ARTÉRIA

A Müpa Artéria című podcastjének legújabb epizódjában Csorba Lóci műsorvezető Kádár Annamária pszichológussal és Hazay Annamária perinatális zenei konzulenssel a zene, a mesélés és a korai szülő-gyermek kapcsolat összefüggéseit járja körül.

A beszélgetés fókuszában az áll, hogy a művészeti és érzelmi nevelés már a méhen belül kezdetét veszi, hiszen a magzat érzékeli a rezgéseket, hangokat, a születés után pedig a szülői hang jelenti számára a legfőbb biztonságot.

A szakértők kiemelik, hogy a gyermeknek nem a képzett énekhang, hanem a szülő szándéka és érzelmi jelenléte számít. A mondókák, ölbeli játékok és a közös dúdolás ráadásul nemcsak a kicsit teszik nyitottá, de a szülőt is megnyugtatják. A könyvből olvasott és fejből mondott mesék pedig olyan „belső mozit” indítanak el, amelyek segítik a napi feszültségek feldolgozását és az empátia fejlődését.

Erről lesz szó a műsorban:

Anyaméhtől a nagymesekorszakig: Hogyan formálja a magzatot az anyai szívverés ritmusa és a beszédhang rezgése már a 24–25. héttől, és miért négy-öt éves kortól jön el a klasszikus varázsmesék ideje?

A „hamis hang” mítosza és a szülői gátlások: Miért a szülő jelenléte a legfontosabb a csecsemőnek, és hogyan lehet levetkőzni a gyerekkori „inkább csak tátogj a kórusban” típusú traumákat?

Önnyugtatás, félelemoldás és belső mozi: Miért lehetetlen egyszerre rettegni és énekelni, hogyan segíti a szabad mesehallgatás a gyermeki szorongások feldolgozását, és miben más a képernyőn látott inger, mint a saját képzelet munkája?

A közös csend ereje és az apás mesék: Miért improvizálnak bátrabban az apukák, miért nem szabad 1-2 perces mesékkel „letudni” az altatást, és miért nélkülözhetetlen a feldolgozás csendje az élmények után?

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Régen valóban minden jobb volt, vagy csupán mindannyian észrevétlenül válunk boomerré az idő múlásával?

A Müpa Artéria podcastjének legújabb adásában Csorba Lóci ezt az örök generációs dilemmát járja körül vendégeivel, Bereczki Enikő generációkutatóval és Poós Zoltán író-költővel. Az epizód nosztalgikus és vicces élményekkel indít: szó esik a kilencvenes évek első mobiljainak kulturális sokkjáról, a Snapchat-félreértésekből fakadó bakikról és a Facebook korai térhódításáról.

A beszélgetés végigköveti, hogyan formálódott az ifjúságkultusz a 60-as évek rock and roll lázadásaitól a Z és az Alfa generáció digitális mindennapjaiig. Szó esik arról, miért a teljesítmény alapozza meg ma a tekintélyt a fiatalok szemében a puszta pozíció helyett, és miért élednek újjá az olyan analóg tárgyak, mint a bakelit vagy a kazetta. Kiderül az is, mit tanulhatnak az idősebbek a fiatalok lendületéből, a végén pedig a vendégek a jövőbe tekintve arra keresik a választ, mi számít majd nosztalgiának és emberi hitelességnek a mesterséges intelligencia korában.

Erről lesz szó a műsorban:

Kultúrsokkok és a boomerré válás pillanata: Mikor jön el az a pillanat, amikor már nem értjük az új trendeket?

A fiatalság mítosza a marketingben: Miért a tizenévesekre épít a reklámipar?

Tisztelet és autoritás a Z generációnál: Miért nem jár automatikusan a tisztelet a pozíció alapján, és hogyan váltotta fel a tekintélyt a teljesítmény és a hitelesség?

Digitális kiégés és az analóg nosztalgia: Miért vásárol a képernyők előtt felnövő generáció bakelitlemezeket, kazettákat, és miért menekül a horgolás vagy a kézművesség világába?

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Vajon mi a zene valódi szuperereje: a tiszta önkifejezés, az emlékek teremtése vagy a tudatos manipuláció?

Ebben az epizódban megtudhatjuk, mi az a szűkített akkord, miért kelt rettegést bennünk a zeneszerző már a karakter megszólalása előtt, és mekkora ereje van a csendnek a vásznon.

Szó esik a reklámzenék műhelytitkairól és arról is, hogyan formálja át a TikTok a mai popdalokat – miért tűntek el a hosszú intrók és a fade-outok? Végül keressük a választ: átveheti-e az AI a zenészek helyét, vagy a kreatív hibák teszik emberivé a művészetet?

A MÜPA Artéria podcast beszélgetésében Csorba Lóci műsorvezető vendége Hrutka Róbert zenész, zeneszerző és Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia docense.

Erről lesz szó a műsorban:

Zenei hatásmechanizmusok és manipuláció: Szórakoztat, formál vagy tudatosan irányít minket a zene? Hogyan vált ki belőlünk a zene észrevétlenül mély érzelmeket és reakciókat?

Reklámjingle-ök és márkák trükkjei: Hogyan épít márkahűséget egy pár másodperces dallam vagy hangeffekt, és hogyan működik az alkalmazott zeneszerzés a gyakorlatban?

Filmzenék és pszichológiai trükkök: Miért tudjuk egy szereplőről már a megszólalása előtt, hogy jó vagy gonosz karakter? Szó lesz a vezérmotívumokról, a feszültségkeltésről és a csend erejéről a filmvásznon.

A popdalok változása és az AI jövője: Miért hasonlít egymásra a slágerek 90%-a, miért tűnt el az intro és a fadeout a modern slágerekből, és átveheti-e a mesterséges intelligencia az emberi kreativitás helyét?

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Leválasztható-e egy korszakalkotó műalkotás a készítője magánéletéről, politikai nézeteiről vagy akár legsúlyosabb morális bűneiről?

Az Artéria podcast legújabb adásában Csorba Lóci műsorvezető vendégeivel, Bősze Ádám zenetörténésszel és Nyáry Krisztián író-irodalomtörténésszel járja körül a kérdést, és olyan példákat említenek, mint a feleséggyilkos reneszánsz zeneszerző, Carlo Gesualdo, a morfinista és gyilkos Csáth Géza és a náci szimpatizáns zongoraművész, Elly Ney.

Miért akarjuk a romantika óta szentként látni a művészeket, miközben a valóságban sokszor gyarló emberek voltak?

Mi a különbség a jogi tiltás és a modern cancel culture között?

És vajon nekünk, befogadóknak mennyi szellemi energiát kell beletennünk abba, hogy felállítsuk a saját személyes mércénket? Erről lesz szó a műsorban:

Zsenik és gazemberek: Hogyan fér meg egymás mellett a korszakalkotó tehetség és a morálisan vállalhatatlan életrajz? Szabó Lőrinc, Caravaggio, Csáth Géza és Gesualdo példái.

Időutazás: Miért követünk el hibát, ha a mai morális normákat próbáljuk rávetíteni Balassi Bálint kalandjaira vagy Berzsenyi Dániel házasságára?

Átírt szavak és ledöntött szobrok: Miért problémás, ha átírjuk Mark Twain klasszikusát és miért tűnnek el művészek szobrai az utcákról? 

A befogadó szellemi energiája: Miért a mű és a befogadó közötti intim kapcsolat a legfontosabb, és hogyan válhatunk tudatosabb, bátrabb tartalomfogyasztókká?

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Hogyan képes egyetlen dallam éveket visszarepíteni az időben, és miért hív elő szinte fizikainak ható emlékeket? Az Artéria, a Müpa podcastjének legújabb adásában Csorba Lóci az életünk filmzenéjét kutatja vendégeivel. Csepelyi Adrienn író, újságíró és Dr. Honbolygó Ferenc, pszichológus, a kognitív idegtudomány szakértője és az ELTE egyetemi docense segítségével körüljárják a zene és az agy kapcsolatát: szó esik időutazásról, nosztalgikus élményekről, a dallamtapadásról és arról, miért stimulálja másként a neurodivergens agyat a K-pop, mint a klasszikus zene. Kiderül az is, miként használhatók a dalok érzelmi hangolódásra vagy akár írói munkára, sőt, a csend szerepe is szóba kerül. Erről lesz szó a műsorban:

• Zenés időutazás és emlékek: Hogyan képes egyetlen dallam azonnal visszarepíteni minket több évvel korábbi élethelyzetekbe és fizikai érzetekbe?

• Agy és ritmus kapcsolata: Mi történik az agyunkban zenehallgatás közben, és miért aktiválódnak a mozgató területek még akkor is, ha mozdulatlanul ülünk?

• A dallamtapadás rejtélye: Mi az a kényszeresség a fejünkben, miért ragad be egy-egy sláger?

• Tudatos zenei manipuláció: Hogyan tervezik meg a mai producerek a TikTok-slágereket a droppokkal és a figyelem megtartásával?

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Mi az az alakító erő, ami a bennünk lévő feszültséget verssé, zenévé vagy akár álmokká formálja? Vajon az önkifejezés egy már kész belső tartalom megmutatása, vagy maga az alkotási folyamat hozza létre a gondolatainkat? Az Artéria legújabb adásában Csorba Lóci vendége Vida Kamilla költő, újságíró és dr. Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus, kreativitáskutató, zenész. A beszélgetés során kiderül, miben különbözik a gyermeki játék és az álom a tudatos műalkotástól, miként torzítja el az alkotói csendet a közösségi média jelenléti kényszere, és miért könnyebb krízisekről írni, mint a boldogságról. 

⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠

Erről lesz szó a műsorban:

• Mi az az önkifejezés? A belső feszültségek formába öntése, a hétköznapi és a professzionális kreativitás közötti különbségek.

• Gyermekkori minták és identitás: Hogyan indítják el a szülői példák és a gyerekkori szerepjátékok a művésszé válás folyamatát?

• A social media hatása: Miért nehéz ma az alkotóknak csendben maradni a közösségi média nyomása alatt és kivárni az új inspirációt?

• Drogok és szenvedés a művészetben: Hamis-e a „szenvedő, alkoholista költő” sztereotípiája, és valóban teremt-e tehetséget a tudatmódosítás?

ALKOTÓK:

Műsorvezető: Csorba Lóci

Tartalmi koncepció: Réti Márton

Szerkesztő, showrunner: Molnár Kinga

Kamerarendező és vágó: Molnár-Mihálykövi Sára

Felvételvezető, hangmérnök: Kozma Ádám

Kreatív producer: Román Balázs

Producer: Hampuch Richárd

Külön köszönet Kenedli Laurának, a Betone Sales Managerének!

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Az Artéria legújabb adásában a tudatmódosult állapotok és a művészet bonyolult, évezredes kapcsolatát járjuk körbe. Csorba Lóci vendége Bérczesi Róbert, énekes, dalszerző, a Hiperkarma frontembere, aki nyíltan beszél a több mint két évtizedes drogfüggőségéről, az azt követő időszakról és a józan dalszerzés folyamatáról, valamint Dr. Zacher Gábor toxikológus, aki a függőségek biokémiáját, a generációs szorongásokat és a pszichoaktív szerek évezredes történetét világítja meg. Az adásból az is kiderül, hogy a szerek valóban hozzájárulnak-e a zsenialitás szárnyalásához, vagy sem.

Erről lesz szó a műsorban:

• Szerhasználat és alkotási válság: Bérczesi Róbert vallomása arról, hogyan kellett józanul 3,5 évet várnia arra, hogy újra dalt tudjon írni.

• A tudatmódosítás pszichológiája és biokémiája: Dr. Zacher Gábor a függőségre való genetikai hajlamról és a szerek hatásáról.

• Szerhasználat és zsenialitás: A tudatmódosítók valóban felszínre hozzák a zsenialitást?

• Digitális detox a koncerten: Rávilágít a mai koncertek hangulatára, a képernyő- és telefonfüggőség csapdáira, valamint arra, hogy miért pótolhatatlan az élő zene varázsa és a valódi jelenlét.

  
  

  ALKOTÓK:

  Műsorvezető: Csorba Lóci

  Tartalmi koncepció: Réti Márton

  Szerkesztő, showrunner: Molnár Kinga

  Kamerarendező és vágó: Molnár-Mihálykövi Sára

  Felvételvezető, hangmérnök: Kozma Ádám

  Kreatív producer: Román Balázs

  Producer: Hampuch Richárd

  Külön köszönet Kenedli Laurának, a Betone Sales Managerének!

  
  

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Mi köze a művészetnek a hétköznapi életünkhöz? És az életnek a művészethez? Csorba Lóci műsorvezetésével indul az Artéria, a Müpa podcastje. A beszélgetéssorozatban közös pontokat keresünk, amelyek összekötik az alkotót a befogadóval, a művészetet a saját életünkkel.

Szó lesz a rajongásról, lámpalázról, a a morális határokról,  a tudatmódosítókról, az életünk kísérőzenéiről,, és még rengeteg olyan dologról, ami a minden ember napi valósága, és közben a művészet szerves része is.

A hetente megjelenő részekben vendégünk lesz Bősze Ádám, Nyáry Krisztián, Bérczesi Robi, Csepelyi Adrienn, Fazekas Gergely, Honbolygó Ferenc, Kőváry Zoltán, Lévai Balázs, Vida Kamilla, Zacher Gábor,  és még nagyon sokan mások. 

Az Artéria új epizódjai kéthetente jelennek meg és elérhetőek a Youtube-on, a Spotify-on, az Apple Podcasten és több másik ismert podcast lejátszóban. 

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices