Országos Széchényi Könyvtár
- Épisodes
- 138
- Parution
- toutes les deux semaines
- Dernier épisode
- 14 Nov 2026
À propos du podcast
Az Országos Széchényi Könyvtár a tudás tárházaként a magyar kulturális örökség papíralapú és elektronikus könyvtári dokumentumainak megőrző és közvetítő intézménye.
Épisodes 138
Hubay Jenő levelei – Egy világhírű hegedűművész élete a kéziratok tükrében
Hubay Jenő nevét a magyar zenetörténet a legnagyobb hegedűművészek és pedagógusok között tartja számon. Azt már kevesebben tudják, milyen ember volt a koncerttermen kívül, hogyan udvarolt későbbi feleségének …
Notes de l’épisode
Hubay Jenő nevét a magyar zenetörténet a legnagyobb hegedűművészek és pedagógusok között tartja számon. Azt már kevesebben tudják, milyen ember volt a koncerttermen kívül, hogyan udvarolt későbbi feleségének, miként élte meg külföldi sikereit, és milyen ügyekben tudott kifejezetten határozottan fellépni.Az Országos Széchényi Könyvtár Hubay-hagyatéka mintegy 80 doboznyi dokumentumot őriz. Levelek, fényképek, koncertműsorok, újságkivágatok, kották és egyéb személyes iratok segítenek rekonstruálni a művész életét. Különösen értékes az a több mint 1100 levél, amelyet Hubay a feleségének, Cebrián Rózának írt a kapcsolatuk kezdetétől 1937-ben bekövetkezett haláláig.Hogyan lehet egy koncert történetét több különböző gyűjtemény dokumentumaiból összeállítani? Miért fontos egy-egy újságkivágás, egy megőrzött koncertműsor vagy akár egy elküldetlen fénykép? Janzsó Miklós kutatómunkájában a Kézirattár mellett a Színháztörténeti és Zeneműtár, valamint a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár anyagai is szerepet kapnak.A beszélgetésben visszatérünk Hubay fiatalkorához, berlini tanulmányaihoz, Joachim Józsefhez, Liszt Ferenchez és a párizsi sikerekhez. Megismerjük azt a családi történetet is, amelyben Cebrián Róza gróf édesapja kezdetben ellenezte lánya és a hegedűművész kapcsolatát. Szó esik Hubay tanári pályájáról, híres növendékeiről, a Vecsey Ferenccel kialakult konfliktusáról, valamint arról, hogyan viszonyult a politikai és történelmi változásokhoz.Hubay nemzeti elkötelezettségű ember volt, de művészetével a nemzetek közötti közeledést is szolgálni akarta. Ennek egyik fontos példája az 1930-as párizsi koncert és a béke gondolatát megjelenítő zeneműve, az Ara pacis (Békehimnusz) című kantátája.A beszélgetés végén az is kiderül, miért érdemes a nagy művészek életében a kevésbé ismert részleteket kutatni. Ahogy Janzsó Miklós fogalmaz: nemcsak a nagy koncertek és a híres tanítványok érdekesek, hanem azok az apró dokumentumok is, amelyekből egy-egy ember hétköznapjai válnak megismerhetővé.Az OSZK Csevej 59. adásának vendége Janzsó Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának kutatója. A beszélgetést Tóth Péter vezeti, a műsor hangmérnöke Solymosi Ákos.A kutatásról szóló hírlevél: https://janzsom.substack.com/Janzsó Miklós oldala: https://www.facebook.com/janzso.miklosHubayról blogunkban: https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2020/07/27/mit_arul_el_hubay_lahore-szvitjenek_zenekari_partiturajaJanzsó Miklós doktori disszertációja: https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/10471/Tartalom 01:48 A klasszika-filológus ókortörténész és a boldog élet titka04:10 Hubay Jenő a szülői tiltás ellenére akarta a zenét06:45 Tragikus történetek a levelek között09:21 Gyönyörű szerelmes levelek13:56 A megjelenéseket precízen gyűjtő Hubay19:20 Liszt, Párizs és a fennmaradt levelek23:15 Az áttörés és a fotók keletkezése26:51 A precíz és pontos kutatás30:10 Hubay és a kritikusok32:06 A történelmi múlt a levelekben 38:40 A művészet mindenkié#csevej #podcast #Hubay
Az Erdélyi Fejedelemség című könyv bemutatója a Széchényi-könyvesten Magyar Katolikus Rádió
Akvarellkulturális palettaOsiris kiadó: Erdélyi fejedelemségKultúrmorzsákSzerkesztő: Fazekas GyöngyvérAz Osiris Kiadó gondozásában megjelent Erdélyi Fejedelemség című reprezentatív, vaskos kötet az elismert …
Notes de l’épisode
Akvarellkulturális paletta
Osiris kiadó: Erdélyi fejedelemség
Kultúrmorzsák
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér
Az Osiris Kiadó gondozásában megjelent Erdélyi Fejedelemség című reprezentatív, vaskos kötet az elismert történész, Oborni Teréz szerkesztésében látott napvilágot a Nemzet és Emlékezet című forrásértékű történelmi sorozat zárótagjaként. A kötet szerkesztőjét Fazekas Gyöngyvér szólította meg az alapmű kapcsán.„Ez bolond, könyvtáros akar lenni!” – Murányi Lajos emlékei
Fűtetlen berlini szállás, egy durva fogorvos, Bertolt Brecht, nyelvek, könyvek és cigiszünetek az Oroszlános udvarban. Dr. Murányi Lajos emlékeiben több ezer könyv elevenedik meg, tele humorral, különös …
Notes de l’épisode
Fűtetlen berlini szállás, egy durva fogorvos, Bertolt Brecht, nyelvek, könyvek és cigiszünetek az Oroszlános udvarban. Dr. Murányi Lajos emlékeiben több ezer könyv elevenedik meg, tele humorral, különös figurákkal és váratlan fordulatokkal. Nagyapja házakat tervezett, nagyanyja szivarozott, édesapja pedig nem éppen könyvtárosnak szánta. Lajos eredetileg újságíró akart lenni, végül mégis a könyvek világában kötött ki – és a történet végén valahogy összeért a kör: könyvtári újságot is írt. Tóth Péter vendége ezúttal régi ismerőse és egykori cigipartnere az Oroszlános udvarból, akivel arról is beszélgettek, mivé lesznek az élet olykor egészen jelentéktelen pillanataiból évtizedekkel később meghatározó emlékek.Lajos kedvenc étele a nyelv volt: angolul, oroszul, franciául, szerbül és németül is tanult, amelynek oka, hogy helyesen és pontosan szerette kiejteni a szavakat, ahogy egy könyvtároshoz illik. Már egyetemistaként Berlinben járt, Bertolt Brecht a mindent jelentette számára. Aztán az élet másfelé vezette: foglalkozott iskolai könyvtárak felügyeletével, hat deszkás könyvtár volt az első műve, tanított és persze 50 évet könyvtárosként is lehúzott, majd a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában lett osztályvezető. Kutatta a reformkori Fejér vármegye olvasáskultúráját, kizsarolták belőle a doktori fokozatot, és a szakmai közösségek építésében is fontos szerepet vállalt. Az újságírói ambícióit nem írta le: a könyvtár és az írás szaklapokban ért össze.A mai könyvtárakról Lajosnak határozott véleménye van: szerinte már szinte csak női könyvtárosok maradtak a szakmában, miközben az emberek egyre kevesebbet olvasnak. A Solymosi Ákos hangmérnöki közreműködésével készült podcastban a személyes történetek mögött a közhely is ott húzódik: hogyan rendezi át az idő a múltat, és mit őrzünk meg abból, akik valaha voltunk? A hosszú beszélgetésben sok minden előkerült, de a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának éveire és az Országos Széchényi Könyvtárra már nem jutott idő. Péter is elfáradt, Lajos 45 perc után egyre nyugtalanabbul mocorgott, így a folytatás mellett döntöttek, valamikor.
A tömegsír mélyéről szóló költészet – Radnóti Miklós és egy megrendítő könyv a Csevejben. Kincsespolc 4.
A tömegsír mélyéről szóló költészet – Radnóti Miklós és egy megrendítő könyv a Csevejben. Kincsespolc 4.Mi történik, ha egy kortárs román költő több mint nyolcvan évvel Radnóti Miklós halála után párbeszédbe …
Notes de l’épisode
A tömegsír mélyéről szóló költészet – Radnóti Miklós és egy megrendítő könyv a Csevejben. Kincsespolc 4.Mi történik, ha egy kortárs román költő több mint nyolcvan évvel Radnóti Miklós halála után párbeszédbe kezd a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjával? Hogyan válik a költészet az emlékezés, a gyász és az emberi méltóság őrzőjévé?A Csevej legújabb, 57. adásában Madarász Tímea vendége Juhász István, vagy ahogyan sokan ismerik, Pityu, irodalomterapeuta, az Országos Idegennyelvű Könyvtár munkatársa. A beszélgetés apropója Radu Vancu Kaddis Radnóti Miklósért című kötete, amely Radnóti életének tragikus végéből, verseiből kiindulva teremt különleges irodalmi párbeszédet.Szó esik Radnóti életéről és költészetéről, a versek továbbéléséről, valamint arról, hogyan szólíthatja meg egy mai szerző a múltat úgy, hogy az a jelen olvasójához is közel kerüljön. Egy kötet, amely egyszerre megrendítő és elgondolkodtató, és amely után talán másként olvassuk majd Radnóti sorait.🎙️ Madarász Tímea műsorvezető beszélgetőpartnere Juhász István, a hangzásért pedig Solymosi Ákos hangmérnök felel.📚 A kötet az Országos Idegennyelvű Könyvtárban is megtalálható és kölcsönözhető.Tartalom:00:00 Intro01:35 Iratkozzanak fel02:20 Hetedik ecloga, részlet 04:03 Podcastos irodalomóra Radnóti MiklósrólForrások + ajánlott olvasmányok: André Ferenc, [Puskás Panni (rip.)]: Miért ír a leghíresebb román költő Radnóti Miklósról verseskötetet? | ÖT. https://ot.hu/ot/miert-ir-a-leghiresebb-roman-kolto-radnoti-miklosrol-verseskotetet/Radnóti Miklós | Magyar Életrajzi Lexikon | Arcanum. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/r-775E4/radnoti-miklos-77629/Radnóti Miklós: 1944 és Bori notesz. [Budapest], Magyar Helikon, 1970. OIK-katalóguslink (közös kötet adatok): https://opac3.oik.oszk.hu/hu/record/-/record/oik-goliat501671Radu Vancu | Wikipédia. https://hu.wikipedia.org/wiki/Radu_VancuRadu Vancu, [ford. André Ferenc]: Kaddis Radnóti Miklósért. Budapest, Prae, 2025. OIK-katalóguslink: https://opac3.oik.oszk.hu/hu/record/-/record/oik-goliat1868262Szentirmai Mária: A holtak feltámasztása – Radu Vancu Kaddis Radnóti Miklósért című kötetéről | Litera. https://litera.hu/magazin/kritika/a-holtak-feltamasztasa-radu-vancu-kaddis-radnoti-miklosert-cimu-koteterol.html
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig – OSZK MEK HANGOSKÖNYVEK
Légy jó mindhaláligMVGYOSZ hangoskönyvek [Misi összekucorgott a középső padsorban, az első pad szélén, s emegett, reszketett. A homlokát a kezére fektette, a hideg rázta, vacogott a foga, s a vacogás taktusára …
Notes de l’épisode
Légy jó mindhalálig
MVGYOSZ hangoskönyvek[Misi összekucorgott a középső padsorban, az első pad szélén, s emegett, reszketett. A homlokát a kezére fektette, a hideg rázta, vacogott a foga, s a vacogás taktusára egyszerre csak elkezdte mondani: Simonyi - óbester - kisgyerek - korába... felmászott - eccera - verestoronba...
Öt magyar népmese – A kis gömböc és társai – OSZK MEK Hangoskönyv
"Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, de az Óperenciás-tengeren még innen, volt egyszer egy nyomorult szegény özvegyasszony, akinek csak az a szerencséje volt, hogy csupán egyetlen gyermeke …
Notes de l’épisode
"Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, de az Óperenciás-tengeren még innen, volt egyszer egy nyomorult szegény özvegyasszony, akinek csak az a szerencséje volt, hogy csupán egyetlen gyermeke született, egy fia; mert ha sok gyermeke lett volna, talán étlen-szomjan kellett volna a nagy szegénység miatt elpusztulniok."
00.00 A kis gömböc
05.16 A huszár és a szolgáló
10:29 A háromágú tölgyfa tündére
24:48 A halkisasszony
39:16 A muzsikáló ezüstkecske
48:53 Az alkotók
eredeti kiadvány: Öt magyar népmese hangillusztrációval [elektronikus dok.] / [Illyés Gyula] felolvasó Geszti Eszter, Hényel Annamária, Sánta Emese
[Budapest] : REMLACVOX kiadvány, 2008Közös történelmünk szlovák építőkövei – a Széchényi-könyvestről a Katolikus rádióban
A Közös történelmünk szlovák építőkövei című könyvben Käfer István tizennégy tanulmánya és négy esszéje kapott helyet, a régi szlovák irodalom, kultúrtörténet és folklór témakörében. Az emlékötetet Mészáros …
Notes de l’épisode
A Közös történelmünk szlovák építőkövei című könyvben Käfer István tizennégy tanulmánya és négy esszéje kapott helyet, a régi szlovák irodalom, kultúrtörténet és folklór témakörében. Az emlékötetet Mészáros Andor, a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány elnöke, az ELTE BTK Művelődéstörténeti tanszék habilitált egyetemi docense; Tibor Žilka, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Karának egyetemi tanára és Kovács Eszter tudományos kutató, az OSZK Régi Nyomtatványok Tára munkatársa mutatta be az Országos Széchényi Könyvtár Széchényi-könyvestek című programsorozatának nyitó eseményén.A három Käfer-tanítvánnyal Fazekas Gyöngyvér beszélgetett. Köszönjük Katolikus rádió.
Benedek Elek: Honszerző Árpád – OSZK MEK Hangoskönyv
Az eredetileg 1907-ben napvilágot látott Honszerző Árpád életrajzi regénnyé összeálló legendárium. Novellisztikus legendaföldolgozásai a ködbevesző őstörténet egyik meghatározó állomásától, a Dnyeszter menti …
Notes de l’épisode
Az eredetileg 1907-ben napvilágot látott Honszerző Árpád életrajzi regénnyé összeálló legendárium. Novellisztikus legendaföldolgozásai a ködbevesző őstörténet egyik meghatározó állomásától, a Dnyeszter menti táborhelytől a honfoglalásig, illetve Árpád 907-ben bekövetkezett haláláig követik nyomon vezér és népe sorsát. Bármennyire is érvényesül az epikus egységekből fölépülő műben a romantika fölnagyító, megszépítő, helyenként túldimenzionáló vagy szentimentálissá formáló tulajdonsága, az író nem hallgatja el a tragikus, szomorú történéseket, a megrendítő haláleseteket, a vesztes ütközeteket sem.
Benedek Elek végső soron Árpádban, a "legnagyobb magyarban" Attila örökösét rajzolta meg, aki ősei földjére tért vissza, vezette haza nemzetét, és alapította meg a hunoktól örökölt hazát.
Regék világa
A farkas khán leánya
A "kemény" Niketász
Apa és fia
A nemzetgyűlés
Átkelés a Dunán
Világszép Hajna
Hajnáért Hajnát!
A nagy leszámolás
Indul a magyar Attila földjére
Az alpári síkon
A fehér ló
Pusztaszer
Kilencszázhét
A történelemről olvashatóan – Szőts Zoltán Oszkár és az Ujkor.hu
A Csevej 56. epizódjában dr. Szőts Zoltán Oszkárt, az Újkor.hu főszerkesztőjét láttuk vendégül, aki 2008 és 2015 között az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa volt. Mint történész PhD-fokozattal rendelkezik …
Notes de l’épisode
A Csevej 56. epizódjában dr. Szőts Zoltán Oszkárt, az Újkor.hu főszerkesztőjét láttuk vendégül, aki 2008 és 2015 között az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa volt. Mint történész PhD-fokozattal rendelkezik és rendszeresen publikál, de sokan tudománykommunikátorként, újságíróként, szerkesztőként, szervezőként és közgyűjteményi szakemberként is ismerik. A beszélgetés idején főállásban a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum munkatársa volt. De hogyan lett történész abból a gyerekből, akit nagyapja eredetileg matematikusnak szánt? Tóth Péter és Solymosi Ákos készítette a műsort.A beszélgetésben természetesen szóba került az OSZK-ban töltött hét év is: hogyan került a nemzeti könyvtárba, mit adott számára az itteni munka, és milyen kutatási lehetőségeket jelentett az OSZK egykori első világháborús gyűjteményével való foglalkozás. Beszélgettünk a kutatás és a szerkesztés kapcsolatáról, az első világháború magyar történetírásáról, valamint arról is, hogyan változott az idők során a történelmi emlékezet. Közben természetesen egészen más témák is előkerültek: szó volt a „lapos banánokról”, a pornóbirodalom emlékezetéről, és arról is, hogy milyen történelmi filmet készített volna Zoli, ha egyszer lehetősége nyílt volna rá – például egy életrajzi filmet egy civil életéből az első világháborús frontjára kerülő értelmiségiről, aki az összes bajtársát elvesztve kerül haza, és kell visszailleszkednie a családjába.Az Újkor.hu történetét is végigvettük az ötlettől a 2014-es induláson át a tízéves jubileumig. Szó esett az első világháború centenáriumáról, az oldal önálló szakmai műhellyé válásáról, valamint arról, hogyan alakult át az elmúlt években a történelmi ismeretterjesztés. Megbeszéltük azt is, hogyan illeszkedtek egymáshoz az oldal különböző rovatai – a Magyar történelemtől és Világtörténelmen, a Portrén és az Oktatáson át a Mozgóképig és a TheHistoryGeekig –, kikből állt az Újkor.hu szerzői közössége, és mit jelentett a gyakorlatban a szerkesztői szabadság. Szó esett az Újkor.hu mögött álló alapítványról is, amelyet az olvasók támogatásukkal segíthettek, hogy a lap még több és még jobb tartalmat készíthessen.Végül arról is beszélgettünk, mit jelentett történésznek lenni egy olyan korban, amikor a történelem nemcsak könyvekben és tanulmányokban jelent meg, hanem a YouTube-on, Instagramon, podcastokban és rövid videókban is. Hol húzódott a határ történettudomány és ismeretterjesztés között? Lehetett-e politikamentesen történelmet írni? És természetesen az is kiderült, hogy az Újkor.hu kiknek szólt, illetve lehetett-e a történelmet egyszerre komolyan és játékosan, akár „geekesen” is megmutatni.
A mohácsi csata egy jó történet #CSEVEJ55 Farkas Gábor Farkas
Mi köze van egymáshoz Kulcsár Péternek, Ottlik Gézának és Mohácsnak? És hogyan kerül mindez egy könyvtár kutatótermébe, régi könyvek, különös olvasók és váratlan felfedezések közé?A Csevej 55. adásában Farkas …
Notes de l’épisode
Mi köze van egymáshoz Kulcsár Péternek, Ottlik Gézának és Mohácsnak? És hogyan kerül mindez egy könyvtár kutatótermébe, régi könyvek, különös olvasók és váratlan felfedezések közé?A Csevej 55. adásában Farkas Gábor Farkas könyvtáros mesél arról, hogyan talál rá a kutatóra a múlt, miért lehet egy több száz éves történet ma is személyes, és hogyan lesz egy könyvből vagy egy apró nyomból izgalmas nyomozás. Szóba kerül Kulcsár Péter és a mohácsi csata története, Ottlik Géza és az Iskola a határon, de az is, hogy mit tanulhatunk a múltból a jelenről – és miért lehetnek a legfurcsább kérdések a legfontosabbak.Vajon a kutató választja a témáját, vagy a téma talál rá? Mekkora szerepe van a véletlennek egy felfedezésben, és mi történik akkor, amikor egy apró hiba miatt valami nem stimmel a történetben? Lehet-e kapcsolatot teremteni több száz éve élt emberekkel egy könyvön, kéziraton vagy egyetlen mondaton keresztül? A 35 éves régi könyves tapasztalattal rendelkező, önjáró, Jethro Tull-rajongó könyvtárossal Tóth Péter beszélgetett. A Csevej hangmérnöke Solymosi Ákos volt.Farkas Gábor Farkas előadásai 2026-ban:Régi krónikáink varázslatos világa – sárkányok, üstökösök, merényletek szeptember 21. 12.00, Lovászpatona október 6. 10.00, Jászapáti október 13. 18.00, Perbál november 18. 17.30, Csákvár „Nekünk Mohács kell” – Mohács emlékezete és II. Lajos rejtélyes halála szeptember 29. 17.00, Pusztamonostor október 15. 14.00, Nagykanizsa november 10. 11.00, Sajókeresztúr november 12. 17.00, Kisbér
„Inkább író, mint nő” – Kádár Erzsébet és a Nyugat. Baranyai Laura #csevej 54
Kádár Erzsébet neve ma már ritkán kerül szóba, pedig a két világháború közötti magyar irodalom egyik rendkívüli alkotója volt. A Baumgarten-jutalmat kapó író, festő, kritikus életművét korai halála és a …
Notes de l’épisode
Kádár Erzsébet neve ma már ritkán kerül szóba, pedig a két világháború közötti magyar irodalom egyik rendkívüli alkotója volt. A Baumgarten-jutalmat kapó író, festő, kritikus életművét korai halála és a töredékesen fennmaradt hagyaték hosszú időre a feledés homályába vonta. De mitől lehet ma is érvényes az a hang, amelyet egykor a Nyugat olvasói ismertek és elismertek?A Csevej 54. epizódjában Tóth Péter vendége Baranyai Laura, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának kutatója, aki doktori kutatásában Kádár Erzsébet kéziratos hagyatékát dolgozza fel. A beszélgetésből kirajzolódik egy rendkívüli életút: egy írónőé, aki festőként indult, a korszak legjelentősebb alkotóival dolgozott együtt, mégis háttérbe szorult az irodalmi emlékezetben.Az adásban szó esik a Harminc szőlőskosár című kötetben megjelent, Reggeltől estig című, jelentős szakmai figyelmet kiváltó novelláról, a női sorsok és társadalmi szerepek ábrázolásáról, Illés Endréhez fűződő kapcsolatáról, valamint arról is, hogyan segíthetik a kéziratok és a levéltári források egy elfeledett életmű felfedezését. Vajon miért írta Vas István, hogy Kádár Erzsébetet „sem folytatni, sem elfelejteni nem lehet”?
Kossuth Lajos torinói könyvtára – Elbe István – CSEVEj53
A Kossuth-kultusz nemcsak szobrokban és emléktáblákban él tovább, hanem könyvek lapjain is. Vajon mit mesél egy csaknem ötezer kötetes magánkönyvtár Magyarország egyik legismertebb államférfijáról? Milyen …
Notes de l’épisode
A Kossuth-kultusz nemcsak szobrokban és emléktáblákban él tovább, hanem könyvek lapjain is. Vajon mit mesél egy csaknem ötezer kötetes magánkönyvtár Magyarország egyik legismertebb államférfijáról? Milyen történetek rejtőznek a dedikációk, a személyes bejegyzések és az emigráció éveiben kapott könyvajándékok mögött?53. csevejünk vendége Elbe István, aki kiadványában a Kossuth-könyvtár legkülönlegesebb darabjait mutatja be. A könyv szerkesztőjével beszélgetünk dedikált kötetekről, díszalbumokról, az államférfi saját kézjegyéről és arról, hogyan rajzolódik ki egy egészen emberi Kossuth a könyvek történeteiből.Tartsanak velünk egy izgalmas könyvtári nyomozásra, ahol a kötetek nemcsak olvasmányok, hanem történelmi források is. A felvételben Solymosi Ákos működik közre, a beszélgetést Tóth Péter vezeti.Iratkozzanak fel csatornánkra, hogy ne maradjanak le a nemzeti könyvtár legújabb beszélgetéseiről!
Az esti lassú Duna folyó mellett borozó janicsárok. Henry Blount: Utazás a Közel-Keleten #CSEVEJ52
Tényleg sok bort ittak a janicsárok? Lassabban folyik-e a Duna pontban éjfélkor és délben? Egy angol utazó szerint mindkét kérdésre igen a válasz – és ez csak az egyik meglepetés abból a csaknem négyszáz éves …
Notes de l’épisode
Tényleg sok bort ittak a janicsárok? Lassabban folyik-e a Duna pontban éjfélkor és délben? Egy angol utazó szerint mindkét kérdésre igen a válasz – és ez csak az egyik meglepetés abból a csaknem négyszáz éves útleírásból, amely most először jelent meg magyar nyelven.Henry Blount Utazás a Közel-Keleten című műve 1636-ban született meg, amikor szerzője hónapokon át járta az Oszmán Birodalmat, útja során pedig a hódoltsági Magyarországot is érintette.A Csevej vendége Bakonyi Zsuzsanna történész, régi könyves kutató, a kötet fordítója és sajtó alá rendezője. Vele beszélgetünk arról, hogyan lett egy XVII. századi angol útleírás a kor egyik legnagyobb bestsellere, milyen volt a török uralom alatti Magyarország, mit látott egy kíváncsi angol arisztokrata Nándorfehérváron, és valóban olyan szabadon borozgattak-e a janicsárok, mint ahogy azt Blount állítja.Az adásban szó lesz az út fordításának kulisszatitkairól, az Apponyi-gyűjtemény különleges darabjairól és arról is, hogy miért tud ma is újat mondani egy négyszáz éves könyv. A beszélgetést különleges felolvasás színesíti: Egyed Balázs, a fordító fia Henry Blount művéből olvas fel részleteket.De ez még csak a kezdet. Kiderül az is, hogyan kell segíteni egy elakadt tevén, miként menekült meg Henry Blount attól, hogy rabszolgának adják el, esténként miért mert mindössze három pohár bort meginni, hogyan került kapcsolatba az oszmán igazságszolgáltatással, és persze milyen volt Konstantinápoly, Kairó és a hódoltsági Magyarország, a Duna és a Száva találkozása egy kívülálló angol szemével.A Csevej házigazdái Tóth Péter kulturális menedzser és Solymosi Ákos hangmérnök. Ha szereted a történelem rejtett történeteit és az olyan könyveket, amelyek teljesen átírják a múltunkról alkotott képet, iratkozz fel a csatornára, kapcsold be az értesítéseket, és segíts elérni a következő nagy mérföldkövet: a 10 000 feliratkozót!
Csehov: Sirály – OSZK MEK Hangoskönyv
Anton Pavlovics Csehov: Sirály – OSZK MEK HangoskönyvSzínjáték négy felvonásban fordító: Makai Imre felolvasó Szoboszlai ÉvaÉn átkoztam, gyűlöltem magát, Nyina, eltéptem a leveleit, fényképeit, de minden …
Notes de l’épisode
Anton Pavlovics Csehov: Sirály – OSZK MEK Hangoskönyv
Színjáték négy felvonásban
fordító: Makai Imre
felolvasó Szoboszlai Éva
Én átkoztam, gyűlöltem magát, Nyina, eltéptem a leveleit, fényképeit, de minden pillanatban tudtam, hogy a lelkem örökre magához van láncolva. Nem bírom kivetni a szívemből, Nyina... Hirtelen félbeszakadt az ifjúságom, és úgy rémlik, mintha már kilencven évet éltem volna ezen a földön.
Hogyan nem késtek el a csehek a mohácsi csatából? #csevej 51
Mohácsot többnyire a magyar történelem legnagyobb tragédiájaként tartjuk számon. De vajon valóban csak a magyarok ügye volt? Miért harcoltak cseh és morva katonák II. Lajos seregében? Mit tudunk ma a cseh …
Notes de l’épisode
Mohácsot többnyire a magyar történelem legnagyobb tragédiájaként tartjuk számon. De vajon valóban csak a magyarok ügye volt? Miért harcoltak cseh és morva katonák II. Lajos seregében? Mit tudunk ma a cseh részvételről, és hogyan emlékeznek erre az eseményre Csehországban?Az OSZK Csevej következő adásának vendége Tuček Viktor történész-kutató, aki a Mohács 500 program keretében a cseh katonák szerepét és Mohács helyét vizsgálja a cseh történelmi emlékezetben.A beszélgetés során szóba kerül II. Lajos személye is, aki nemcsak Magyarország, hanem Csehország királya volt. Vajon miért halványult el ennek emlékezete a cseh köztudatban? Tényleg elkéstek a cseh segélycsapatok, vagy a történet ennél jóval összetettebb?Egy izgalmas beszélgetés Közép-Európa közös történelméről, új kutatásokról, történelmi mítoszokról és a mohácsi csata kevéssé ismert szereplőiről.🎓 Vendég: Tuček Viktor történész🎧 Hangmérnök: Solymosi Ákos🎙 Beszélgetőtárs: Tóth Péter kulturális menedzser#podcast
Kutatás és flow, Zsupán Edina klasszika-filológus #CSEVEJ50
A jubileumi, 50. Csevej vendége Zsupán Edina klasszika-filológus, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója, a HUN-REN – OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője, az MTA doktora.De ez most nem a …
Notes de l’épisode
A jubileumi, 50. Csevej vendége Zsupán Edina klasszika-filológus, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója, a HUN-REN – OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője, az MTA doktora.De ez most nem a corvinákról szól.Hanem a kutatói pálya kialakulásáról.
Egy Zalából induló életútról, Csesztregről, az Eötvös-kollégiumról, latinról és ógörögről, régészetről és újgörögről, tanításról, Bizáncról, transzcendenciáról és arról, milyen ma elhivatott kutatóként élni egy zajos világban.
🎧 Solymosi Ákos hangmérnök
🎙️ Kérdez: Tóth Péter
Ez a jubileumi, 50. Csevej.#OSZKÉLET
A papír titka, amit kevesen ismernek – Szebelédi Zsolt vízjelkutató CS49
Mit lehet kiolvasni egy papírból, amit első ránézésre észre sem veszel? Az OSZK 49. beszélgetésében Szebelédi Zsolt történész, neolatinista, a nemzeti könyvtár kutatója mesél arról, hogyan segítenek a vízjelek …
Notes de l’épisode
Mit lehet kiolvasni egy papírból, amit első ránézésre észre sem veszel? Az OSZK 49. beszélgetésében Szebelédi Zsolt történész, neolatinista, a nemzeti könyvtár kutatója mesél arról, hogyan segítenek a vízjelek a kéziratok és könyvek korának, eredetének és hitelességének meghatározásában. A műsort Tóth Péter vezeti, a munkát Solymosi Ákos segíti.A beszélgetésben szóba kerül, hogyan kerül a vízjel a papírba, milyen lépésekből áll egy vizsgálat, és hol helyezkedik el a vízjel a datálás és az azonosítás eszköztárában. Konkrét példákon keresztül megmutatjuk, hogyan derülhet ki egy dokumentumról, hogy nem az, aminek mondják, és hogy léteznek-e jellegzetesen magyar vízjelek vagy papírmalmok. Az is kiderül, miben különbözik az egyedi vízjelek vizsgálata a típusok elemzésétől, és miért fontos az egységes leírási rendszer.A „Vízjelvilág” egy Facebook-oldalon megjelenő szerelemprojekt, amely ezt a különleges területet igyekszik közelebb hozni a nagyközönséghez. Posztokat elemzünk, hogyan kapcsolódik mindez a magyar papírtörténethez, milyen példákat ismerünk a közelmúltból – akár a diósgyőri papírgyár vízjeleire –, és hogy a digitális korban miért marad továbbra is releváns ez a kutatás, illetve hol érdemes elkezdenie annak, akit mélyebben is érdekel.
Amikor a könyvtár Amerikából jön – Háromká magazin a könyvtárosoktól
Mi történik a könyvtárakkal a digitális korszakban, és van-e jövője a könyvtáros szakmának a mesterséges intelligencia árnyékában? Az Országos Széchényi Könyvtár Csevejének legújabb epizódjában Szeifer Csaba, a …
Notes de l’épisode
Mi történik a könyvtárakkal a digitális korszakban, és van-e jövője a könyvtáros szakmának a mesterséges intelligencia árnyékában? Az Országos Széchényi Könyvtár Csevejének legújabb epizódjában Szeifer Csaba, a Háromká könyvtári magazin főszerkesztője és Szüts Etele, a Könyvtári Intézet vezetője, egyben a szerkesztőbizottság elnöke beszélgetnek ezekről a kérdésekről.A beszélgetést Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója vezeti, a technikai háttérért pedig Solymosi Ákos hangmérnök felel. Az epizódból kiderül, hogyan született meg a Háromká a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros utódjaként, milyen témák és műfajok jelennek meg a magazinban, és milyen kihívásokkal szembesül ma egy szakmai szerkesztőség.Szó esik szakmai párbeszédről, együttműködésekről és a könyvtári világ átalakulásáról is. A digitalizáció és az AI hatása megkerülhetetlen: a beszélgetés arra is választ keres, hogyan tud a könyvtáros szakma alkalmazkodni, és milyen irányba fejlődhet a következő években – akár új platformok és formátumok felé nyitva.#podcast #csevej #könyvtár
Kulcsár Péter öröksége és az elfeledett magyar krónikások #Mohács500
Az Országos Széchényi Könyvtár podcastjának 47. epizódjában a kora újkori történetírás világába utazunk. Vendégünk Kasza Péter, a Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport vezetője, akivel nemcsak a magyar …
Notes de l’épisode
Az Országos Széchényi Könyvtár podcastjának 47. epizódjában a kora újkori történetírás világába utazunk. Vendégünk Kasza Péter, a Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport vezetője, akivel nemcsak a magyar historiográfia kulcsfiguráiról beszélgetünk, hanem arról is, hogyan születnek és formálódnak történeti narratíváink a források mögött.A műsor házigazdája Tóth Péter, a nemzeti könyvtár kulturális megosztója, a beszélgetést pedig Solymosi Ákos hangmérnök rögzítette és vágta.Szó esik arról, miért viseli a kutatócsoport Kulcsár Péter nevét, és milyen örökséget hagyott a magyar irodalom- és történettudományban. Megismerjük a kutatócsoport tevékenységét, az OSZK és a Szegedi Tudományegyetem együttműködését, valamint azt is, hogyan kapcsolódnak be fiatal kutatók ebbe a munkába.A beszélgetésben konkrét kutatások is előkerülnek: Wolfgang Lazius udvari történetíró szerepe a Habsburg-kori történeti narratívák kialakulásában, az új Zermegh János-kiadás vagy Szerémi György különös történetei a Magyarország romlásáról című műből.A beszélgetés végén már a Mohács 500-ba is belecsapunk: milyen kutatások, konferenciák és együttműködések várhatók a jubileum kapcsán, és hogyan segíthetnek a régi krónikások szövegei abban, hogy újraértelmezzük a magyar történelem egyik legfontosabb korszakát.#Mohács #podcast #történelem
William Shakespeare: Hamlet – OSZK MEK Hangoskönyv
Shakespeare legnagyobb és világszerte legismertebb tragédiája a Hamlet: az elmúlt három évszázadban az emberiség legnagyobb elméi az elragadtatás hangján szólnak róla. Már a XVII. század végén a jeles angol …
Notes de l’épisode
Shakespeare legnagyobb és világszerte legismertebb tragédiája a Hamlet: az elmúlt három évszázadban az emberiség legnagyobb elméi az elragadtatás hangján szólnak róla. Már a XVII. század végén a jeles angol költő és kritikus, Dryden, a Hamletre célozva állapítja meg, hogy más drámaírók csupán utánozzák a természetet, Shakespeare pedig "maga a természet". A XIX. században Hazlitt azt mondja, hogy "mi magunk vagyunk Hamlet". A nagy XIX. századi orosz kritikus, Belinszkij a Hamletet "a drámai kötlők királyának sugárzó koronájában" a legragyogóbb gyémántként becsüli. Elragadtatott magasztalóinak sorát folytathatnók Voltaire, Goethe, Hegel, Taine nevével, vagy a magyar irodalom nagy XIX. századi klasszikusaival.
Velence mindent tudott a mohácsi csatáról – Marin Sanudo napkönyve #CSEVEJ 46
A 16. század elején követek, kereskedők, papok, katonák és alkalmi informátorok sűrű hálózata szállította a híreket Budáról, Konstantinápolyból és a magyar végvidékről a lagúnák városába. Sokszor gyorsabban és …
Notes de l’épisode
A 16. század elején követek, kereskedők, papok, katonák és alkalmi informátorok sűrű hálózata szállította a híreket Budáról, Konstantinápolyból és a magyar végvidékről a lagúnák városába. Sokszor gyorsabban és pontosabban, mint ahogyan Magyarországon belül terjedtek.46. csevejünkben újra Mohács lesz a téma – de ezúttal elmegyünk egészen Velencéig. Azt vizsgáljuk, hogyan jutott el az 1526-os mohácsi csata híre a Velencei Köztársaságba, és miért nem a hivatalos diplomáciai csatornákon; mennyire volt pontos Velence képe a magyarországi eseményekről. Vendégeink Szovák Márton történész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója, a Debreceni Egyetem „Magyarország a középkori Európában” kutatócsoportjának tagja, valamint Bárány Attila tanszékvezető egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője.Velük beszélgetünk a velencei–magyar kapcsolatok történetéről, a törökkérdésről, a hírszerzés működéséről és arról, miért vált Velence a kor egyik legfontosabb információs hatalmává. A beszélgetés vezetője és szerkesztője szintén egykori debreceni diák: Tóth Péter digitálistartalom- és kommunikációs referens. A csevej elkészítését Solymosi Ákos hangmérnök segítette. A nemzeti könyvtár stúdiójában felvett műsorban kiemeljük a Velence hangja című ismeretterjesztő Facebook-sorozatot is, amely 2025 márciusában indult a Debreceni Egyetem „Magyarország a középkori Európában” kutatócsoport oldalán. A Szovák Márton által szerkesztett sorozat Marin Sanudo monumentális naplóját, napkönyvét, a Diariit szólaltatja meg a közösségi média nyelvén: rövid, forrásközeli bejegyzéseken keresztül mutatja meg, hogyan működött a velencei információgyűjtés, miként keringtek a politikai és katonai hírek Európában, és hogyan jelent meg a mohácsi csata a kortárs velencei emberek szemében.Tartalom01:09 Sanudo, a velencei gazdag grafomán03:26 A Debreceni Egyetem „lement” a közösségi médiába08:20 A Velencei Köztársaság a korabeli hatalmi rendszer főszereplője13:25 Kereskedői érdek kontra politikai kapcsolattartás19:53 Aranyértéke van a hírnek, a rejtjeles módszerek26:35 A napkönyves Sanudo kiválasztása33:37 A források kivonatolt lemásolása38:16 Közösségi médiás visszaszámlálás a csatáig43:35 Féligazságok alkalmazása a hazugság legismertebb formája50:11 Sanudo szövege magyarul57:59 Európai léptékben is óriási anyag Szovák Márton adatbázisa#csevej #podcast #Mohács
Az Országos Széchényi Könyvtár országosan is ritka adománya, a Himnusz kéziratának nemesmásolata
A fehérgyarmati Kölcsey Ferenc Református Általános Iskolában került elhelyezésre 2026. január 30-án az Országos Széchényi Könyvtár országosan is ritka adománya, a Himnusz kéziratának nemesmásolata, amelyet …
Notes de l’épisode
A fehérgyarmati Kölcsey Ferenc Református Általános Iskolában került elhelyezésre 2026. január 30-án az Országos Széchényi Könyvtár országosan is ritka adománya, a Himnusz kéziratának nemesmásolata, amelyet Mészáros Tamás főigazgató-helyettes adott át.
Köszönjük az Európa Rádiónak.
Féner Tamás szociofotóitól a játékos absztraktokig
Féner Tamás a magyar fotográfia egyik meghatározó alakja: Kossuth-, Balázs Béla- és Prima-díjas fotóművész, akinek pályája a sajtófotótól az absztrakt, konstruktív képekig ível. Munkáiban egyszerre van jelen a …
Notes de l’épisode
Féner Tamás a magyar fotográfia egyik meghatározó alakja: Kossuth-, Balázs Béla- és Prima-díjas fotóművész, akinek pályája a sajtófotótól az absztrakt, konstruktív képekig ível. Munkáiban egyszerre van jelen a fegyelem és a játék, a dokumentálás igénye és a képi gondolkodás szabadsága.
A beszélgetésben Füri Katalin kurátor mesél arról, hogyan lehet egy nem lezárt, hanem aktív életművet kiállítássá formálni; mit jelent a fekete-fehér képektől a színes absztrakciókig vezető út; és hogyan illeszkedik Féner Tamás munkássága az Országos Széchényi Könyvtár jelenkori fotóművészeti gyűjteményébe.
A kérdéseket Tóth Péter, az OSZK digitális tartalom- és kommunikációs referense teszi fel, a beszélgetés hangzásáért Solymosi Ákos hangmérnök felel.Miről lesz szó? Többek közt arról, hogyan lesz egy kiállítás versszerű, és mit ad hozzá az, ha egy alkotó saját hangján is mesél a látogatónak – mindezt egy olyan térben, ahol a történeti fénykép és a kortárs kísérletezés találkozik.
A kiállításon Féner Tamás saját hangja és történetmesélése is jelen van, ami külön réteget ad a képek értelmezéséhez – ez a beszélgetés azonban már a kurátori nézőpont felől közelít: arról szól, hogyan lesz fotóból gondolat, képből rendszer, és hogyan működik mindez ma, egy nemzeti kulturális intézmény terében.
Oklevelek, beszámolók, újságok, Luther – A mohácsi csata egykorú német forrásokban #CSEVEJ
1526, Csele-patak, II. Lajos, Szapolyai, Szulejmán… Mindannyian ismerjük ezeket a neveket, amelyek történelmünk egyik legsűrűbben emlegetett eseményéhez, a mohácsi csatához kötődnek. De vajon öt évszázaddal …
Notes de l’épisode
1526, Csele-patak, II. Lajos, Szapolyai, Szulejmán… Mindannyian ismerjük ezeket a neveket, amelyek történelmünk egyik legsűrűbben emlegetett eseményéhez, a mohácsi csatához kötődnek. De vajon öt évszázaddal később, amikor szinte minden Mohácsról szól, lehet-e még újat mondani róla? Az Országos Széchényi Könyvtár 44. csevejében Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója Orsós Juliannával, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport kutatójával járja körül ezt a kérdést. A beszélgetés professzionális hangzását Solymosi Ákos hangmérnök biztosította. Elfeledett héber, német és latin forrásokat tárunk fel, és összevetjük a megszokott narratívákkal. Szóba kerül Joszéf ha-Kohén héber krónikája, Luther Márton „Mohácsozása” és II. Lajos kevésbé ismert német nyelvű oklevelei is, többek között az utolsó leveléről is beszélünk, amit a mohácsi csatából küldött. A Csevejben először lesznek hallhatóak Luther Mohácsról írt gondolatai. Sudár Annamária tolmácsolásában, a szöveget Orsós Julianna fordította le. Vajon unják-e a történészek Mohácsot? Mit árul el rólunk, hogy Buda kapcsán egyes források hősi ellenállásról, mások békés átadásról szólnak? És miért maradt ki Joszéf ha-Kohén krónikája ilyen sokáig a magyar történeti gondolkodásból? Tartsanak velünk egy izgalmas időutazásra, ahol a forráskritika segítségével új perspektívából vizsgáljuk a magyar és a világtörténelem egyik legmeghatározóbb pillanatát, és tovább árnyaljuk Mohácsot. Tartalom: 01:00 Az 500 éves évfordulóra évek óta készülnek a történészek02:38 A mohácsi csata Joszéf ha-Kohén héber krónikájában05:45 Oszmán történetírói források Buda kulcsainak átadásáról10:36 A Mohács-kép árnyalása14:13 Luther Márton Mohácsról23:40 Hivatalok és hivatások26:30 A mohácsi csata híre a korabeli német nyelvű nyomtatott sajtóban33:20 1800 irat II. Lajostól, megjelenik az okmánytár 37:30 A csata egy több, mint egy száz éves folyamat vége volt, II. Lajos utolsó levele39:10 Az évforduló eredményei sok ember aprólékos munkájából adódnak össze
Benedek Elek: Székely Tündérország Székely népmesék és mondák – OSZK MEK Hangoskönyv
Benedek Elek: Székely Tündérország Székely népmesék és mondákFelolvasó: Barna EmeseURL: https://mek.oszk.hu/02900/02971
Kódextöredékekből összerakott történelem – Csevej43 – Zsupán Edina, Lauf Judit és Kisdi Klára
Hogy került Szent Demeter Magyarországra, és hogy lesz a pergamenből lámpaernyő?A nemzeti könyvtár ünnepi csevejében Zsupán Edina, Lauf Judit és Kisdi Klára, a HUN-REN OSZK Fragmenta et codices kutatócsoport …
Notes de l’épisode
Hogy került Szent Demeter Magyarországra, és hogy lesz a pergamenből lámpaernyő?
A nemzeti könyvtár ünnepi csevejében Zsupán Edina, Lauf Judit és Kisdi Klára, a HUN-REN OSZK Fragmenta et codices kutatócsoport https://www.fragmenta.oszk.hu/ vezetője és két kutatója, valamint Solymosi Ákos hangmérnök és Tóth Péter, a tartalompakoló kalauzolnak minket a középkori kódextöredékek világába.
Megismerhetjük a kódextöredékek megőrzésének és lefejtésének folyamatát, Mezey László örökségét, a Fragmenta et Codices Kutatócsoport működését, a digitális fragmentológia szerepét, a PAZL rövidítés feloldását https://copia.oszk.hu/kereso/?lang=hu#t=Fragmenta&all=PAZL és azt, hogyan kapcsolódik mindez a nemzetközi együttműködésekhez, így a svájci Fragmentarium https://fragmentarium.ms/ adatbázishoz.
Az Országos Széchényi Könyvtár Copia tartalomszolgáltató felületén https://copia.oszk.hu/fragmenta/ bárki számára elérhető, három nyelvű digitális adatbázisba a kutatók folyamatosan töltik fel a feldolgozott darabokat.
A kultuszminiszter 1848-ban: Eötvös József levelei 42. #csevej Bárány Zsófiával
Fedezd fel Eötvös József 1848-as hivatali levelezését, ahol az állampolgárok és egyházi vezetők kéréseit, javaslatait az oktatással kapcsolatok ügyeket, valamint a reformok végrehajtásának megkezdését is nyomon …
Notes de l’épisode
Fedezd fel Eötvös József 1848-as hivatali levelezését, ahol az állampolgárok és egyházi vezetők kéréseit, javaslatait az oktatással kapcsolatok ügyeket, valamint a reformok végrehajtásának megkezdését is nyomon követhetjük!Bárány Zsófia, az OSZK Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport munkatársa közreműködésével megjelent az Eötvös József levelezését feldolgozó sorozat második kötete, a kiadványról Tóth Péter beszélgetett a szerzővel, Solymosi Ákos volt a hangmérnök.Járj utána, hogyan intézte Eötvös az egyetemi és a keresztény egyházak jogállását szabályozó törvények végrehajtását, milyen levelek érkeztek a miniszterhez a nemzetiségi konflikusok kapcsán, valamint a zsidóellenes zavargások árnyékában, illetve miről levelezett Eötvös az új kormány tagjaival!A levelek betekintést nyújtanak a vallás- és közoktatásügy kihívásaiba, valamint a Batthyány-kormány működésének kulisszatitkaiba. Fedezd fel a kor embereinek reményeit, aggodalmait és a forradalom pezsdítő hangulatát!Tartalomjegyzék:01:35 Sokan dolgoztak együtt és sok ember segítette a munkát, jönnek a nevek 04:30 Eötvös Loránd édesapja08:13 Az első kötet személyesebb dokumentumai 10:16 A kétkötetes mű 2500 levele17:52 Korabeli hírlap is lehet forrás 20:36 Történelmi kontextusban a Batthyány-kormány25:26 A kedves ember felé megnyilvánuló bizalom30:33 Eötvös személye a hivatali levelekben36:00 Kormányellenes mozgalmak ’48-ban39:20 Nemzetiségi konfliktusok48:52 Bevett vallások53:22 Búvárkodás a levelekben, lokális viták, helyi szokások, országos döntések
Indul a Könyvtári Kihívás 2025–2026 pályázat
December 15-ig lehet jelentkezni a Könyvtári Kihívásra, amelynek idei kiírása több kategóriában hirdet versenyt, és idén újdonságként a határon túli magyar könyvtárak előtt is megnyílt. Podcastunk vendége …
Notes de l’épisode
December 15-ig lehet jelentkezni a Könyvtári Kihívásra, amelynek idei kiírása több kategóriában hirdet versenyt, és idén újdonságként a határon túli magyar könyvtárak előtt is megnyílt. Podcastunk vendége Bajnok Tamara, a Könyvtári Intézet osztályvezetője, a kiírás felelőse, akivel a pályázat beadási dokumentumairól, feltételeiről, logikájáról és legfontosabb különbségeiről beszélgettünk, illetve arról is, hogy milyen intézményeknek érdemes belevágniuk. Spoiler: minden könyvtárnak érdemes! A kérdező Tóth Péter, a hangmérnök Solymosi Ákos volt. A program tétje nem kicsi: kategóriánként milliós nagyságrendű díjak várják a legjobban teljesítő könyvtárakat.
Nagy Zoltán könyvtáros, fotótörténész életútjának kalandjai #CSEVEJ41
Ebben az adásban Tóth Péter, a tartalompakoló és kérdező Nagy Zoltánnal, a nemzeti ünnepen Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett könyvtárossal beszélget, akinek édesapja még József Attilával koptatta a …
Notes de l’épisode
Ebben az adásban Tóth Péter, a tartalompakoló és kérdező Nagy Zoltánnal, a nemzeti ünnepen Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett könyvtárossal beszélget, akinek édesapja még József Attilával koptatta a gimnáziumi padot. „Nyilas Misi városából” indult mindent is gyűjtő pazar élete, jó szemű fotósból lett a nemzeti könyvtár egyik legelhivatottabb munkatársa, aki több mint negyven évig dolgozott az OSZK-ban. Zoltán a határon túli sajtó megmentéséért és megőrzéséért tett munkálataira a legbüszkébb, volt, hogy Trabanttal csempészett haza folyóiratokat, és még számos történetet mesél a jó humorú, jóképű sokszoros nagyapa, akit Solymosi Ákos hangmérnök segítségével szólaltattunk meg.
Előzetes: Nagy Zoltán könyvtáros, fotótörténész életútjának kalandjai #CSEVEJ41
Nagy Zoltán könyvtáros, fotótörténész életútjának kalandjai #CSEVEJ42
Voici les 40 derniers épisodes sur 138. Les épisodes plus anciens se trouvent dans le flux du podcast.
Podcasts similaires
Plus de podcasts : Arts
C’est votre podcast ?
Confirmez-le avec une entrée dans votre flux : vous recevez ici un code, vous l’ajoutez comme podcast:txt dans le canal de votre flux, et nous le vérifions. Votre podcast apparaît ensuite comme « vérifié » sur SoundNode.