
300 000 látogató, egy meztelen fotó és egy ládabontás – Ledényi Attila múzeumi kampányai
Shownotes
Hogyan lesz egy közgazdászból Magyarország legismertebb műgyűjtési szakembere, és hogyan nő ki egy pro bono kommunikációs melóból egy 16. alkalommal megrendezett nemzetközi képzőművészeti vásár? Ledényi Attila, az Art Market Budapest alapítója és az Edge Communications igazgatója ebben a beszélgetésben végigveszi azt a húsz-huszonöt éves utat, amin a magyar kortárs művészeti élet kommunikációja eljutott a múzeumi sajtóközleményektől a rekordlátogatottságú kiállításokig.
A történet a 2000-es évek elején indul, a MEO Kortárs Művészeti Gyűjteménynél, ahol Ledényi és csapata pro bono alapon, négy éven át építette fel egy magánkézben lévő intézmény teljes kommunikációját. Itt született meg az a botránykampány is, amely Andrés Serrano egyik felvételét citylight posztereken jelentette meg, majd a kirobbant felháborodást tudatosan fordította a kiállítás esztétikai értékei felé – és egy hónap alatt húszezer fizető látogatót hozott a tárlatra.
A beszélgetésben szó esik arról a technikáról is, amelyet a sajtó később „ládabontós” néven kezdett emlegetni: a legértékesebb műtárgyak kicsomagolását exkluzív sajtóesemény keretében mutatták be, hogy a bulvármédia is érdeklődni kezdjen a kvalitásos művészeti tartalom iránt.
“Azt mondtuk a sajtó egy szűk részének, néhány bulvárlapnak is, hogy szeretnénk egy olyan exkluzív eseményre meghívni őket, ahol a nagy értékű műtárgyak kicsomagolása zajlik.”
Innen vezet az út a Műcsarnokkal kötött, sikerdíjas együttműködésig, amelynek keretében a „Spanyol ötvenes évek” kiállítást egy hozzáadott Picasso-anyaggal tették vonzóvá a nagyközönség számára, majd a „400 év francia festészete – Mesterművek” című tárlatig, amely két hónap alatt több mint 300 ezer látogatót vonzott – ez a mai napig havi bontásban rekordnak számít egy magyarországi kiállításnál.
A fotóművészet felértékelése külön fejezet: a Brassaï, André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa és Martin Munkácsi anyagára épülő kiállítás, majd az Abanovák Vilmos életművét bemutató, debreceni Modemben rendezett „Barbár zseni” tárlat is azt bizonyította, hogy vidéki helyszínen is lehet országos érdeklődést generáló, tömegeket megmozgató kiállítást csinálni.
A beszélgetés másik fontos szála a műgyűjtés társadalmi akadályairól szól. Ledényi Attila elmeséli, hogyan jött létre a műgyűjtőkről szóló magazin, amelyben 120 magángyűjtővel készítettek interjút – és hogy miért mondja még a több ezer műtárgyat birtokló gyűjtő is gyakran azt, hogy ő „csak vásárolgat”.
“Ma Magyarországon volt olyan műgyűjtő, akinek két-három ezer műtárgya van, és ő is azt mondta: én nem vagyok gyűjtő, én csak vásárolgatok.”
Ez a felismerés vezetett el az Art Market Budapest alapfilozófiájához: olyan nyitott, fesztiválhangulatú közeget teremteni, ahol bárki könnyen túlléphet a pszichés korláton, és megveheti élete első műtárgyát.
“A cél az, hogy a közönség érdeklődését felkeltsük egy magas kvalitású művészeti tartalom iránt.”
A beszélgetés végén szó esik a 16. Art Market Budapestről is, amely október 15. és 18. között az MTK Sportparkban várja a látogatókat – egy legalább harminc köztéri szoborból álló, harminc ország kiállítóit felvonultató szoborparkkal kiegészülve.