Régen minden jobb volt
- Episódios
- 252
- Publicação
- quinzenal
- Último episódio
- 29 out 2026
Sobre o podcast
A Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora. Vitaindítók, kritikák, ajánlók és új adások a Facebookon: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt A "Régen minden jobb volt - Korunk filmjei, zenéi, tévéműsorai" című könyvünk: https://napvilagkiado.eu/termek/regen-minden-jobb-volt/
Episódios 252
Vérfürdő vár a republikánusokra? - Midterm-esélylatolgatások
Az amerikai félidei választás, a 2026-os "Midterm" esélyeit latolgattuk. A demokraták szinte biztosan behúzzák a Képviselőházat, és a Szenátust is visszahódíthatják, köszönhetően annak, hogy Trumpnak három nagy …
Notas do episódio
Az amerikai félidei választás, a 2026-os "Midterm" esélyeit latolgattuk. A demokraták szinte biztosan behúzzák a Képviselőházat, és a Szenátust is visszahódíthatják, köszönhetően annak, hogy Trumpnak három nagy ígérete volt a 2024-es elnökjelölti kampányában: leállítja a bevándorlást, letöri az inflációt és véget vet az USA háborúinak. Ebből az lett, hogy már a republikánusoknak is kezd elege lenni abból, hogy az ICE keretlegényei "rendes" latino szomszédokat zaklatnak; az árak nem csökkentek, sőt, kilőttek az energiárakkal együtt, miután Trump Maduro sikeres elrablása után elhatározta, hogy történelmet ír, és lerendezi Iránt is - azóta is nyögi a világgazdaság a Hormuzi-szoros lezárását, pedig Brzezinski már a 2000-es évek közepén figyelmeztetett, hogy Irán amerikai megtámadása esetén ez következik. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy áll az orosz-ukrán háború. Tartsatok velünk, és hallgassátok meg USA-szakértőink, Baranyi Tamás és Tóth Csaba elemzéseit.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Baranyi Tamás
Csunderlik Péter
Laska Pál
Tóth Csaba
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
Top 5: Hollywoodi filmek mágnásokról
Mitől lesz valaki mágnás, és mit veszít el, miközben mindent megszerez? Öt történeten keresztül beszéltünk birodalomépítésről, ipari terjeszkedésről, médiabefolyásról, munkahelyi hierarchiáról, státuszról és …
Notas do episódio
Mitől lesz valaki mágnás, és mit veszít el, miközben mindent megszerez? Öt történeten keresztül beszéltünk birodalomépítésről, ipari terjeszkedésről, médiabefolyásról, munkahelyi hierarchiáról, státuszról és arról, hogyan alakítja át a korlátlan ambíció az ember kapcsolatait és önképét.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
A zsidók szégyene - Beszélgetés Puzser Róberttel és Farkas Attila Mártonnal
Még 2014 decemberében tartottunk Wagner-vásárt, amikor Puzsér Róberttel és Farkas Attila Mártonnal a holokausztról és a holokauszttagadásról beszélgettünk "A zsidók szégyene" című drámájuk megjelenése után …
Notas do episódio
Még 2014 decemberében tartottunk Wagner-vásárt, amikor Puzsér Róberttel és Farkas Attila Mártonnal a holokausztról és a holokauszttagadásról beszélgettünk "A zsidók szégyene" című drámájuk megjelenése után - amelyet a napokban színpadra is állítottak az Inga Kultúrkávézóban.A beszélgetés résztvevői:
Baranyi Márton
Csunderlik Péter
Édes Balázs
Farkas Attila Márton
Merker Dávid
Puzsér Róbert
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
Az értelmiségi gettófenegyerek - Mathieu Kassovitz filmjei
Mathieu Kassovitzban az új filmes váteszt látták "A gyűlölet" című 1995-ös filmje után. A párizsi zavargások okait elemző, évről évre aktuálisabb munkájáért az értelmiségi gettófenegyerek szinte minden díjat …
Notas do episódio
Mathieu Kassovitzban az új filmes váteszt látták "A gyűlölet" című 1995-ös filmje után. A párizsi zavargások okait elemző, évről évre aktuálisabb munkájáért az értelmiségi gettófenegyerek szinte minden díjat besöpört Európában - kezdve a Cannes-i Arany Pálmával - , ám filmes forradalmár helyett végül hollywoodi bérmunkák felvevője lett a 2000-es években, hogy aztán fiatalon abbahagyja a rendezést.
A Budapesti Klasszikus Film Maraton idei sztárvendége francia lélek hollywoodi stílusérzékkel, de túl sok önérzettel ahhoz, hogy ne legyen neki elég egy életre az amerikai stúdiókból, miután 2008-ban a "Babylon A.D." című filmje főszerepére a kért Vincent Cassel helyett Vin Dieselt kapta meg - és nyilván a végső vágás jogát is elvették tőle, ami minden művészfilmes rémálma.
Az író, rendező (és olykor vágó!) ma is alapvetően színészkedésből él, amelyet saját bevallása szerint utál, csak a pénz miatt vállalja be, és persze azért, hogy hódoljon a neki kedves rendezőknek, mint Steven Spielbergnek és Luc Bessonnak. Ahhoz a francia generációhoz tartozik, amely már hollywoodi filmeken nőtt fel, akár azt is mondhatnánk, hogy Kassovitz a francia Tarantino. Társadalmi gyújtogató, a francia mozi jenki benzint fecskendező injektora, még a "Bíbor folyók" című thrillerjében is erősen ott az elitkritika - bevalljuk, mi imádjuk a palit, ez kiderülhet nektek is a Kassovitz-beszélgetésünkből.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
A hidegháborús héja - Zbigniew Brzezinski és külpolitikája
"Top 2" - így válaszolt Henry Kissinger, amikor megkérdezték, hová tenné riválisát, Zbigniew Brzezinskit a nemzetbiztonsági tanácsadók rangsorában. Ha az USA a világ rendőre, akkor Doktor Kissinger a mindig …
Notas do episódio
"Top 2" - így válaszolt Henry Kissinger, amikor megkérdezték, hová tenné riválisát, Zbigniew Brzezinskit a nemzetbiztonsági tanácsadók rangsorában. Ha az USA a világ rendőre, akkor Doktor Kissinger a mindig kimért "Ray Tango", míg a szintén egyetemen tanító Brzezinski a lazább "Gabriel Cash", aki Ray-Ban napszemüvegben hirdette meg a szent háborút az Afganisztánt 1979-ben megszálló szovjetek ellen.
Jimmy Carter demokrata elnökségének (1977-1981) külpolitikai stratégáját szokás "csak" afféle Salierinek tartani a nemzetközi kapcsolatok Mozartjához, Kissingerhez képest, pedig a történelem Brzezinskinek adott igazat kettejük vitájában. Míg a realista Kissinger azt vallotta, hogy az USA egy gyengülő, belső és külső problémákkal szembenéző birodalom, és ezért az enyhülési politika híveként a megegyezést szorgalmazta a szovjetekkel, kölcsönösen tiszteletben tartott nagyhatalmi érdekszférákra felosztva a világot, addig az idealistább Brzezinskinek lengyelként nem kellett a szomszédba - mondjuk a Balti-államokba - menni "ruszofóbiáért", és a megegyezés helyett a konfrontáció híve volt - ezzel előkészítve a Reagan-korszakot és a "Rambo III." világát.
Brzezinski hitte, sőt, tudta, hogy a Szovjetunió sokkal gyengébb, mint amilyennek kívülről látszik, mivel már az egyetemi diplomamunkáját is a Szovjetunión belüli nemzetiségi ellentétekről írta: "nincs szovjet nyelv", és már a Szovjetunión belül se örvend teljes népszerűségnek az orosz dominancia, nemhogy Kelet-Európában. Erre építette a "fellazítás" politikáját, amely sikerre vezetett, többek között elintézve, hogy lengyel pápát válasszanak 1978-ban (antikommunista fegyverként felhasználva a katolicizmust). De Brzezinski nemcsak hidegháborús héja volt, hanem a posztindusztriális társadalmak elméletének egyik megalkotója a korát megelőző "Két korszak között" című 1970-es könyvével, amelyben bevezette a "technotrenikus társadalom" lényeglátó fogalmát.
A politikától távolabb kerülve már nem a Fehér Házban, hanem a tévéstúdiókban adott tanácsokat, "A nagy sakktábla" című 1997-es könyve valósággal látnoki, mert többek között megállapítja benne, hogy Oroszország nem fogja a Nyugat felé elengedni Ukrajnát (mert anélkül nem birodalom), vagy hogy amennyiben az amerikai külpolitikai döntéshozók nem lesznek körültekintőek, akkor összeállhat egy orosz-kínai-iráni USA-ellenes tengely, amely "geopolitikai katasztrófa" lenne az Egyesült Államokra nézve, és a 2003-as iraki háborút is a kezdetektől ellenezte.
Utódai sajnos nem hallgattak rá, pedig a 2017-ben, 89 évesen elhunyt "Zbig" nem véletlenül fejezte be úgy egyik utolsó interjúját: "Ne feledjék, ezt Brzezinski mondja!" Hogy mit, azt meghallgathatjátok a hidegháborús héjáról szóló adásunkban. Vendégünk az egyik visszatérő USA-szakértőnk, Baranyi Tamás, a Magyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatója volt.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Baranyi Tamás
Csunderlik Péter
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
A visszafogott intenzitás mestere - Keanu Reeves legjobb filmjei
Keanu Reeves nem a finom akcentusok érzékeny tolmácsolója, nem a vígjátéki időzítés meg nem énekelt mestere, nem is a sokoldalúság ezerarcú hőse; valahol zseninek kell lenni, ha valaki ekkora karriert tud …
Notas do episódio
Keanu Reeves nem a finom akcentusok érzékeny tolmácsolója, nem a vígjátéki időzítés meg nem énekelt mestere, nem is a sokoldalúság ezerarcú hőse; valahol zseninek kell lenni, ha valaki ekkora karriert tud építeni a „nem”-ből. Biztos, hogy nem Hollywood legnagyobb színészei közé tartozik, de az elmúlt négy évtizedben ugyanazzal a maximális elkötelezettséggel azonosul az ártatlansággal kevert dühvel, az álmodozó rezignáltságból egy pillanat alatt át tud vedleni a bosszú angyalává…vagy éppen ördögévé. Jóképűsége mellett őszintén és hihetően tudja játszani az egyik legnehezebb karaktert: az Átlagembert. Egyaránt megállta a helyét dilis vígjátékban (Bill & Ted filmek), a karakterdrámában (Otthonom, Idaho), a szívmelengető sportfilmben (Aranytartalék) és a romantikus filmekben (Pár lépés a mennyország, Édes november). Ezen felül pedig tovább vitte a Bruce Willis gyújtotta fáklyát az átlag akcióhős karakterében (Féktelenül, Láncreakció). A kilencvenes években két filmszerep között is eljátszotta Hamletet, és 1999-ben berobbantak a sztárcsináló Mátrix-filmek. Ezekben volt dublőre Chad Stahelski, akinek kedvéért elvállalta a geronto-akciófilmek királyának számító John Wick-filmeket is. Voltak kockázatos döntései is, kevesen tudnák megőrizni színészi méltóságukat, mikor egy lavór vízben ülve macskát szorongatnak, mint a láncdohányos Constantine szerepében. Az utóbbi években többet szinkronizál és fellép Dogstar nevú rockbandájával. A róla kialakult kép alapján tisztességes, nagylelkű, szimpatikus ember, akinek a barátnője vele egy korosztályba tartozik. És az elején említett hollywoodi „nagy” színészek közül nagyon kevésről lehet ezt elmondani.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Dékány László
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
A televíziózás múltja, jelene és jövője
Kovács Gellért "filmszerésszel" beszélgettünk a televíziózás múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről. Volt idő, amikor a televíziózásnak volt eleje, vége és műsorrendje, a néző pedig nem egy feneketlen …
Notas do episódio
Kovács Gellért "filmszerésszel" beszélgettünk a televíziózás múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről. Volt idő, amikor a televíziózásnak volt eleje, vége és műsorrendje, a néző pedig nem egy feneketlen tartalmi svédasztal előtt próbált dönteni az élet értelméről. Nem volt végtelen görgetés, ötezer sorozat és húsz perc tanácstalanság afölött, hogy végül inkább semmit se nézzünk. A tévé műsort adott, a néző pedig nézte, amit kapott, és időnként még jól is járt vele. Hogyan lett a 20. század családi tűzhelyéből egyre inkább háttérben duruzsoló technológiai pedellus? Beszélgetésünkben előkerül a szerkesztett műsorrend, a véletlen felfedezés öröme és az a különös korszak, amikor másnap ugyanarról a műsorról beszélt az ország. Megnézzük azt is, hogyan működött a magyar televíziózásban az ízlésformálás, amely egyszerre jelentett kulturális gondoskodást és ideológiai szűrőzést. Szóba kerül a három T, a MOKÉP, a szinkron aranykora és az a világ, ahol egy műsorszerkesztő még komolyan gondolta, hogy esetleg okosabbak is lehetünk estére. Felidéztük a "Tévémacit", a "Deltát", az "Ablakot" és a "Ki mit tud?"-ot, amikor a közmédia időnként tényleg közmédia volt, nem pusztán egy távirányítóval kezelhető közleménytábla.A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Kovács Gellért
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
Top 5: Az "Odüsszeia" és más hollywoodi antik eposzok
Az "Odüsszeia" adott alkalmat arra, hogy a hollywoodi szandálfilmek emblematikus darabjai közül az antik eposzok filmes feldolgozásait listázzuk. Christopher Nolan legújabb filmjével saját Odüsszeiáját zárja …
Notas do episódio
Az "Odüsszeia" adott alkalmat arra, hogy a hollywoodi szandálfilmek emblematikus darabjai közül az antik eposzok filmes feldolgozásait listázzuk. Christopher Nolan legújabb filmjével saját Odüsszeiáját zárja le. A 2005 óta eltelt húsz év éppen annyi, amennyi Homérosznál Trója ostromát és a hazáig tartó bolyongást együtt kiteszi. Ez az időszak az életműben maga is hosszú hazatérésként olvasható. Nolan filmjei újra és újra ugyanahhoz a homéroszi alapkérdéshez térnek vissza. Mi történik az emberrel, aki elveszíti az otthonát, új nevet, új maszkot, új küldetést kap, majd kerülőutakon próbál visszatalálni oda, ahonnan kiszakadt. A nagy forrásmű, az "Odüsszeia" betetőző filmre vitele visszamenőleg is egységbe zárja húsz év nolani filmtermését. De az adásunkban nemcsak Nolan adaptációjáról beszélgettünk, mert elemeztük Wolfgang Petersen "Trója" című 2024-es eposzát és más nevezetes darabokat is.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
Bud Spencer legjobb filmjei
A 10 éve elhunyt Bud Spencer kalandos életéről, sportolói és színészi pályafutásáról, legemlékezetesebb szerepeiről és legszórakoztatóbb filmjeiről beszélgettünk, köztük olyan óriási kedvenceinkről, mint a …
Notas do episódio
A 10 éve elhunyt Bud Spencer kalandos életéről, sportolói és színészi pályafutásáról, legemlékezetesebb szerepeiről és legszórakoztatóbb filmjeiről beszélgettünk, köztük olyan óriási kedvenceinkről, mint a "Kincs, ami nincs", vagy a "Nincs kettő négy nélkül".
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Dékány László
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
Tévhitek a Rolling Stonesról - Beszélgetés Vitáris Ivánnal
A Beatlesről szóló adásunk után ezúttal a Rolling Stones pályáképét rajzoltuk fel, felidézve a legendás együttes karrierjének gördülőpontjait. Ezúttal is igyekeztünk tévhiteket cáfolni, mint például, hogy a …
Notas do episódio
A Beatlesről szóló adásunk után ezúttal a Rolling Stones pályáképét rajzoltuk fel, felidézve a legendás együttes karrierjének gördülőpontjait. Ezúttal is igyekeztünk tévhiteket cáfolni, mint például, hogy a permanens fordulatot diktáló Beatlesszel szemben a Rolling Stones nem csak hogy nem tudott, de soha nem is akart megújulni, vagy hogy Lennonékkal ellentétben Jaggeréket nem érdekelték a társadalmi kérdések és csak egy apolitikus rock and roll-zenekar voltak, pedig nem véletlen filmezte le őket éppen 1968-ban Jean-Luc Godard. Beszélgetőtársunk és szakértőnk ezúttal Vitáris Iván, az "Ivan and the Parazol" frontembere volt.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Vitáris Iván
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
Tévhitek a Beatlesről - Beszélgetés László Róberttel
A Beatlesről beszélgettünk - és a legendás együttessel kapcsolatos tévhiteket cáfoltunk - vendégünkkel, László Róberttel, korábban a "Beatles 50" blog szerzőjével. Minden idők legnagyobb hatású - és bár …
Notas do episódio
A Beatlesről beszélgettünk - és a legendás együttessel kapcsolatos tévhiteket cáfoltunk - vendégünkkel, László Róberttel, korábban a "Beatles 50" blog szerzőjével. Minden idők legnagyobb hatású - és bár ízlésről nem érdemes vitatkozni, de alighanem legjobb - együttese volt a Beatles, amely az 1962-es "Love Me Do" című kislemezével robbant be, hogy aztán nem sokkal később már a slágerlista első öt helyén Beatles-dal szerepeljen. A csajozós számaikkal villámgyorsan meghódították és letarolták a világot San Franciscótól Tokióig és Leningrádtól Fokvárosig. Együttes azóta se váltott ki ekkora őrületet, nem csoda, hogy már 1966-ban abbahagyták a koncertezést (és már csak egy meglepetésbulit adtak 1969-ben), miután Lennonéknak elegük lett, hogy a koncerteken már a saját hangjukat sem hallják a sikítozásoktól.
Mivel ekkor már fontmilliomosok voltak, megtehették volna, hogy innentől kezdve életük végéig csak medenceparton isznak vagy függőágyon szívnak, ám ehelyett volt bennük annyi ambíció, hogy a fellépések megszűnésével felszabaduló időben újabb és újabb hangszereken tanuljanak meg játszani. Indiába utaztak, ahol a helyi gurukkal teleszívták magukat spirituáliával és magától Ravi Shankartól vettek szitárleckéket, majd hazatérve minden addiginál több időt szenteltek a stúdiómunkának (az 1963-as "Please Please Me"-t még 13 óra alatt vették föl, az 1967-es "Bors őrmestert" már 130 nap alatt) és így teljesen kiteljesedhettek alkotóilag.
A teljes megújulás, amely egybeesett az öltönyökből kilépéssel, a gombafrizura végleges elhagyásával, a legszínesebb viccöltözékek felvételével és a hajnövesztéssel, az 1966-os "Revolver" albummal köszöntött be. Bár addig is albumról albumra fejlődtek, a "Revolver" paradigmaváltást hozott, amelyet bátran nevezhetünk az együttes legjobb lemezének, hiszen ezen hallható a "Tomorrow Never Knows" című futurisztikus dal is, amely 60 éves, de még mindig olyan, mintha a jövőből szólna.
Tényleg a "Beatles" tagjai voltak a nyálas "jófiúk" (míg a Rolling Stones tagjai a vadócok)? Igaz-e, hogy Ringo Starr még a Beatlesben se volt a legjobb dobos? Hogy a két zseni, Lennon és McCartney mellett George Harrison csak egy helyét kereső álmodozó volt? Hogy a "Bors őrmester" a Beatles legjobb lemeze? És hogy Yoko Ono miatt oszlott fel a Beatles?
Nyilván mindegyik kérdésre nemmel feleltünk, de hogy miért, hallgassatok meg minket.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
László Róbert
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
Robert Zemeckis legjobb filmjei
A 75 éves Robert Zemeckisről, a "Vissza a jövőbe"-trilógia, a "Forrest Gump" és más zseniális filmek rendezőjéről beszélgettünk. Zemeckist sokan "csak" egy "kis Spielbergként" tartják számon, pedig a maga jogán …
Notas do episódio
A 75 éves Robert Zemeckisről, a "Vissza a jövőbe"-trilógia, a "Forrest Gump" és más zseniális filmek rendezőjéről beszélgettünk. Zemeckist sokan "csak" egy "kis Spielbergként" tartják számon, pedig a maga jogán követelhet helyet a filmlexikonokban.
Robert Zemeckis egész pályafutása egyfajta folyamatos kísérlet az idő manipulálására, a karakterek sorsának formálására és a technológia határainak feszegetésére. Már fiatalon felkeltette érdeklődését a film és a televízió, és először szülővárosában, Chicagóban dolgozott tévéreklámok és hírműsorok szerkesztőjeként. Ez a munka késztette arra, hogy átigazoljon a Dél-Kaliforniai Egyetemre (USC), ahol a felvételi anyagában egy Beatles-dalra forgatott klip is szerepelt.
A USC először elutasította, de a felvételiztetőnek megígérte, hogy a nyári iskolába fog járni és felhúzza az addig siralmas középiskolai átlagát. Az a pimaszság is nagy szerepet játszott kezdeti sikereiben, hogy bement Steven Spielberg irodájába egy diákfilmjével, és megkérte Spielberget, hogy vegye fel rendezőnek a saját cégéhez. Spielbergnek tetszett a hozott anyag és végül az első Zemeckis-rendezés, az “Add a kezed/I Wanna Hold Your Hand” producere lett.
Mindig is hajlamos volt kísérletezni a mozgókép formáival, pályafutását végigkíséri az idővel való bonyolult viszonya. Nem pusztán adottságként kezeli, hanem mint a történetmesélés központi motorját és metaforáját. Zemeckisnek az idő nem lineáris adottság, hanem játékszer, amiből tetszőleges formát tud kialakítani, amit tartalommal tud megtölteni. Egyszer a jelen formálja a jövőt, másszor az idő a sors szövőszéke, ami kiszámíthatatlan helyzetekbe veti a főhőst.
Ez a főhős általában romlatlan, és pont ez a naivitás válik a túlélés és a siker kulcsává. Zemeckis azt sugallja, hogy a tisztaság és az őszinteség gyakran hatékonyabb az élet harcaiban, mint a cinizmus. Karakterei rendre őrlődnek a sors és a saját választásaik között. Viszont nem idealizálja hőseit: George McFly gyáva, Forrest Gump lassú, a „Kényszerleszállás” Whitaker kapitánya szerfüggő, de éppen ezek a hiányosságok teszik őket igazán emberivé és szerethetővé.
Másik fő témája a technológia, amivel maga is szívesen kísérletezett, eleinte több, a karrierje későbbi szakaszában kevesebb sikerrel. A valós hírekbe való belenyúlás, a rajzfilm és az élő szereplők vegyítése (a rajzolt mivoltában is elképesztő energiájú Roger nyúl karakterén a fantasztikus szinkronmunkát végző Usztics Mátyás még emelni is tudott) azonban csak formai játékok ahhoz a felismeréshez, hogy a valóban fontos események a családon belül történnek. Mit ér az első találkozás a földönkívüliekkel a „Kapcsolat” -ban, ha a Földön az apa és lánya nem értik egymást?
Nem is lehetne hűbb mentorához és barátjához, Spielberghez, és nemcsak az Indiana Jones-parafrázis „A smaragd románcá”-ban. Viszont hiba lenne csak tanítványnak és nem mesternek tekinteni. Egyetemi évfolyamtársával, a forgatókönyvíró Bob Gale-lel gyakorlatilag a George Lucas-i értelemben vett trilógiák avatott mesterévé vált. A „Vissza a jövőbe” jelentette Harsányság mellett a Pesszimista szakasz („Forrest Gump”, „Kapcsolat”, „Számkivetett”) a létezés értelmetlenségével foglalkozik, míg a Technológiai („Polar Expressz”, „Beowulf”, és „Egy karácsonyi ének”) viszont az életmű mélypontját jelenti. A Szövetség három filmje („Kényszerleszállás”, „Kötéltánc”, „Isten hozta Marwenben”) a csapatmunkára és az emberi kapcsolatok fontosságára figyelmeztet - ahogy egyedül nem lehet filmet készíteni sem.
Robert Zemeckis a szó legjobb értelmében vett populáris tömegfilmes, de sosem félt olyan helyekre bekukkantani, ahol a művészfilmesek is óvatosak (vérfertőző vonzalom, hátrányos helyzetűekkel való bánásmód, alkoholizmus természetrajza). Több kellene belőle Hollywoodban.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
Top 5: Az amerikai baloldal hollywoodi filmekben
A amerikai munkásmozgalom és újvilági szocialista értelmiségiek történetéről beszélgettünk remek hollywoodi filmeket elemezve - mint a "Vörösök", a "Feketelistán" vagy a "Hoffa" - visszatérő USA-szakértőnkkel …
Notas do episódio
A amerikai munkásmozgalom és újvilági szocialista értelmiségiek történetéről beszélgettünk remek hollywoodi filmeket elemezve - mint a "Vörösök", a "Feketelistán" vagy a "Hoffa" - visszatérő USA-szakértőnkkel, Paár Ádámmal.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Paár Ádám
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
Az ír fenegyerek - Colin Farrell legjobb filmjei
A 2000-es években sokan az új Marlon Brandót látták a lázadó szerepekben feltűnt ír fenegyerekben, az idén 50 éves Colin Farrellben, aki olyan emlékezetes filmekben játszott le mindenkit, mint Joel Schumacher …
Notas do episódio
A 2000-es években sokan az új Marlon Brandót látták a lázadó szerepekben feltűnt ír fenegyerekben, az idén 50 éves Colin Farrellben, aki olyan emlékezetes filmekben játszott le mindenkit, mint Joel Schumacher fülledt thrillerje, "A fülke", de hidrogénezett hajú Nagy Sándorként is láthattuk Oliver Stone 2004-es eposzában, amely a világot előrehajtó, kozmopolita toleranciazsarnokot ünnepelte. Legemlékezetesebb alakítását az "In Bruges" című 2008-as drámában nyújtotta lelkiismeretfurdalástól kínzott kutyaszemű bérgyilkosként, valamint nemrég "A sziget szellemei" című, szintén Martin McDonagh-darabban - a Batman-világból kiemelt "Pingvin"-ként pedig önálló sorozatot kapott. Az ígéretes kezdet után Colin Farrell végül nem nőtt igazi sztárrá, talán mert a szemében sose a sikeréhség, hanem a whiskeyszomj tükröződött. Összességében a karrierje olyan, mint a Tottenham: nincs miért szégyenkeznie, de olyan hú de nagy ász se lett. Colin Farrell legemlékezetesebb filmjeiről és alakításairól beszélgettünk és nem egyszer vitatkoztunk, mert például a "SWAT" című akciófilm nem aratott köztünk osztatlan sikert.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Dékány László
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
Feketeöves patrióta - Chuck Norris legjobb filmjei
A mozik, pörgőrúgások és mémek hőse előtt tisztelegtünk: Chuck Norris 86 évesen hunyt el. Eddig tartott a Halálnak összeszedni a bátorságát, hogy találkozzon vele. Adásunkban végigfutottuk a …
Notas do episódio
A mozik, pörgőrúgások és mémek hőse előtt tisztelegtünk: Chuck Norris 86 évesen hunyt el. Eddig tartott a Halálnak összeszedni a bátorságát, hogy találkozzon vele. Adásunkban végigfutottuk a karatebajnok-akciósztár karrierjét és felidéztük legemlékezetesebb filmjeit.
A kiugrást az akkor már befutott Lee „A Sárkány útja” című filmje jelentette 1972-ben, a Colosseumban játszódó tízperces cunami után sorra kapta az ajánlatokat. Norris az USA első hazai harcművészeti filmsztárjává nőtte ki magát. A stúdiók egyre nagyobb költségvetéssel, de hasonló jelzős szerkezetes címekkel jelentkeztek: „Élő fegyver”, „Néma düh”, „Magányos farkas”. A producerek (főként a Cannon fejei: Menahem Golan és Yoram Globus) a nyolcvanas évekre megtanulták, hogy Charles Bronsonhoz hasonlóan Chuck Norris az USÁ-ban már eladhatatlan, de Európában a forgalmazók meg tudják velük tölteni a mozikat, majd a videokölcsönzők várólistáit.Idősebb öccse Vietnamban harcok közben esett el, fiatalabbikkal, a forgatókönyvíró-rendező Aaronnal szívesen dolgozott együtt.
Az „Ütközetben eltűnt”, „Delta Kommandó” a korszak csúcsait jelenti, még ha ez nem is jelent automatikusan magas minőséget. A megkérdőjelezhetetlen szakállas arc kitöltött egy olyan csekket, amit a nézők szívesen váltottak be: a magát túl komolyan vevő, az ártatlanokra támadókat megvédelmező, hiperbolikus túlzásokba eső harcművész a rosszfiúkat üzembiztosan, változatos koreográfiával leckézteti meg. Védjegyévé vált a jobblábas 360 fokos pörgőrúgás, ami az ellenfelet mindig váratlanul érte.
A kilencvenes években a kereskedelmi tévék második programjának hétvégi délutánjait megcélzó családi mozik („A bajnok és a kölyök”, „Szuperhekus kutyabőrben”, „Az erdő harcosa”) mellett mintegy 200 epizódon keresztül őrizte Texas Rangerként a régi Vadnyugat erkölcsi kódexét a „Walker, a texasi kopó”-ban. Cameoszerepben feltűnt a „Kidobósban” is a 2000-es években, ennek promóciós turnéján gyűjtötték össze a legkeményebb akciójeleneteit, amikből viccek és mémek lettek. Élvezte ezt a kései népszerűséget.
Bár a képernyőn többnyire nonverbális keményfiú volt a főszerepe, a képernyőn kívül jótékonysági szervezeteket hozott létre gyerekeknek és veteránoknak, aktív szerepet vállalt a republikánus politikában, és körülbelül 10 könyvet írt, köztük nem csak harcművészeti kézikönyvek, de két emlékirat, két regény és egy konzervatív aktivista kézikönyv. Címe sokatmondó: „Fekete öves hazaszeretet: Hogyan ébresszük fel újra Amerikát”. Mintegy három évtized alatt felépített öröksége túlmutatott az egysoros beszólásokon, vagy feszült küzdősport-jeleneteken. A legkorosabbak visszajátszásoktól satíros videókezettákon látták először, a valamivel fiatalabbak a „Walker, a texasi kopó” igazságosztó ranger-eként, a sokkal fiatalabbak a mémekből ismerik.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
A NER összeomlása - Beszélgetés Tóta W. Árpáddal
Hűen hagyományunkhoz a választás előtt Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával és a Kispolgár szerkesztőjével mérlegeltük a legutolsó Orbán-kormány négy évét, értékeltük a kampányt és latolgattuk az esélyeket …
Notas do episódio
Hűen hagyományunkhoz a választás előtt Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával és a Kispolgár szerkesztőjével mérlegeltük a legutolsó Orbán-kormány négy évét, értékeltük a kampányt és latolgattuk az esélyeket. Szinte biztosak voltunk a 2024 óta "recsegő-ropogó" rendszer bukásában, úgyhogy a választás éjszakáján Joe Hallenbeck magánnyomozót, "Az utolsó cserkész" hősét citálhattuk: "Megmondtuk!". Biztos tudjátok, hogy kire nem szavaztunk.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Tóta W. Árpád
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
Orosz befolyásszerző akciók - Beszélgetés Krekó Péterrel
Krekó Péterrel, a "Political Capital" igazgatójával beszélgettünk az orosz titkosszolgálatok különböző akcióiról és befolyásszerző műveleteiről az Európai Unióban, az USA-ban és persze Magyarországon, hiszen …
Notas do episódio
Krekó Péterrel, a "Political Capital" igazgatójával beszélgettünk az orosz titkosszolgálatok különböző akcióiról és befolyásszerző műveleteiről az Európai Unióban, az USA-ban és persze Magyarországon, hiszen valamiért már csak a magyar kémelhárítást és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt nem érdekli, hogy Oroszország miképp avatkozik bele a magyar belügyekbe.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Krekó Péter
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
A magyar polgárosodás - Beszélgetés Gerő Andrással
Még 2014-ben volt vendégünk Gerő András történész (1952-2023), az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének vezetője, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, "Az elsöprő kisebbség"; a "Ferenc József, a …
Notas do episódio
Még 2014-ben volt vendégünk Gerő András történész (1952-2023), az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének vezetője, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, "Az elsöprő kisebbség"; a "Ferenc József, a magyarok királya"; a "Képzelt történelem" és még számos más kiváló könyv szerzője, hogy a dualizmus kori Magyarország politikai, társadalmi és kulturális életéről, és általában a Monarchiáról és a polgárosodásról beszélgessünk.
A beszélgetés résztvevői:
Baranyi Márton
Barta Márton
Csunderlik Péter
Gerő AndrásA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
Az USA iraki és iráni háborúi - Beszélgetés Romsics Gergellyel
A 2003-as iraki és a mostani iráni háború párhuzamos történeteit meséltük el visszatérő USA-szakértőnk, Romsics Gergely történész segítségével, aki a nemzetközi kapcsolatok teoretikusaként mindig elő tud …
Notas do episódio
A 2003-as iraki és a mostani iráni háború párhuzamos történeteit meséltük el visszatérő USA-szakértőnk, Romsics Gergely történész segítségével, aki a nemzetközi kapcsolatok teoretikusaként mindig elő tud rántani a zsebéből egy-egy játékelméleti példát, amellyel megvilágítja, hogy a "hegemonikus átmenetek" időszakaiban miért szinte elkerülhetetlenek a hasonló konfliktusok, vagy éppen azt, hogy a "fogolydilemma" önmagában miként magyarázza a saját hasznát mindig maximalizálni akaró Trump szövetségi politikáját (helyesebben annak hiányát).
De persze nem csak a nemzetközi rendszer struktúráját elemeztük, hogy abból vonjunk le következtetéseket, mivel nehéz elmenni amellett, hogy ifjabb Bush adminisztrációja lényegében az energialobbi és a keresztény fundamentalisták koalíciója volt, amely alig várta, hogy végre leszámolhasson a latorállom Irakkal - hiszen az 1991-es első öbölháború idején megálltak az amerikai csapatok és nem döntötték meg Szaddám Huszein uralmát. A 9/11-es terrortámadás utáni lángoló, patrióta közhangulat azonban lehetőséget adott a közel-keleti intervencióra - egy afganisztáni kerülőúttal, noha a történelem egyik tanulsága Nagy Sándor óta, hogy kerüld el Afganisztánt.
Szinte kínálja magát a vulgárfreudizáló válasz, hogy miért sikerült belerángatni a háborús kalandba az apakomplexusos tékozló fiút, ifjabb George Busht, aki végre megmutathatta a világnak, hogy ő sem akárki! Ennek kapcsán Oliver Stone "W." (2008) és Adam McKay (2018) "Az alelnök" című filmjeit is elemeztük, de azt is megtudhatjátok, hogy Michael Moore "Fahrenheit 9/11" című, magát dokumentumfilmnek álcázó Bush-ellenes propagandamozija miért olyan, mint egy csokipuding.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Romsics Gergely
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
Peter Mandelson, a "Sötétség Hercege" a brit Munkáspártban
Bár az Epstein-aktás botrányáig és a letartóztatásáig alig foglalkozott vele a magyar média, Peter Mandelson az elmúlt negyven év egyik legnagyobb hatású politikusa, a brit Munkáspárt korábbi teljhatalmú …
Notas do episódio
Bár az Epstein-aktás botrányáig és a letartóztatásáig alig foglalkozott vele a magyar média, Peter Mandelson az elmúlt negyven év egyik legnagyobb hatású politikusa, a brit Munkáspárt korábbi teljhatalmú kommunikációs vezetője. Mandelson találta ki a "harmadik útra" állított brit szociáldemokrata párt új imázsát - vörös rózsa -, és azt is, hogy az új politikát a feltűrt ingujjú, laza Tony Blair karakterével adják el. Így közvetve az MSZP szegfű-emblémáját és Gyurcsány Ferencet is neki köszönhetjük Magyarországon.
Kicsoda Peter Mandelson, akit csak a "Sötétség Hercegeként" emlegettek a brit politikában, és akinek baloldali politikusként Machiavelli és Szun-ce voltak a kedvenc olvasmányai? Hogyan jutott el a fiatalkori, világjobbításban gondolkozó idealista, kommunista aktivista odáig, hogy Jeffrey Epstein jóbarátja legyen? És miként bukott bele most ebbe a kapcsolatba? A Tony Blair és Gordon Brown melletti rejtélyes "harmadik emberről" visszatérő Nagy-Britannia-szakértőnk, Tóth Csaba, a Mérce újságírója beszélgetett velünk.
A beszélgetés résztvevői:
Csunderlik Péter
Laska Pál
Tóth Csaba
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
Top 3: Latin-amerikai művészfilmesek Hollywoodban
Legutóbb a Hollywoodban foglalkoztatott latin-amerikai akciófilmrendezőkről beszélgettünk, ezúttal az álomgyárban befutott mexikói művészfilmes amigókkal folytattuk: Guillermo del Toro, Alfonso Cuarón és …
Notas do episódio
Legutóbb a Hollywoodban foglalkoztatott latin-amerikai akciófilmrendezőkről beszélgettünk, ezúttal az álomgyárban befutott mexikói művészfilmes amigókkal folytattuk: Guillermo del Toro, Alfonso Cuarón és Alejandro González Iñárritu pályáját tekintettük át.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
Top 3: Latin-amerikai akciófilmrendezők Hollywoodban
Álcagúnyában közelítettük meg a Tilos Rádiót, mert latin-amerikai akciófilmrendezők kerültek a célkeresztünkbe. Olyan legendák, mint a bérgyilkosfilmek specialistája, a "Lopakodók" rendezője, Luis Llosa, aki a …
Notas do episódio
Álcagúnyában közelítettük meg a Tilos Rádiót, mert latin-amerikai akciófilmrendezők kerültek a célkeresztünkbe. Olyan legendák, mint a bérgyilkosfilmek specialistája, a "Lopakodók" rendezője, Luis Llosa, aki a "profi" szócikk illusztrációja a perui filmlexikonban; vagy Robert Rodriguez, aki szó szerint a vérét adta, hogy egy klinikai kísérlet alanyaként összeszedje első filmje, az "El Mariachi" 7000 dolláros büdzséjét, hogy aztán a berobbanása után újraforgassa Hollywoodban, "Desperado" címmel; és végül méltattuk az "Elit halálosztók" és a "Narcos" sorozat alkotóját, a brazil José Padilhát is. Quentin Tarantino azt mondaná, hogy megkapjátok a "Vad bandát".
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
Top 10: Politizáló popdalok
"A toll valóban hatalmasabb, mint a kard!" - mondta Joker, úgyhogy ezúttal olyan popsztárokról beszélgettünk, akik valóban hegyeket mozgattak meg a dalaikkal, felhívták a figyelmet égető környezeti és …
Notas do episódio
"A toll valóban hatalmasabb, mint a kard!" - mondta Joker, úgyhogy ezúttal olyan popsztárokról beszélgettünk, akik valóban hegyeket mozgattak meg a dalaikkal, felhívták a figyelmet égető környezeti és társadalmi problémákra, kiálltak fontos ügyekért az időről időre bombaként robbanó északír kérdés békés megoldásától a női egyenjogúságig. Toplistánk csúcsán természetesen az 1985-ös "We Are the World" található, mert az afrikai éhezők miatt összerántott "USA for Africa" szupercsapat egy könnyűzenei Szaknévsor, mindenki szerepelt benne, aki akkor számított az USA-ban, az élen Michael Jacksonnal, aki a klipben a humanizmus tábornokaként aranysújtásos egyenruhában énekli a dal saját magának fenntartott legjobb sorait.
A beszélgetés résztvevői:
Csunderlik Péter
Dékány László
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
Top 10: A legjobb angol humorsorozatok - II. rész
Ünnepi adásainkban a legjobb angol humorsorozatokról beszélgetünk, a második részben a "Fekete Vipera", a "Mr. Bean", a "Csengetett, Mylord?", a "Hivatal" és a "Hogy ne éld az életed" című szórakoztató …
Notas do episódio
Ünnepi adásainkban a legjobb angol humorsorozatokról beszélgetünk, a második részben a "Fekete Vipera", a "Mr. Bean", a "Csengetett, Mylord?", a "Hivatal" és a "Hogy ne éld az életed" című szórakoztató szériákat listáztuk.
A beszélgetés résztvevői:
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Forgács W. András
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
Top 10: A legjobb angol humorsorozatok - I. rész
Ünnepi adásainkban a legjobb angol humorsorozatokról beszélgetünk, az első részben a "Folytassa..."-sorozatot, a "Benny Hill Show-t", a "Monty Python Repülő Cirkuszát", a "Waczak Szállót" és az "Igenis …
Notas do episódio
Ünnepi adásainkban a legjobb angol humorsorozatokról beszélgetünk, az első részben a "Folytassa..."-sorozatot, a "Benny Hill Show-t", a "Monty Python Repülő Cirkuszát", a "Waczak Szállót" és az "Igenis, Miniszter úr! " című szatíraszériát listáztuk.
A beszélgetés résztvevői:
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Forgács W. András
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:
Ki lehet a Demokrata Párt elnökjelöltje 2028-ban?
Bár történelmi mélypontra süllyedt Trump népszerűsége, és a demokratákat egyes időközi választási eredményeik biztathatják, mégse tűnik úgy, mintha a Demokrata Párt már legyártotta volna a 2026-os (pláne a …
Notas do episódio
Bár történelmi mélypontra süllyedt Trump népszerűsége, és a demokratákat egyes időközi választási eredményeik biztathatják, mégse tűnik úgy, mintha a Demokrata Párt már legyártotta volna a 2026-os (pláne a 2028-as) sikerreceptet. Igazából azt se látjuk, hogy elszámoltak volna a 2024-es kudarc okaival, például, hogy kik és miért bujtogatták az újraindulásra az ugyan nagyon tapasztalt, de testileg törékeny, szellemileg hanyatló Bident? Minderről csak Jake Tapper és Alex Thompson "Original Sin" című könyvében olvashattunk, de a felelősséget még senki sem vállalta a pártelitből.
Ki lehet az a demokrata elnökjelölt, aki a 2028-as elnökválasztáson jó eséllyel legyőzné Vance-t/Rubiót vagy horribile dictu, a Trump-dinasztia következő tagját? Az újabban demokrata Trumpként kommunikáló kaliforniai kormányzó, a kertvárosi háziasszonyok szívét bizonyára megdobogtató Gavin Newsom? A visszatérésen gondolkodó Kamala Harris, aki szerint remek kampányt folytatott, csak túl későn kezdhette el? Sikeres lehet országosan Zohran Mamdani receptje, aki esélytelenül indult New Yorkban, de a baloldali populista kampánya a polgármesteri székbe repítette, az elő-, majd a valódi választáson is lenyomva a demokrata elit jelöltjét, Andrew Cuomo bukott New York állami kormányzót? Vagy Josh Shapiro pennysylvaniai kormányzó futhat be inkább, épp a rendpártisága és a konzervativizmusa miatt? Esetleg előlép Gretchen Whitmer Michiganből, aki bármikor csapol egy sört az autógyári melósoknak?
Októberben a Trump-elnökség első évét értékeltük Sebők Miklóssal, ezúttal a Demokrata Párt állapotát mérjük fel visszatérő Amerika-szakértőinkkel.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Berg Dániel
Csunderlik Péter
Sebők Miklós
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
Top 10: Woody Allen legjobb filmjei - II. rész
Woody Allen jellegzetes vastagkeretes szemüvegével, torzonborz hajával és Kern András szinkronizálta egysorosaival a magyar közönség állandó kedvence – mi is részben az ő filmjein nőttünk fel, így kétrészes …
Notas do episódio
Woody Allen jellegzetes vastagkeretes szemüvegével, torzonborz hajával és Kern András szinkronizálta egysorosaival a magyar közönség állandó kedvence – mi is részben az ő filmjein nőttünk fel, így kétrészes beszélgetésben elemezzük a „magvas” életművét az idén 90 éves írónak-filmesnek. („Sok benne a magv.”)
Az 1935-ben született, Brooklynban felnőtt – mint tudjuk, ezért nincsenek szexuális problémái –, sztáréletet elutasító hobbiklarinétos évekig poéníróként és stand-up komikusként dolgozott, majd a filmkészítés felé fordult.
Forgatókönyvíróként kezdte, színészként a James Bond-paródia "Casino Royale"-ban (1967) is szerepelt. Első rendezői munkája az újravágott és -szinkronizált japán kémvígjáték, a "Mi újság, Tiger Lily?" (1966) volt.
Az általunk ismert Woody Allen – születési neve Allen Stewart Konigsberg – 1969-ben lépett színre egy áldokumentum-bohózattal, a "Fogd a pénzt és fuss!"-sal, amelyet 34 éves korában készített. A film sikere számos, kritikusok által elismert abszurd vígjátékhoz vezetett, köztük ott a latin-amerikai forradalmakat és a CIA-akciókat egyszerre viccesen kritizáló „Banánköztársaság” (1971) és a 2173-ban játszó disztópiaparódia, a „Hétalvó” (1973).
Jelentős filmesként az „Annie Hall” (1977) romantikus vígjátékkal vált ismertté, amely Oscar-díjat nyert a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb eredeti forgatókönyv (megosztva Marshall Brickmannel) és a legjobb női főszereplő (Diane Keaton) kategóriákban. A film érett és vicces képet fest egy óriási szerelemnek induló, de kudarcba fulladt kapcsolatról. Megmutatta tehetségét az emberi létről szóló, mélyreható történetek elmesélésében és frappáns viccekkel történő elbagatellizálásában.
Alkalmanként elmerül a műfajkeverésben (munkái közt akad sci-fi, egy majdnem horrorfilm, számos történelmi dráma és fantasy – bár általában csak egy mágikus realista elemmel), de általában új szemszögből közelíti meg saját kortárs középosztálybeli életét, egy kísérleti filmes nézőpontját keveri kedvenc olvasmány- és filmes élményeivel: az orosz irodalom (Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov), Bergman, Fellini állandó hivatkozási pontok nála. Köpönyegéből bújt elő a ZAZ-trió, a „Seinfeld”, a „Hivatal” és még annyi mindennapi esendőséget humorral bemutató film és sorozat.
Allen egy olyan auteur (véletlenül éppen itt van velünk Marshall McLuhan), aki érzelmeit és kalandjait a vásznon is megmutatja. Éppen ezért hat annyira személyesnek sok filmje. Kifejezetten azonosulni tudunk Woody Allen karakterével, akár maga Allen alakítja, akár a karakterét helyettesítő színész (ritkább esetekben színésznő). Tipikus hőse mindig Woody Allen marad, egy pszichológiailag kihívásokkal küszködő new york-i zsidó férfi, aki rendszeresen emberi kapcsolataiban és filozófiai kérdésekben veszik el – ha korunk Manhattanjében, ha Napóleon korának Moszkvájában, mint a „Szerelem és halál” című 1975-ös „Háború és béke”-kifigurázásban.
Sosem volt kifejezetten kereskedelmi vénája, de rendkívül termékeny szerző: 1982 és 2017 között minden évben bemutattak egy általa írt és rendezett filmet. Négyszer nyert Oscar-díját („Annie Hall”-ért mint forgatókönyvíró és rendező, a „Hannah és nővérei”, valamint az „Éjfélkor Párizsban” forgatókönyvéért), és még hússzor jelölték.
Masszív életművét értelmezni, Allen munkásságának bonyolultabb összefüggéseinek mélyére hatolni nehezebbnek tűnik, mint valaha a szexuális zaklatással kapcsolatos vádak fényében. Joggal foghat el minket depresszió és neurózis, mikor Woody Allen karrierjét tekintjük át, a legjobb filmjeiről beszélgetve - a második részben az 1990-es évek elejétől jutunk el az aggkori alkotásaiig.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
Top 10: Woody Allen legjobb filmjei - I. rész
Woody Allen jellegzetes vastagkeretes szemüvegével, torzonborz hajával és Kern András szinkronizálta egysorosaival a magyar közönség állandó kedvence – mi is részben az ő filmjein nőttünk fel, így kétrészes …
Notas do episódio
Woody Allen jellegzetes vastagkeretes szemüvegével, torzonborz hajával és Kern András szinkronizálta egysorosaival a magyar közönség állandó kedvence – mi is részben az ő filmjein nőttünk fel, így kétrészes beszélgetésben elemezzük a „magvas” életművét az idén 90 éves írónak-filmesnek. („Sok benne a magv.”)
Az 1935-ben született, Brooklynban felnőtt – mint tudjuk, ezért nincsenek szexuális problémái –, sztáréletet elutasító hobbiklarinétos évekig poéníróként és stand-up komikusként dolgozott, majd a filmkészítés felé fordult. Forgatókönyvíróként kezdte, színészként a James Bond-paródia "Casino Royale"-ban (1967) is szerepelt. Első rendezői munkája az újravágott és -szinkronizált japán kémvígjáték, a "Mi újság, Tiger Lily?" (1966) volt.
Az általunk ismert Woody Allen – születési neve Allen Stewart Konigsberg – 1969-ben lépett színre egy áldokumentum-bohózattal, a "Fogd a pénzt és fuss!"-sal, amelyet 34 éves korában készített. A film sikere számos, kritikusok által elismert abszurd vígjátékhoz vezetett, köztük ott a latin-amerikai forradalmakat és a CIA-akciókat egyszerre viccesen kritizáló „Banánköztársaság” (1971) és a 2173-ban játszó disztópiaparódia, a „Hétalvó” (1973).
Jelentős filmesként az „Annie Hall” (1977) romantikus vígjátékkal vált ismertté, amely Oscar-díjat nyert a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb eredeti forgatókönyv (megosztva Marshall Brickmannel) és a legjobb női főszereplő (Diane Keaton) kategóriákban. A film érett és vicces képet fest egy óriási szerelemnek induló, de kudarcba fulladt kapcsolatról. Megmutatta tehetségét az emberi létről szóló, mélyreható történetek elmesélésében és frappáns viccekkel történő elbagatellizálásában.
Alkalmanként elmerül a műfajkeverésben (munkái közt akad sci-fi, egy majdnem horrorfilm, számos történelmi dráma és fantasy – bár általában csak egy mágikus realista elemmel), de általában új szemszögből közelíti meg saját kortárs középosztálybeli életét, egy kísérleti filmes nézőpontját keveri kedvenc olvasmány- és filmes élményeivel: az orosz irodalom (Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov), Bergman, Fellini állandó hivatkozási pontok nála. Köpönyegéből bújt elő a ZAZ-trió, a „Seinfeld”, a „Hivatal” és még annyi mindennapi esendőséget humorral bemutató film és sorozat.
Allen egy olyan auteur (véletlenül éppen itt van velünk Marshall McLuhan), aki érzelmeit és kalandjait a vásznon is megmutatja. Éppen ezért hat annyira személyesnek sok filmje. Kifejezetten azonosulni tudunk Woody Allen karakterével, akár maga Allen alakítja, akár a karakterét helyettesítő színész (ritkább esetekben színésznő). Tipikus hőse mindig Woody Allen marad, egy pszichológiailag kihívásokkal küszködő new york-i zsidó férfi, aki rendszeresen emberi kapcsolataiban és filozófiai kérdésekben veszik el – ha korunk Manhattanjében, ha Napóleon korának Moszkvájában, mint a „Szerelem és halál” című 1975-ös „Háború és béke”-kifigurázásban.
Sosem volt kifejezetten kereskedelmi vénája, de rendkívül termékeny szerző: 1982 és 2017 között minden évben bemutattak egy általa írt és rendezett filmet. Négyszer nyert Oscar-díját („Annie Hall”-ért mint forgatókönyvíró és rendező, a „Hannah és nővérei”, valamint az „Éjfél Párizsban” forgatókönyvéért), és még hússzor jelölték.
Masszív életművét értelmezni, Allen munkásságának bonyolultabb összefüggéseinek mélyére hatolni nehezebbnek tűnik, mint valaha a szexuális zaklatással kapcsolatos vádak fényében. Joggal foghat el minket depresszió és neurózis, mikor Woody Allen karrierjét tekintjük át, a legjobb filmjeiről beszélgetve - az első részben az 1980-as évek végéig jutunk el.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
Barack Obama elnöksége - Beszélgetés Romsics Gergellyel
Barack Obama 2008-ban teljesen esélytelenül indult el Hillary Clinton ellen a lényegében az amerikai elnökségről döntő demokrata előválasztáson (ifjabb Bush két ciklusa és az önsorsrontó iraki háború után …
Notas do episódio
Barack Obama 2008-ban teljesen esélytelenül indult el Hillary Clinton ellen a lényegében az amerikai elnökségről döntő demokrata előválasztáson (ifjabb Bush két ciklusa és az önsorsrontó iraki háború után kevesen hitték, hogy a republikánusok sorozatban harmadszorra is bizalmat kapnak), de az első győzelme után Obama olyan őrületet indított el (mindannyian emlékezhetünk az Obama-dalra), hogy egy maratoni, fordulatokat és könnyeket se nélkülöző szappanopera végén a Demokrata Párt első fekete elnökjelöltje lett, bár inkább nevezhetnénk a "második Kennedynek", hiszen Barack Obamától mindvégig távol állt az identitáspolitizálás. Valóban létező problémákra kínált valódi megoldási javaslatokat, azonban a Republikánus Párt az elnöksége kezdetétől zéró toleranciát hirdetett Obamával szemben.
Könnyű tragikus hősnek látni a már 2009-ben Nobel-békedíjjal jutalmazott Obamát, aki azzal az ígérettel lett amerikai elnök, hogy újraegyesíti Amerikát, nyolcéves elnöksége végére azonban nagyobb lett a megosztottság, és 2016-ban Obama antitéziseként azt a Donald Trumpot választották elnöknek, aki valószínűleg akkor döntötte el, hogy csak azért is beköltözik a Fehér Házba, amikor Obama 2011-ben emlékezetesen viccet csinált belőle. Valóban bukott, tragikus hősnek tekinthetjük-e Obamát, és ha igen, ő is tehet-e a kudarcáról? Mi a két ciklusának mérlege? Erről beszélgettünk visszatérő USA-szakértőnkkel, Romsics Gergellyel.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Romsics Gergely
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
Trump MAGA-elnöksége - Beszélgetés Sebők Miklóssal
Emlékezetes pillanata volt a műsorunknak, amikor 2022 őszén elnémult a mindig hangos stúdiónk, mert Sebők Miklós, visszatérő USA-szakértőnk bejelentette: arra van a legnagyobb esély, hogy a következő amerikai …
Notas do episódio
Emlékezetes pillanata volt a műsorunknak, amikor 2022 őszén elnémult a mindig hangos stúdiónk, mert Sebők Miklós, visszatérő USA-szakértőnk bejelentette: arra van a legnagyobb esély, hogy a következő amerikai elnököt Donald Trumpnak hívják majd. Ezt Miki akkor jósolta meg nekünk, amikor a legtöbben már a 2020-ban megbukó Trump elítélését és börtönbe zárását vizionálták az ellene indított perek miatt (és többen is bejelentkeztek a republikánus elnökjelöltségre).
Sebők Miklós realista elemző volt akkor is, amikor ugyan minket magával ragadott a Kamala Harris-kampány látszólagos lendülete és a mellette kiálló sztárok serege, 2024 októberében arra figyelmeztette nálunk a demokratáknak szurkolókat, hogy szerinte ebből óriási lebőgés lesz. Most Miki megint visszatért a stúdiónkba, hogy a második Trump-elnökség eddigi fejleményeit és politikáját értékelje, és értelmezze annak a rendeletcunamit hozó elnöknek a tetteit, aki oly sokszor racionálisan értelmezhetetlen.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Sebők Miklós
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
Aqui estão os 40 episódios mais recentes de 252. Os mais antigos estão no feed do podcast.
Podcasts parecidos
Mais podcasts de Sociedade e cultura
Este podcast é seu?
Confirme com uma entrada no seu feed: você recebe um código aqui, adiciona como podcast:txt no canal do seu feed e nós verificamos. Depois disso, seu podcast aparece como “verificado” no SoundNode.