ezzel járó közösségi média, videók, játékok, értesítések és algoritmusok világának belépését a gyerek életébe.
Ebben az epizódban arról beszélek, hogy:
• miért lehet jó döntés várni az első okostelefonnal,
• hogyan jelenik meg ebben a kortársakhoz tartozás és a kimaradástól való félelem,
• mi a különbség egy egyszerű telefon és egy okostelefon között,
• mit nyerhet a gyerek azzal, ha még marad ideje szabad játékra, mozgásra, unatkozásra és valódi kapcsolódásokra,
• és mire érdemes figyelni, amikor mégis eljön az első telefon ideje.Bízom benne, hogy az epizód hatására végiggondoljuk mindannyian, hogy miért adunk telefont, mire van valóban szüksége a gyerekünknek, és mit szeretnénk megőrizni a gyerekkorából addig, amíg csak lehet.
Mert lehet, hogy az első telefon kérdésében nem az életkor az egyetlen fontos szempont, és talán könnyebb várni, ha tudjuk: nem vagyunk egyedül.
Hallgasd meg az epizódot, és ha nálatok is aktuális az első telefon kérdése, oszd meg egy olyan szülővel, akivel erről éppen beszélgettek.
62. Több mint egy esti mese – Mit adnak a népmesék a gyerekeknek? - vendégem: Kántor-Jeskó Teodóra
Miért szeretjük annyira a meséket? És miért lehetnek különösen fontosak a gyermekek számára éppen a népmesék?A mesékben királyok, szegény legények, sárkányok, boszorkányok és varázslatos próbák jelennek meg …
Notes de l’épisode
Miért szeretjük annyira a meséket? És miért lehetnek különösen fontosak a gyermekek számára éppen a népmesék?
A mesékben királyok, szegény legények, sárkányok, boszorkányok és varázslatos próbák jelennek meg – mégis sokszor egészen hétköznapi, gyermeki kérdésekről mesélnek: Ki vagyok én? Meg tudom csinálni? Mi történik, ha félek? El tudok indulni egyedül? Mi lesz, ha valami nem sikerül elsőre?
Ebben az epizódban Kántor-Jeskó Teodórával, óvodapedagógussal és mesepedagógussal beszélgetünk a népmesékről, a mesélésről és arról, hogyan kapcsolódhat a mese a gyermek belső világához. Teodóra 2022 óta Népmesekincstár mesefoglalkozásvezetőként is dolgozik, és a mesék mellett a népi játékok, dalok és a hagyományok átadásával is foglalkozik. Sőt, meséket is írt a kislányának, melyeket hangoskönyvként is meg tudtok vásárolni.
Szó lesz többek között arról:
• miért lehetnek fontosak a népmesék a gyermekek fejlődésében,• mitől más egy népmese, mint egy modern, kifejezetten „tanító” történet,• hogyan segíthet a mese a gyermeknek a saját érzései és élethelyzetei megértésében,• kell-e magyaráznunk a mesét a gyermeknek,• hogyan válasszunk mesét különböző életkorokban,• és hogyan lehet a mesélésből közös élmény, nem pedig újabb „fejlesztő feladat”.
A mesepedagógiai megközelítésben a mese nem elszigetelt tevékenység: a meséléshez kapcsolódhat mozgás, játék, ének, mondóka és alkotás is – miközben a mese önmagában is értékes, és nem kell mindenáron didaktikus üzenetet keresnünk benne.
Egy beszélgetés arról, hogy miért lehet a mese sokkal több annál, mint hogy este elolvassunk egy történetet a gyerekünknek.
Hallgassátok szeretettel!
61. Már csak 1 hét az iskoláig – Hogyan készüljünk az utolsó napokban? - vendégem: Pincz Petra
Már megvan az iskolatáska, a tanszerek nagy része is a helyén van – de vajon mit tehetünk még az utolsó egy-másfél hétben azért, hogy könnyebb legyen az iskolakezdés?Érdemes még gyakorolni az írást és az …
Notes de l’épisode
Már megvan az iskolatáska, a tanszerek nagy része is a helyén van – de vajon mit tehetünk még az utolsó egy-másfél hétben azért, hogy könnyebb legyen az iskolakezdés?
Érdemes még gyakorolni az írást és az olvasást? Vegyünk elő feladatlapokat? Vagy éppen most már nem a fejlesztésen van a hangsúly?
Ebben az epizódban Pincz Petrával, az Áthidaló Program alapítójával, tanítóval és óvodapedagógussal beszélgetünk arról, hogyan készíthetjük fel gyermekünket az iskola első napjaira – úgy, hogy közben ne tegyünk még több terhet az amúgy is nagy változás elé.
Szó lesz arról:
• mit érdemes és mit nem érdemes már az utolsó napokban gyakorolni,
• hogyan álljunk át a tanévbeli napirendre,
• milyen önállósági készségeket jó még átbeszélni vagy gyakorolni,
• hogyan beszélgessünk az iskoláról anélkül, hogy szorongást keltenénk,
• mire számíthatunk az első napokban,
• és hogyan adhatunk a gyermekünknek biztonságot az új helyzetben.Az utolsó hét már nem arról szól, hogy mindent bepótoljunk. Sokkal inkább arról, hogy ráhangolódjunk az új életszakaszra, és megmutassuk a gyermekünknek: bármi is történik, számíthat ránk.
Hallgassátok szeretettel!
60. Óvodába készülünk – mire van igazán szüksége a gyermeknek? - vendégem: Kántor-Jeskó Teodóra
Nem csak az elválásról szól – Az óvodai beszoktatásAz óvodakezdés nagy változás a gyermek és az egész család életében. Új környezet, új felnőttek, új szabályok, új társak, miközben a gyermeknek még azt is meg …
Notes de l’épisode
Nem csak az elválásról szól – Az óvodai beszoktatás
Az óvodakezdés nagy változás a gyermek és az egész család életében. Új környezet, új felnőttek, új szabályok, új társak, miközben a gyermeknek még azt is meg kell tanulnia, hogyan találja meg a helyét ebben az új közösségben.
De vajon mitől lesz könnyebb az óvodai beszoktatás? Hogyan készíthetjük fel rá gyermekünket? Mit tehetünk, ha reggelente nehéz az elválás, vagy ha hetek után is vannak sírós napok?
Ebben az epizódban Kántor-Jeskó Teodórával (dorkamóka Dorkával) , óvoda- és mesepedagógussal beszélgetünk arról, hogyan támogathatjuk gyermekünket az óvodakezdésben – nemcsak az első napokban, hanem az egész alkalmazkodási folyamat során.
Szó lesz többek között arról:
• mire van igazán szüksége egy óvodába készülő gyermeknek,
• hogyan segíthetjük az önállósodást és a közösségbe való beilleszkedést,
• mit tehetünk, ha nehezen megy az elválás,
• milyen szerepe van a szülő és az óvodapedagógus együttműködésének,
• és mikor érdemes egy kicsit lassítani, odafigyelni, segítséget kérni.Az óvodakezdés nem egy teljesítmény, amit néhány nap alatt teljesíteni kell. Minden gyermek más tempóban alkalmazkodik. A cél az, hogy biztosítsuk, hogy a nehéz pillanatokban is biztonságot és támogatást fog(unk) kapni.
Hallgassátok szeretettel!
Ha pedig szeretnétek egy kis cukisággal megtámogatni az intézménykezdést, a kapcsolatotokat, akkor a PusziKaland kártyacsomagot keresd a LapKaland webshopjában.
59. Az első nagy elválás – a bölcsődei beszoktatásról - vendégem: Sebestyén Dóra
A bölcsődei beszoktatás sok család számára egyszerre izgalmas és megterhelő időszak. Hogyan készíthetjük fel rá a gyermekünket? Mitől lesz könnyebb az elválás? Mit tehetünk szülőként, ha sírással indulnak a …
Notes de l’épisode
A bölcsődei beszoktatás sok család számára egyszerre izgalmas és megterhelő időszak. Hogyan készíthetjük fel rá a gyermekünket? Mitől lesz könnyebb az elválás? Mit tehetünk szülőként, ha sírással indulnak a reggelek?
Ebben az epizódban Sebestyén Dórával, kisgyermeknevelővel, kétgyermekes édesanyával (Instagram: @mazsivalazélet) beszélgetünk a bölcsődei beszoktatásról. Dóra a mindennapokból hoz gyakorlati példákat, én pedig gyermek klinikai szakpszichológusként segítek megérteni, mi zajlik ilyenkor a kisgyermekek lelkében.
Szó lesz többek között arról,
• hogyan érdemes készülni a bölcsőde kezdésére,
• milyen érzések természetesek a gyermeknél és a szülőnél,
• milyen hibákat érdemes elkerülni,
• hogyan segíthet a játék a feldolgozásban és az alkalmazkodásban,
• mikor tekinthető még normálisnak a nehéz beszoktatás.Ha nálatok is közeleg ez az életszakasz, szeretnétek jobban érteni gyermeketek reakcióit, tartsatok velünk!
Ha még nem tennéd, kövesd a munkámat a közösségi oldalakon is!
Ha játékötletekre vagy kapcsolódást támogató kártyacsomagokra lenne szükséged, olvasnál a játékosságról, a kapcsolódásról, látogass el a LapKaland weboldalára!
58. Testvérkapcsolatok 3. - Konfliktuskezelés – Hogyan segítsünk jól? - vendégem: Gajdátsy Virág
"Ő vette el!" "Mindig engem bánt!" "Ez az enyém!"Ismerős mondatok? A testvérkonfliktusok szinte minden család életének részei. De vajon mindig közbe kell avatkoznunk? Mikor hagyjuk, hogy a gyerekek maguk oldják …
Notes de l’épisode
"Ő vette el!" "Mindig engem bánt!" "Ez az enyém!"Ismerős mondatok? A testvérkonfliktusok szinte minden család életének részei. De vajon mindig közbe kell avatkoznunk? Mikor hagyjuk, hogy a gyerekek maguk oldják meg a helyzetet, és mikor van szükség a segítségünkre?
A testvérkapcsolatokról szóló háromrészes minisorozat záró epizódjában Gajdátsy Virág, pozitív fegyelmezés oktatóval beszélgetünk arról, hogyan támogathatjuk gyermekeinket a konfliktusok kezelésében úgy, hogy közben ne bírók, hanem a segítőik legyünk.
Az epizódban szó lesz többek között:- mikor érdemes beavatkozni, és mikor jobb kívül maradni,- hogyan segítsük a gyerekeket abban, hogy meghallják egymást,- miért nem mindig az igazság kiderítése a legfontosabb,- hogyan tanulhatják meg a gyerekek a konfliktuskezelést éppen a testvérkapcsolaton keresztül,- és milyen játékos eszközökkel támogathatjuk az együttműködést és a kapcsolódást.
Beszélünk arról is, hogy a konfliktus önmagában nem ellenség. A veszekedések lehetőséget adnak arra, hogy a gyerekek megtanulják felismerni a saját érzéseiket, képviselni az igényeiket, kompromisszumot kötni és újra kapcsolódni egymáshoz. Ebben a folyamatban a szülő szerepe nem az, hogy minden vitát megszüntessen, hanem hogy biztonságos keretet adjon a megoldáshoz.
Ha szeretnél kevesebb kiabálást, több együttműködést és olyan eszközöket, amelyeket már a következő testvérvita során is kipróbálhatsz, ez az epizód neked szól.
Ez a testvérkapcsolatokról szóló háromrészes sorozat befejező része. Ha még nem hallgattad meg az első két epizódot, ajánlom figyelmedbe a kistestvér érkezésére való felkészülésről és a testvérféltékenységről szóló beszélgetéseket is – együtt adnak átfogó képet arról, hogyan támogathatjuk gyermekeink kapcsolatát az első pillanattól kezdve.
57. Testvérkapcsolatok 2. - Testvérféltékenység: mit kezdjünk a nehéz érzésekkel?
Verekedés, irigység, sírás, "vigyétek vissza a kistestvért!" Ismerősen hangzik? A testvérféltékenység sok család életében megjelenik – és bár nehéz megélni, önmagában nem azt jelenti, hogy a gyerekek nem …
Notes de l’épisode
Verekedés, irigység, sírás, "vigyétek vissza a kistestvért!" Ismerősen hangzik? A testvérféltékenység sok család életében megjelenik – és bár nehéz megélni, önmagában nem azt jelenti, hogy a gyerekek nem szeretik egymást.
A testvérkapcsolatokról szóló minisorozat második részében arról beszélek, mi áll a testvérféltékenység hátterében, hogyan jelenhet meg a különböző életkorokban, és mit tehetünk szülőként azért, hogy minden gyermekünk biztonságban és szeretve érezze magát.
Az epizódban szó lesz többek között:❤️ miért természetes érzés a féltékenység,🧸 hogyan változhat meg a nagyobb gyermek viselkedése a testvér érkezése után,🗣️ mit érdemes mondani – és mit inkább elkerülni – ezekben a helyzetekben,🎲 hogyan segíthet a játék, a szerepjáték és a mese az érzések feldolgozásában,👨👩👧 hogyan támogathatjuk egyszerre a testvérkapcsolatot és az egyes gyermekekkel való külön-külön kapcsolódást.
Beszélek arról is, hogy nem az a cél, hogy a testvérek soha ne veszekedjenek vagy ne legyenek féltékenyek egymásra. Sokkal fontosabb, hogy megtanulják felismerni, megfogalmazni és biztonságos keretek között kezelni az érzéseiket – ebben pedig nekünk, szülőknek van kulcsszerepünk.
Ha szeretnéd jobban megérteni gyermeked reakcióit, és gyakorlati kapaszkodókat keresel a mindennapokhoz, ez az epizód neked szól.
Ez a testvérkapcsolatokról szóló háromrészes sorozat második epizódja. Az első részben a kistestvér érkezésére való felkészülésről beszélgettünk, a záró epizódban pedig Gajdátsy Virággal azt járjuk körbe, hogyan kezelhetjük a testvérviszályokat úgy, hogy azok hosszú távon a kapcsolatukat erősítsék.
Ha nektek is jól jönne extra segítség a testvérféltékenység csökkentéséhez, a szülő-gyermek kapcsolat támogatásához, keresd a Szeretet-aLap és a PusziKaland kártyacsomagokat a LapKaland webshopjában.
56. Testvérkapcsolatok 1. - Így készítsük fel gyermekünket a kistestvér érkezésére
Hogyan készítsük fel gyermekünket a kistestvér érkezésére? Vajon tényleg létezik "féltékenységmentes" testvérkapcsolat? Mit mondjunk, mire készüljünk, és miben segíthet a játék?Ebben az epizódban arról …
Notes de l’épisode
Hogyan készítsük fel gyermekünket a kistestvér érkezésére? Vajon tényleg létezik "féltékenységmentes" testvérkapcsolat? Mit mondjunk, mire készüljünk, és miben segíthet a játék?
Ebben az epizódban arról beszélgetünk, hogyan támogathatjuk gyermekünket a család egyik legnagyobb változásában: amikor egyedüli gyermekből nagytestvérré válik.
Szó lesz arról, miért nem az a cél, hogy a gyermek mindig örömmel fogadja a testvérét, hanem hogy minden érzése mellett biztonságban érezhesse magát.
Beszélek arról is, hogy a testvér érkezése nem csupán a gyermek életében jelent hatalmas változást, hanem a szülőkében is. A felkészülés ezért nemcsak a gyereknek, hanem az egész családnak szól.
Ha éppen babát vártok, vagy szeretnétek tudatosan készülni a testvér érkezésére, ez az epizód gyakorlati ötletekkel és pszichológiai szempontokkal segít végiggondolni ezt a különleges időszakot.
Ez az epizód egy háromrészes minisorozat első része. A következő részekben a testvérféltékenységről és a testvérkonfliktusok kezeléséről is beszélgetünk.
Ha még nem tennéd, kövesd a munkámat a közösségi oldalakon is!
Ha játékötletekre vagy az adásban is említett kapcsolódást támogató kártyacsomagokra, konzultációra lenne szükséged, olvasnál a játékosságról, a kapcsolódásról, látogass el a LapKaland weboldalára!
55. Játszani vagy edzeni? – Mennyi sport fér bele a gyerekkorba? - vendégem: Sándor Judit
Mikor kezdődik a sport, és miben más, mint a szabad mozgás? Hány edzés fér bele egy gyermek életébe úgy, hogy közben maradjon ideje játszani, pihenni és egyszerűen csak gyereknek lenni?Ebben az epizódban Sándor …
Notes de l’épisode
Mikor kezdődik a sport, és miben más, mint a szabad mozgás? Hány edzés fér bele egy gyermek életébe úgy, hogy közben maradjon ideje játszani, pihenni és egyszerűen csak gyereknek lenni?
Ebben az epizódban Sándor Judit sportpszichológussal beszélgetünk a mozgás és a sport szerepéről a gyermekek életében. Szó esik arról, miért nélkülözhetetlen a mozgás az idegrendszer, a figyelem és az érzelmi fejlődés szempontjából, és hogyan találhatjuk meg az egyensúlyt a szervezett sport és a szabad játék között.
Beszélgetünk arról is:- mikor érdemes sportágat választani,
- hogyan ismerhetjük fel, ha egy gyermek valóban élvezi a sportot,
- mikor válik a mozgás örömből teljesítménnyé,
- hogyan hat a család életére, ha a sport köré szerveződnek a mindennapok,
- és mit tehet a szülő azért, hogy a sport hosszú távon is a gyermek testi-lelki jóllétét szolgálja.Az epizódban arra is keressük a választ, hogy vajon a mai gyerekek életéből inkább a sport vagy a szabad, önfeledt játék hiányzik, és miért fontos, hogy a kettő ne egymás versenytársai, hanem egymás kiegészítői legyenek.
Ha éppen sportágválasztás előtt álltok, vagy szeretnéd tudatosabban támogatni gyermeked mozgás iránti szeretetét, ez a beszélgetés neked szól.
Hallgasd meg az epizódot, és gondolkodjunk együtt arról, hogyan őrizhetjük meg a mozgás örömét a gyerekkorban!
54. Hangosmese képernyő helyett? Amit a szülőknek érdemes tudni az eszközökről
A képernyőidő csökkentése sok családban cél. De mi jöhet helyette?Valóban jobb választás egy hangosmese, mint egy rajzfilm? Jó ötlet saját zenelejátszót vagy hangosmesés eszközt adni egy kisgyermek kezébe? És …
Notes de l’épisode
A képernyőidő csökkentése sok családban cél. De mi jöhet helyette?
Valóban jobb választás egy hangosmese, mint egy rajzfilm? Jó ötlet saját zenelejátszót vagy hangosmesés eszközt adni egy kisgyermek kezébe? És mire érdemes figyelni, hogy ezek a kütyük valóban a játékot és ne a folyamatos háttérzajt támogassák?
Ebben az epizódban a képernyő alternatíváiról beszélgetünk, különösen a hangalapú eszközökről. Szó esik a Yoto Mini, a Toniebox, a telefonról, a laptopról és az egyszerű Bluetooth-os zenelejátszókról is: mik az előnyeik, mik a korlátaik, és hogyan használhatjuk őket tudatosan a családi mindennapokban.
Arról is beszélek, hogy a hangosmese és a zenehallgatás sem helyettesíti a szabad játékot vagy a közös mesélést. A legfrissebb kutatások szerint a figyelmünk nem képes valódi multitaskingra: ha a háttérben folyamatosan szól valami, az megoszthatja a gyermek figyelmét, és befolyásolhatja az elmélyült játékot. Ezért fontos végiggondolni, mikor segít egy ilyen eszköz, és mikor jobb inkább csendet hagyni a gyereknek – hogy a saját gondolatai, ötletei és történetei kapjanak teret.
Ez az epizód nem arról szól, hogy melyik eszköz a „legjobb”, hanem arról, hogyan tudjuk megtalálni az egyensúlyt a technológia és a játékalapú gyerekkor között.
A Yoto Mini és a Toniebox eszközöket a Mesedobozka.hu bocsátotta rendelkezésemre kipróbálásra. Az epizódban elhangzó vélemények ugyanakkor a saját szakmai és szülői tapasztalataimat tükrözik.
Ha szeretnél tudatosabban dönteni arról, milyen szerepet kapjanak ezek az eszközök a családotok életében, tarts velem ebben az epizódban!
53. Gyerekek a közösségi terekben: kinek kell alkalmazkodnia? - vendégem: Paulo Dorottya Lelle
Miért érzi sok szülő úgy, hogy egy egyszerű bevásárlás vagy ügyintézés is stresszforrás lehet? Hogyan alakítják a társadalmi elvárások a gyerekekről és a szülőkről alkotott képünket? Mitől lesz egy hely valóban …
Notes de l’épisode
Miért érzi sok szülő úgy, hogy egy egyszerű bevásárlás vagy ügyintézés is stresszforrás lehet? Hogyan alakítják a társadalmi elvárások a gyerekekről és a szülőkről alkotott képünket? Mitől lesz egy hely valóban családbarát, és miért nem elegendő ehhez egy játszósarok vagy egy matrica az ajtón?
Ebben az epizódban Pauló Dorottya Lelle dúlával beszélgetünk a gyerekek helyéről a közösségi terekben, a szülőket érő látható és láthatatlan nyomásról, az előítéletekről, a családbarát környezet jelentőségéről, valamint arról, hogyan támogathatjuk jobban a gyerekeket és a családokat a hétköznapokban.
Szó esik többek között:
• a gyerekekkel kapcsolatos társadalmi elvárásokról
• a szülői szorongás és az ítélkezés kapcsolatáról
• a képernyőhasználat mögött álló társas nyomásról
• a valóban családbarát terek jellemzőiről
• és arról, hogy miért közös ügyünk egy gyerekbarátabb világ kialakítása.Ha még nem tennéd, kövesd a munkámat a közösségi oldalakon is!
Ha játékötletekre vagy kapcsolódást támogató kártyacsomagokra lenne szükséged, olvasnál a játékosságról, a kapcsolódásról, látogass el a LapKaland weboldalára!
52. Első tábor? Így készítsük fel a gyermekünket - vendégem: Bacsó Flóra
Mikor érett meg egy gyermek az első napközis vagy ottalvós táborra? Mit tehetünk szülőként, ha izgul, fél vagy bizonytalan? És mit kezdjünk a saját aggodalmainkkal?Ebben az epizódban Bacsó Flórával, mediátorral …
Notes de l’épisode
Mikor érett meg egy gyermek az első napközis vagy ottalvós táborra? Mit tehetünk szülőként, ha izgul, fél vagy bizonytalan? És mit kezdjünk a saját aggodalmainkkal?
Ebben az epizódban Bacsó Flórával, mediátorral és Kapcsolódó nevelés oktatóval beszélgetünk arról, hogyan készíthetjük fel gyermekeinket a nyári táborokra, az új helyzetekre és az átmeneti elválásokra.
Szó esik arról, hogy milyen félelmek jelenhetnek meg a gyerekekben egy tábor kapcsán, hogyan hathatnak rájuk a képernyőn látott tartalmak, és miként tudunk segíteni nekik különbséget tenni a valóság és a fantázia között. Beszélgetünk a testhez való viszonyról, a saját határok felismeréséről és tiszteletben tartásáról, valamint arról is, hogy milyen készségek segíthetnek abban, hogy a gyermek biztonságban érezze magát egy új közösségben.
A beszélgetés során gyakorlati ötleteket is gyűjtöttünk: milyen játékok, szerepjátékok és mindennapi helyzetek támogathatják az elválásra való felkészülést, az önállóság erősödését és a szülőtől való fokozatos leválást.
Ez az epizód nemcsak azoknak szól, akik az első táborra készülnek, hanem minden szülőnek, aki szeretné jobban megérteni gyermeke félelmeit, és szeretné őt biztonságosan támogatni az új helyzetekben.
Hallgasd meg az epizódot, és fedezzük fel együtt, hogyan lehet az első tábor nemcsak kihívás, hanem fontos lépés is az önállósodás útján.
Bacsó Flóra tartalmait itt tudod követni.
Ha még nem tennéd, kövesd a munkámat a közösségi oldalakon is!
Ha játékötletekre vagy kapcsolódást támogató kártyacsomagokra lenne szükséged, olvasnál a játékosságról, a kapcsolódásról, látogass el a LapKaland weboldalára!
51. 1 éves a JátszóTér podcast!
Egy évvel ezelőtt indult útjára a Játszótér, mert hittem abban, hogy a játék nem csupán időtöltés, hanem a gyerekkor egyik legfontosabb eleme. Azóta több mint 50 epizódban beszélgettünk szakemberekkel a …
Notes de l’épisode
Egy évvel ezelőtt indult útjára a Játszótér, mert hittem abban, hogy a játék nem csupán időtöltés, hanem a gyerekkor egyik legfontosabb eleme. Azóta több mint 50 epizódban beszélgettünk szakemberekkel a játékról, a gyerekek fejlődéséről, a kapcsolódásról, a képernyőhasználatról, az érzelmekről és még sok minden másról, ami a családok mindennapjait érinti.
Ebben a születésnapi epizódban egy kicsit személyesebb vizekre evezünk. Mesélek arról, mit tanultam az elmúlt év során a podcastkészítésről, a játékról, a kitartásról és arról, hogy miért érdemes néha akkor is folytatni valamit, amikor a visszajelzések vagy az eredmények nem olyan gyorsan érkeznek, mint remélnénk.
Szó lesz arról is, hogyan vált egyre fontosabb küldetésemmé a játékalapú gyerekkor védelme, és miért hiszem azt, hogy a játék ma már nem magától értetődő része a gyerekkornak, hanem olyasmi, amiért tudatosan tennünk kell.
Köszönöm, hogy velem tartotok ezen az úton!
A születésnap alkalmából 06.30-ig 12% kedvezménnyel rendelhettek a webshopból a podcast vége felé hallható kuponkód felhasználásával, és minden rendelés mellé ajándék letölthető JátszóLapokat küldök.
Játsszunk is egyet! Oszd meg a nyereményjátékos Instagram és/vagy Facebook poszt alatt, melyik Játszótér epizód, gondolat vagy vendég adott számodra a legtöbbet! A résztvevők között egy általatok választott LapKaland kártyacsomagot vagy posztert sorsolok ki.
Köszönöm, hogy hallgattok, játszotok és együtt gondolkodtok velem arról, hogyan adhatunk gyermekeinknek minél több valódi játékot, kapcsolódást és gyerekkort.
50. Így tartsd kézben a képernyőt nyáron
A nyári szünet sok családban egyszerre felszabadító és kihívásokkal teli időszak. Megváltozik a napi rutin, több a szabadidő, a szülők pedig gyakran teszik fel maguknak a kérdést: hogyan lehet úgy végigvinni a …
Notes de l’épisode
A nyári szünet sok családban egyszerre felszabadító és kihívásokkal teli időszak. Megváltozik a napi rutin, több a szabadidő, a szülők pedig gyakran teszik fel maguknak a kérdést: hogyan lehet úgy végigvinni a nyarat, hogy a képernyő ne vegye át az irányítást?
Ebben az epizódban arról beszélek, hogyan közelíthetjük meg tudatosan a képernyőhasználat kérdését anélkül, hogy a tökéletességre törekednénk vagy bűntudatot keltenénk magunkban.
Szó lesz arról:
- miért csúszik be könnyen több képernyő nyáron,
- hogyan támogathatjuk az önálló játékot,
- miért fontos helyet hagyni az unalomnak,
- milyen szerepe lehet a hangoskönyveknek, a zenének és más képernyőmentes eszközöknek,- hogyan segíthetnek az utazások, a szabadtéri programok, a táborok vagy akár a barátokkal töltött idő.Beszélgetünk arról is, hogy nem minden digitális tartalom egyforma, és hogy a valódi kérdés inkább az, marad-e idő és mennyi a játékra, a kapcsolódásra, a mozgásra, a pihenésre és saját ötletekből születő elfoglaltságokra.
Ha szeretnél egy nyugodtabb, játékosabb és tudatosabb nyarat teremteni a családod számára, tarts velem ebben az epizódban!
Ha még nem tennéd, kövesd a munkámat a közösségi oldalakon is!
Ha játékötletekre vagy kapcsolódást támogató kártyacsomagokra lenne szükséged, olvasnál a játékosságról, a kapcsolódásról, látogass el a LapKaland weboldalára!
49. Mi történik a játszótéren?
A podcast neve JátszóTér, mégis csak most érkeztem el ide, hogy magáról a játszótérről gondolkodjak, beszéljek. Pedig sok család életében ez az egyik legfontosabb hétköznapi helyszín: egyszerre lehet szabadság …
Notes de l’épisode
A podcast neve JátszóTér, mégis csak most érkeztem el ide, hogy magáról a játszótérről gondolkodjak, beszéljek. Pedig sok család életében ez az egyik legfontosabb hétköznapi helyszín: egyszerre lehet szabadság, túlélőprogram, találkozási pont, feszültségforrás és feltöltődés.
Ebben az epizódban gyermekpszichológusi szemmel beszélek arról, miért olyan fontos a játszóterezés a gyerekek fejlődése szempontjából. Szó esik arról, hogyan támogatja a szabad mozgás és a szabad játék az idegrendszer érését, a figyelmet, az érzelemszabályozást és a szociális tanulást. Beszélek arról is, hogy a játszótér sok gyerek első valódi találkozása a kortárs közeggel, a várakozással, az osztozkodással és a társas szabályokkal.
Kitérünk arra is, hogy miért szeretnek - vagy épp nem szeretnek - a szülők játszótérre járni, hogyan lehet jelen lenni nagyon különböző módokon is „elég jól”, és miért nem kell ugyanúgy játszótereznie minden családnak.
Ez az epizód egy kicsit a gyerekekről, egy kicsit a szülőkről, ugyanakkor nagyban a mindennapi kapcsolódásról szól.
Ha még nem tennéd, kövesd a munkámat a közösségi oldalakon is!
Ha játékötletekre vagy kapcsolódást támogató kártyacsomagokra lenne szükséged, olvasnál a játékosságról, a kapcsolódásról, látogass el a LapKaland weboldalára!
48. Az első járgányok - vendégem: Jobbágy Piroska
Babakocsi, tricikli, járássegítő, kismotor, futóbicikli, bicikli, roller…Az első években szinte egymást követik azok az eszközök, amelyek a gyerekek mozgásához kapcsolódnak. De vajon melyik mire való, mikor …
Notes de l’épisode
Babakocsi, tricikli, járássegítő, kismotor, futóbicikli, bicikli, roller…
Az első években szinte egymást követik azok az eszközök, amelyek a gyerekek mozgásához kapcsolódnak. De vajon melyik mire való, mikor érdemes bevezetni őket, és van-e olyan, amit jobb elkerülni?Ebben az epizódban Jobbágy Piroska konduktorral beszélgetünk az első járgányokról és a gyerekek mozgásfejlődéséről. Szó esik arról, hogyan támogatják ezek az eszközök az egyensúlyérzék, a koordináció és a testtudat fejlődését, valamint hogy miért fontos a fokozatosság és a saját tempó tiszteletben tartása.
Beszélgetünk arról is, mire figyeljünk szülőként a választás során, milyen szempontok fontosabbak a divatnál vagy a trendeknél, és hogyan tudjuk valóban a gyerek fejlődését támogatni, nem siettetni.
Ez az epizód segítséget ad a sokféle lehetőség közötti eligazodásban, és kapaszkodót nyújt ahhoz, hogyan támogassuk a gyerekek önálló, biztonságos, mégis szabad mozgását.
Ha még nem tennéd, kövesd a munkámat a közösségi oldalakon is!
Ha játékötletekre vagy kapcsolódást támogató kártyacsomagokra lenne szükséged, olvasnál a játékosságról, a kapcsolódásról, látogass el a LapKaland weboldalára!
47. Fegyelmezés játék közben - vendégem: Gajdátsy Virág
A játék a gyerekek természetes közege, mégis vannak helyzetek, amikor be kell avatkoznunk. Hogyan lehet kapcsolódva reagálni, amikor a gyerek túlpörög, „rosszalkodik”, vagy épp esze ágában sincs rendet …
Notes de l’épisode
A játék a gyerekek természetes közege, mégis vannak helyzetek, amikor be kell avatkoznunk. Hogyan lehet kapcsolódva reagálni, amikor a gyerek túlpörög, „rosszalkodik”, vagy épp esze ágában sincs rendet rakni?
Ebben az epizódban Gajdátsy Virággal (Instagram, egyéb információk) pozitív fegyelmezés oktatóval beszélgetünk arról, hogyan lehet a fegyelmezést nem büntetésként, hanem kapcsolódási és tanítási lehetőségként megélni játékhelyzetekben is. Szó esik arról, mi állhat a túlpörgés mögött, Virág pedig egy konkrét, gyakorlatban is jól használható eszközt is megoszt arra az esetre, amikor a gyerek nehezen szabályozza magát.
Beszélgetünk a rendrakásról is: miért olyan nehéz sok gyereknek lezárni a játékot, és hogyan segíthetnek ebben a játékos, együttműködést támogató megoldások. (Ha a rendrakás kapcsán további hétköznapi ötletekre van szükségetek, ajánlom a Játékos rendrakás ebookomat.)
Amennyiben számodra is fontos, hogy a határok és a kapcsolódás ne egymás ellen dolgozzanak a mindennapokban, hallgasd meg ezt a beszélgetést.
Ha még nem tennéd, kövesd a munkámat a közösségi oldalakon is!
Ha játékötletekre vagy kapcsolódást támogató kártyacsomagokra lenne szükséged, olvasnál a játékosságról, a kapcsolódásról, látogass el a LapKaland weboldalára!
46. Mesehősök mindenhol – hogyan válnak a gyerekek fogyasztóvá? - vendégem: Kocsis Dóra
A gyerekek ma már egészen korán a marketing célpontjaivá válnak. Mesehősök a fogkefén, a joghurton, a pólón, a játékokon – sokszor szinte észrevétlenül kapcsolódik össze a gyerekkor a fogyasztással.De vajon …
Notes de l’épisode
A gyerekek ma már egészen korán a marketing célpontjaivá válnak. Mesehősök a fogkefén, a joghurton, a pólón, a játékokon – sokszor szinte észrevétlenül kapcsolódik össze a gyerekkor a fogyasztással.
De vajon valóban a gyerek vágyik ezekre a tárgyakra?
Tényleg egy 2 éves szeretne Pókemberrel játszani – vagy inkább mi, felnőttek kapcsolunk jelentéseket és értékeket ezekhez a karakterekhez?Ebben az epizódban Kocsis Dórával, a Talpalatnyi történetek blog szerzőjével arról beszélgetünk, hogyan hat a marketing a gyerekekre, hogyan válnak fokozatosan fogyasztóvá, és miért érdemes tudatosabban ránéznünk a gyerekeknek szánt termékek világára.
Szó esik arról is, hogy sokszor hajlamosak vagyunk azt feltételezni: ami gyerekeknek készül, az biztosan jobb minőségű vagy tudatosabb választás. Közben azonban a gyerekek befolyásolhatósága sok esetben éppen a profit egyik eszközévé válik.
Beszélgetünk a szülői nehézségekről is: a bolt közepén érkező hisztikről, a nemet mondás feszültségéről, a kiközösítéstől való félelemről, és arról, milyen nehéz sokszor elbírni a gyerekeink erős érzéseit – különösen mások előtt.
Ez az epizód ítélkezés helyett gondolkodásra hív: milyen értékeket szeretnénk valóban továbbadni a gyerekeinknek?
Dóri gondolatait, tapasztalatait olvashatjátok Facebookon és Instagramon is.
Ha még nem tennéd, kövesd a munkámat a közösségi oldalakon is!
Ha játékötletekre vagy kapcsolódást támogató kártyacsomagokra lenne szükséged, olvasnál a játékosságról, a kapcsolódásról, látogass el a LapKaland weboldalára!
45. A fenntartható gyerekszoba - vendégem: Kocsis Dóra
Mit jelent a fenntarthatóság a gyerekszobában – és hogyan lehet ezt a mindennapokban is megélni?Ebben az epizódban Kocsis Dórával, a Talpalatnyi történetek blog szerzőjével arról beszélgetünk, hogyan …
Notes de l’épisode
Mit jelent a fenntarthatóság a gyerekszobában – és hogyan lehet ezt a mindennapokban is megélni?
Ebben az epizódban Kocsis Dórával, a Talpalatnyi történetek blog szerzőjével arról beszélgetünk, hogyan alakíthatunk ki tudatosabb, fenntarthatóbb játék-környezetet a gyerekeink számára. Szó esik a játékok mennyiségéről, a minimalizmusról, valamint arról, hogy a kevesebb sokszor valóban több játékélményt jelent.
Körbejárjuk azt is, milyen döntési folyamaton érdemes végigmenni, ha fenntartható módon szeretnénk játékot választani: el tudom-e készíteni, kölcsön lehet-e kérni vagy kölcsönözni, másodkézből beszerezni, hazai készítőtől vásárolni – vagy valóban új, tömeggyártott játékra van szükség.
Beszélgetünk arról is, hogy a játékok kiválasztásával értékrendet is közvetítünk a gyerekeink felé, és hogy ez sokszor apró döntésekben jelenik meg a mindennapokban.
Szóba kerül az ajándékozás kérdése is: hogyan tudjuk a nagyszülőket és a családtagokat ebben támogatni, és milyen működő megoldásokat találtunk saját családi tapasztalataink alapján.
Ez az epizód nem tökéletes megoldásokat ad, hanem szemléletet és kapaszkodókat ahhoz, hogy egy kicsit tudatosabban döntsünk a gyerekeinket körülvevő tárgyakról.
Dóri munkásságát követheted a Facebookon és Instagramon is.
Ha még nem tennéd, tarts velem a közösségi oldalakon is!
Ha játékötletekre vagy kapcsolódást támogató kártyacsomagokra lenne szükséged, olvasnál a játékosságról, a kapcsolódásról, látogass el a LapKaland weboldalára!
44. Játék az erdőben - vendégem: Horváth Janka
Hogyan tudjuk közelebb hozni a gyerekekhez a természetet egy olyan világban, ahol egyre több időt töltünk zárt térben?Ebben az epizódban Horváth Jankával, az Erdőtekergők alapítójával beszélgetek arról, hogyan …
Notes de l’épisode
Hogyan tudjuk közelebb hozni a gyerekekhez a természetet egy olyan világban, ahol egyre több időt töltünk zárt térben?
Ebben az epizódban Horváth Jankával, az Erdőtekergők alapítójával beszélgetek arról, hogyan válhat az erdő és a természet a gyerekek számára valódi játszótérré. Szó esik arról, hogyan tudunk kapcsolódni a természethez a mindennapokban, milyen egyszerű eszközök segíthetik ezt, és miért nincs szükség különleges felszerelésre ahhoz, hogy a gyerekek jól érezzék magukat kint.
Beszélgetünk a természetben zajló szabad játék szerepéről, a mozgás és az érzékszervi tapasztalás fontosságáról, valamint arról, hogy milyen fejlesztő hatása van a kinti játéknak a gyerekek testi, érzelmi és idegrendszeri fejlődésére.
Ez az epizód bátorítást ad ahhoz, hogy kilépjünk a megszokott keretek közül, és újra felfedezzük a természetben rejlő egyszerű, mégis mély játékélményeket.
Janka küldetéséről itt olvashatsz többet. A közösségi oldalakon itt és itt találod.
Ha neked is szükséged van ötletekre, mit is csináljatok kint a szabadban, keresd a SzabadKaland kártyacsomagot itt.
Ha még nem tennéd, kövesd a munkámat a közösségi oldalakon is!
Ha játékötletekre vagy kapcsolódást támogató kártyacsomagokra lenne szükséged, olvasnál a játékosságról, a kapcsolódásról, látogass el a LapKaland weboldalára!
43. Játék a konyhában - hogyan támogassuk az önállóságot már kicsi korban? - vendégem: Soós Kata
A gyerekek szinte ösztönösen vonzódnak a konyhához: figyelnek, utánoznak, segíteni szeretnének. Mégis sokszor nehéz eldönteni, mikor és hogyan engedjük be őket ebbe a térbe.Ebben az epizódban barátnőmmel, Soós …
Notes de l’épisode
A gyerekek szinte ösztönösen vonzódnak a konyhához: figyelnek, utánoznak, segíteni szeretnének. Mégis sokszor nehéz eldönteni, mikor és hogyan engedjük be őket ebbe a térbe.
Ebben az epizódban barátnőmmel, Soós Katával, a Lukas & Lea alapítójával arról beszélgetünk, hogyan válhat a közös sütés-főzés valódi kapcsolódássá és tanulási helyzetté. Szó esik arról, miben tudnak a gyerekek már egészen kicsi korban is részt venni, hogyan támogatja mindezt a Montessori szemlélet, és hogy egy jól megtervezett eszköz – például egy képekkel ellátott recept vagy mérőkanál – hogyan segíti az önállóság fejlődését.
Ez az epizód azoknak szól, akik szeretnék, hogy a konyha ne csak egy „tiltott terület” legyen, hanem a közös élmények és a fejlődés tere.
Kövessétek Lukas és Lea tartalmait Facebookon és Instagramon is.
Ha még nem tennéd, kövesd a munkámat a közösségi oldalakon is!
Ha játékötletekre vagy kapcsolódást támogató kártyacsomagokra lenne szükséged, olvasnál a játékosságról, a kapcsolódásról, látogass el a LapKaland weboldalára!
Voici les 40 derniers épisodes sur 72. Les épisodes plus anciens se trouvent dans le flux du podcast.
Podcasts similaires
Plus de podcasts : Enfants et parentsC’est votre podcast ?
Confirmez-le avec une entrée dans votre flux : vous recevez ici un code, vous l’ajoutez comme podcast:txt dans le canal de votre flux, et nous le vérifions. Votre podcast apparaît ensuite comme « vérifié » sur SoundNode.





