Lételem – A WWF Magyarország zöld podcastja
- Episodes
- 51
- Released
- irregularly
- Latest episode
- May 19, 2026
About the podcast
Megújultunk! A WWF Magyarország podcastja mostantól két rovatban, frissebb, pörgősebb formában tér vissza. A Mélyvízben a közbeszédben visszhangot keltő, természetvédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos aktualitásokat bontjuk ki szakértőinkkel – közérthetően, egy epizódban több témát is érintve. A Folyosóban pedig ismert és inspiráló vendégekkel beszélgetünk könnyed hangulatban életmódról, életútról, és arról, hogy kinél hogyan jelenik meg a fenntartható szemlélet. Két rovat, két hangulat, egy cél: közelebb hozni a természetet, beindítani a változást, és új szemléletmódokkal gazdagodni
Episodes 51
Folyosó – Szomoru Miklós: „Minél jobban belenyúlunk a rendszerbe, annál több hibát véthetünk”
A Folyosó vendége ezúttal Szomoru Miklós kertészmérnök, akivel Lay Viktória beszélget az ember- és talajkímélő kertészkedésről, és arról, hogyan tehetjük a kertünket egyszerre szemet gyönyörködtetővé, élhetővé …
Show notes
A Folyosó vendége ezúttal Szomoru Miklós kertészmérnök, akivel Lay Viktória beszélget az ember- és talajkímélő kertészkedésről, és arról, hogyan tehetjük a kertünket egyszerre szemet gyönyörködtetővé, élhetővé és a természettel együttműködővé.
Szó esik arról is, hogyan jutott el Miklós a hagyományos, „mindent kigazolunk és lepermetezünk” szemlélettől az ökokertészkedésig, miért kulcsfontosságú a talajélet, a biodiverzitás és a természet megfigyelése, valamint arról is, miért nem ellenség a pitypang, a csalán vagy akár a levéltetű sem.
A beszélgetésben Miklós mesél angliai tapasztalatairól, saját, egyhektáros kertjéről, a talajoltásról, a mulcsozásról, és arra is kitér, hogyan lehet kevesebb beavatkozással egészségesebb, ellenállóbb kerteket létrehozni. Emellett szóba kerül a klímaváltozás, a magyar táj átalakulása és az is, hogy miért van ennyire mély, ösztönös kapcsolatunk a természettel.
Ez az epizód nemcsak kertbarátoknak szól, hanem mindenkinek, aki szeretné jobban érteni, hogyan függ össze a saját életminősége a körülötte lévő élővilággal.
Támogasd te is a WWF Magyarország természetvédelmi munkáját! Tudj meg többet a támogatási lehetőségekről a WWF Magyarország weboldalán.
Ajánld fel személyi jövedelemadód 1%-át a hazai természetvédelem javára!
Adószámunk: 18226814-2-42
Nevünk: WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány
Mélyvíz – A WWF éléről a minisztériumba
Rendhagyó epizóddal jelentkezik a WWF Magyarország podcastjának Mélyvíz rovata: McMenemy Márk Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával beszélget, aki az Élő Környezetért Felelős Minisztérium …
Show notes
Rendhagyó epizóddal jelentkezik a WWF Magyarország podcastjának Mélyvíz rovata: McMenemy Márk Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával beszélget, aki az Élő Környezetért Felelős Minisztérium természetvédelmi helyettes államtitkáraként folytatja tovább szakmai tevékenységét.
Ebben az őszinte és személyes beszélgetésben Sipos Katalin mesél arról, hogyan érkezett a felkérés, miért vállalta el a feladatot, és milyen érzések kavarognak benne a WWF-nél töltött 11 év lezárása előtt. Szó esik a természetvédelem helyzetéről, a civil szféra szerepéről, az aszály és a klímaváltozás okozta kihívásokról, az erdők jövőjéről, valamint arról is, hogyan lehetne egy élhetőbb, ellenállóbb Magyarországot építeni.
De beszélünk reményekről, a természethez való kapcsolódás és az együttműködés fontosságáról is, és arról, hogy milyen jövőt képzel el Sipos Katalin a Kárpát-medence számára.
Ez az epizód egyszerre búcsú és új kezdet – személyes vallomás a természethez fűződő viszonyról, közös felelősségünkről és a változás lehetőségéről.
🎧 Főbb témák az epizódban:
– hogyan lesz egy civil természetvédőből helyettes államtitkár?
– a WWF Magyarország elmúlt 11 éve és legfontosabb sikerei
– civil szervezetek és kormányzati együttműködés
– klímaváltozás, aszály és vízmegtartás
– erdők, természethelyreállítás és regeneratív gondolkodás
– klímaszorongás és remény
– milyen lehet Magyarország természeti környezete 5 vagy 50 év múlva?
– mit tehetünk mi mindannyian a természetért?
Támogasd te is a WWF Magyarország természetvédelmi munkáját! Tudj meg többet a támogatási lehetőségekről a wwf.hu oldalon.
Ajánld fel személyi jövedelemadód 1%-át a hazai természetvédelem javára!
Adószámunk: 18226814-2-42
Nevünk: WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány
Folyosó – Saly Noémi: „Lenyűgöz, hogy mikre képes a természet”
A Folyosó harmadik epizódjában Saly Noémi művelődéstörténész a vendégünk, akivel a személyes beszélgetés során szó esik többek között családról, szabadságról és a természetben átélt élményekről, kalandokról …
Show notes
A Folyosó harmadik epizódjában Saly Noémi művelődéstörténész a vendégünk, akivel a személyes beszélgetés során szó esik többek között családról, szabadságról és a természetben átélt élményekről, kalandokról.
Saly Noémi már gyerekként odáig volt a családi történetekért és a természetért, az állatokért, ez a kíváncsiság pedig később sem kopott meg.
Ebben az epizódban elmeséli, hogyan tanulta meg már fiatalon, hogy a természet nem díszlet, hanem egy összetett, sokszor kiszámíthatatlan rendszer. Beszámol gyerekkori élményeiről a budai hegyekből, az erdőjárás etikájának elsajátításáról, és arról, hogyan formálta a szemléletét az, hogy nemcsak „nézni” tanulta meg az élővilágot, hanem érteni és tisztelni is. Későbbi utazásai – az Amazonas esőerdejétől Kenyán át Indiáig – ezt a kapcsolatot még tovább mélyítették: bámulatos élmény volt számára közelről látni az állatokat, egyszerre megtapasztalni a veszélyeit és a szépségét.
A beszélgetés nem csak a természetről szól: Saly Noémi őszintén mesél arról is, mit jelent számára a szabadság – például nyugdíjasként „boldog, szabad embernek” lenni –, hogyan dolgozik, mi motiválja, és miért fontos számára az átadás: a tudás, a történetek és a tapasztalatok továbbadása.
Mélyvíz – Természetvédelmi évértékelő: aszálytól a hótakaróig, klímatörvénytől a kazánig
A Mélyvíz második epizódjában több nézőpontból tekintünk rá a mögöttünk hagyott év környezeti kihívásaira, valamint az előttünk álló lehetőségekre.Az epizód első felében Dedák Dalma, a WWF Magyarország …
Show notes
A Mélyvíz második epizódjában több nézőpontból tekintünk rá a mögöttünk hagyott év környezeti kihívásaira, valamint az előttünk álló lehetőségekre.
Az epizód első felében Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője tart természetvédelmi évértékelőt – áttekinti a 2025-ös év legfontosabb szakmapolitikai és környezeti történéseit: részletesen beszél a nagy vitákat kiváltó tűzifarendelet normál jogrendbe ültetéséről és a magyar erdők helyzetéről, az Alkotmánybíróság klímatörvénnyel kapcsolatos döntésének jelentőségéről, valamint a rendkívül aszályos 2025-ös évről és annak ökológiai következményeiről. Az évértékelés nemcsak a problémákra fókuszál, hanem a tanulságokra is. A beszélgetés innen kanyarodik át 2026-ra, ahol már kedvezőbb fejleményekről esik szó: a szerencsés hóhelyzet kapcsán szóba kerül a vízkészletek, az ökoszisztémák és a klímaalkalmazkodás kérdése is.
A második részben Harmat Ádámmal, a WWF éghajlatvédelmi szakértőjével beszélget McMenemy Márk, és a mindennapok szintjén vizsgálják meg, mit tehetünk a fenntarthatóságért, ha otthonunk fűtéséről van szó. A fókusz a környezetbarát és energiatudatos fűtési megoldásokon van: milyen alternatívák léteznek a hagyományos rendszerek helyett vagy mellett, hogyan csökkenthető a háztartások energiafelhasználása, és miként lehet egyszerre klímabarát és gazdaságos döntéseket hozni. A beszélgetés gyakorlati szempontokat és szemléletformáló gondolatokat is kínál azoknak, akik hosszú távon fenntarthatóbb otthont szeretnének kialakítani.
Igazán jelentőségteljes ajándékkal lepnéd meg párodat vagy szeretteidet? A WWF jelképes örökbefogadásával az ajándékozott nevében támogathatod a hazai természetvédelmet, amihez egy aranyos plüss is jár. A wwf.hu/adomanyozz oldalon megnézheted, milyen állatokat fogadhatsz örökbe, hogy a meglepetés egy jó ügyet szolgáljon.
Folyosó – Eke Angéla: „Az egészségtudatosság és a környezettudatosság egy és ugyanaz”
A Folyosó második epizódjában Eke Angéla színésznő mesél gyerekkori és természetközeli élményeiről: a vidéki kertben eltöltött időről – az első „ökoszisztémáról”, amit játszótérként élt meg –, és arról, hogyan …
Show notes
A Folyosó második epizódjában Eke Angéla színésznő mesél gyerekkori és természetközeli élményeiről: a vidéki kertben eltöltött időről – az első „ökoszisztémáról”, amit játszótérként élt meg –, és arról, hogyan kúszott vissza a fenntarthatóbb gondolkodás a felnőtt életébe. Szó esik tudatos vásárlásról, piacozásról, a helyi termelők szerepéről, az egészségtudatosság és a környezeti felelősség összefonódásáról. Angéla emellett őszintén beszél a színészi létről, önértékelésről, megfelelési kényszerről, mentális terhelésről és arról, hogyan vezetett számára a lassítás és az önazonosság egy stabilabb, tudatosabb élethez – de egy boldogságkereső történet megszületését is elmeséli, amit jó eséllyel a filmvásznon láthatunk majd a jövőben.
Fedezd fel a vadon titkos üzeneteit a WWF 2026-os falinaptárával - kattints ide a részletekért!
Folyosó – Csányi Vilmos etológus az evolúció, a közösségek és a természet kapcsolatáról
🌱 Miért van szükségünk a természet közelségére és őseink tudására – és mit veszítünk, ha eltávolodunk tőle? A Lételem Folyosó rovatának első epizódjában Csányi Vilmos etológussal beszélgetünk evolúcióról …
Show notes
🌱 Miért van szükségünk a természet közelségére és őseink tudására – és mit veszítünk, ha eltávolodunk tőle? A Lételem Folyosó rovatának első epizódjában Csányi Vilmos etológussal beszélgetünk evolúcióról, kulturális örökségről, közösségről, spiritualitásról és arról, hogyan formálja a természethez és őseinkhez fűződő viszonyunk az életünket. Szó esik arról is, miért tartott olyan sokáig belátni, hogy az állatok is érző, értelmes lények, miért lenne fontos, hogy a döntéshozók megértsenek néhány alapvető biológiai kapcsolatot, és még a kutyák különleges szerepe is előkerül – mindez egy izgalmas, gondolatébresztő beszélgetésben.
Az epizódhoz Csányi Vilmos A teremtő képzelet című könyve szolgált inspirációként. A kötetet keresd a könyvesboltokban és a kiadó oldalán!
🎧 Megújult a WWF Magyarország podcastja! Mostantól két rovattal jelentkezünk frissebb, lendületesebb formában. A Folyosó rovatban Lay Viktória beszélget ismert, inspiráló vendégekkel életútról és a fenntartható szemléletről, a Mélyvíz rovat egyes epizódjaiban pedig McMenemy Márk szakértők segítségével bogoz ki több izgalmas zöld témát is – olyanokat, amikről a közbeszédben is sok szó esik. Tarts velünk, és hallgass gondolatébresztő beszélgetéseket vendégeinkkel, akik életükről, munkásságukról és a fenntarthatóság különböző színezeteiről beszélnek.
👚 Válogass kedvedre legújabb kollekciónkból: shop.wwf.hu
📫Kövesd a munkánkat és iratkozz fel hírlevelünkre: wwf.hu/feliratkozas
Kövess minket!
Instagram: @wwfmagyarorszag
Facebook: @wwfhungary
TikTok: @wwfmagyarorszag
YouTube: @wwfmagyarorszag
🌳Támogatási lehetőségekről bővebben: wwf.hu/adomanyozz
Mélyvíz - Aszályról, erdőkről, megújuló energiáról érthetően
🎧 Megújult a WWF Magyarország podcastja! Mostantól két rovattal jelentkezünk frissebb, lendületesebb formában. A Folyosó rovatban Lay Viktória beszélget ismert, inspiráló vendégekkel életútról és a fenntartható …
Show notes
🎧 Megújult a WWF Magyarország podcastja! Mostantól két rovattal jelentkezünk frissebb, lendületesebb formában. A Folyosó rovatban Lay Viktória beszélget ismert, inspiráló vendégekkel életútról és a fenntartható szemléletről, a Mélyvíz rovat egyes epizódjaiban pedig McMenemy Márk szakértők segítségével bogoz ki több izgalmas zöld témát is — olyanokat, amikről a közbeszédben is sok szó esik. Tarts velünk, ha szeretnéd átlátni a zöld témák mögötti összefüggéseket – röviden, közérthetően, hitelesen.
A Mélyvíz első epizódjában három témában merülünk alá:
💧 Aszály és vízhiány – Hazánk már tényleg nem a vizek országa? Hogyan hat a klímaváltozás a mezőgazdaságra, és van-e visszaút a vízmegtartó tájhasználat felé? Ezekről beszélgetünk Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével.
🌳A magyar erdők helyzete – Milyen állapotban vannak valójában az erdeink, és miért fontos, hogy természetesebbé váljanak ezek a nélkülözhetetlen élőhelyek? Tényleg minden erdőt kezelni kell? Többek között ezekről kérdezzük Gálhidy Lászlót, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjét.
⚡Elektromos autók és akkumulátortechnológia – Környezetbarát jövő vagy új ökológiai csapda? Mik az e-mobilitás valódi előnyei és árnyoldalai, és hogyan lehet fenntarthatóbb az energiafelhasználásunk? Ezekre keressük a választ Munkácsy Bélával, a WWF energiatervezési tanácsadójával.
Ez az epizód a Restoriver, az Interreg Duna Régió Program Európai Unió által társfinanszírozott projektjének részeként valósult meg.
👚 Válogass kedvedre legújabb kollekciónkból: shop.wwf.hu
📫Kövesd a munkánkat és iratkozz fel hírlevelünkre: wwf.hu/feliratkozas
Kövess minket!
Instagram: @wwfmagyarorszag
Facebook: @wwfhungary
TikTok: @wwfmagyarorszag
YouTube: @wwfmagyarorszag
🌳Támogatási lehetőségekről bővebben: wwf.hu/adomanyozz
A medvének pillanatnyilag rossz a marketingje: az erdélyi medvehelyzet és ami mögötte van
Egyre gyakrabban hallunk arról, hogy medvét láttak vagy látni véltek Magyarország területén. Az egykor hazánk területén is őshonos faj hosszú évtizedes üldöztetés után egyre gyakrabban bukkan fel az országban …
Show notes
Egyre gyakrabban hallunk arról, hogy medvét láttak vagy látni véltek Magyarország területén. Az egykor hazánk területén is őshonos faj hosszú évtizedes üldöztetés után egyre gyakrabban bukkan fel az országban. Habár nincsenek bizonyítékok arra, hogy szaporodna is nálunk, de áttelelő példányról már van tudomása a nemzeti parki szakembereknek. Manapság inkább azonban az jellemző, hogy a zöld határon át egy-egy magányos példány jár-kel Szlovákia és Magyarország között.
A medvékkel kapcsolatos ismereteinket és véleményünket jelentősen meghatározzák azok a hírek, amelyek az erdélyi medvehelyzetről érkeznek hozzánk a sajtón keresztül. Keleti szomszédunkban él Európa legnagyobb medvepopulációja, az együttélés velük korántsem konfliktusmentes. Gyakran hallunk településekre bejáró, kukázó medvékről, gombázókat és túrázókat – olykor halálosan – megsebesítő egyedekről. Nehéz azonban úgy megítélni a medvékről, a velük kapcsolatos konfliktusokról szóló híreket, hogy a sajtóból gyakran nem ismerjük meg az okokat, hogy vajon miért kéregetnek az út szélén, kukáznak a településeken, vagy mi történhetett egy támadás előtt, és ki a felelős a kialakult konfliktusokért. A medve, vagy mi emberek, esetleg mindkettő?
A Lételem aktuális epizódjában Sallay-Mosoi Alexandra biológussal, a WWF Románia projektmenedzserével és Dezső László gyergyószentmiklósi természetfotóssal, két, az erdélyi medvehelyzetet jól ismerő szakemberrel beszélget McMenemy Márk. A felvétel a Falka Napokon készült 2024. szeptember 28-án.
Az adást az Európai Unió támogatásával az Együttélés a medvékkel elnevezésű projekt keretében rögzítettük.
A tiszta ivóvíz nélkülözhetetlen – mik veszélyeztetik ezt, mi a megoldás, és hol jön a képbe a Duna?
Az ivóvízről leggyakrabban akkor beszélgetünk, amikor egy forró, hőhullámokkal tarkított időszakban – mint például ezen a nyáron – egyes településeken felhívják a figyelmet a takarékos vízfogyasztásra, netán …
Show notes
Az ivóvízről leggyakrabban akkor beszélgetünk, amikor egy forró, hőhullámokkal tarkított időszakban – mint például ezen a nyáron – egyes településeken felhívják a figyelmet a takarékos vízfogyasztásra, netán némileg korlátozzák is a vízhez való hozzáférést. De miért fontos az ivóvízről beszélgetni, és mi köze van ennek a Dunához? Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a hazai lakosság egy jelentős része – nagy százalékban Budapest és környéke – a Duna vizét issza, ami ráadásul egy természetesen kialakuló, parti szűrőrétegen keresztül tisztul, hogy végül az „utolsó simításokat” elvégezve a csatornákba, majd az otthonainkba jusson.
Ám a klímaváltozás, a pazarló felhasználói szokások, a modern kori szennyezések, a nagy volumenű hajózás veszélyeztethetik az ivóvízbázist és magát a természetes szűrőrendszert is. Hogyan segíthetünk felhasználóként a problémák mérséklésében? Mi lehet a megoldás, hogy a tiszta ivóvízhez hosszú távon is hozzáférjünk, és a Duna élővilága is fennmaradjon, ami a teljes ökoszisztéma, így a saját jóllétünk szempontjából is rendkívül fontos? Erről beszélgetett a Lételem új epizódjában Mihálovits András dr. Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével és dr. Engloner Attilával, aki a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és a Duna-kutató Intézet volt igazgatója. Az epizódban szó esik többek között a Tiszta Ivóvíz Nemzeti Kiválósági Projekt kutatásáról, de többek között arról is, hogy az éghajlatváltozás miatt kialakuló szélsőséges vízjárás hogyan befolyásolja a vízminőséget, miért fontos az élőhely-rehabilitáció vagy épp mik azok a modern kori szennyezőanyagok.
(Megjegyzés: az epizód felvétele még a jelenlegi hőhullámok előtt, a nagyobb esőzések időszakában készült, ezért hallható a beszélgetés során az erre való utalás.)
A táplálkozás útvesztőjében: ami fenntartható, az egészséges is?
Étkezésünknek rengeteg rétege van: az érzelmek, a hagyományok és szokások, anyagi helyzetünk, az egészségünk megőrzése vagy javítása és a fenntarthatóság is egyebek mellett olyan szempontok, amik …
Show notes
Étkezésünknek rengeteg rétege van: az érzelmek, a hagyományok és szokások, anyagi helyzetünk, az egészségünk megőrzése vagy javítása és a fenntarthatóság is egyebek mellett olyan szempontok, amik befolyásolhatják azt, hogy hogyan táplálkozunk, honnan szerezzük be az ételeinket, nyitottak vagyunk-e az új ízekre, mi után nyúlunk elsőként a boltban vagy a piacon, és egy-egy alapanyagból vagy fogásból milyen mennyiséget fogyasztunk vagy épp dobunk ki a kukába.
A Lételem aktuális epizódjában Csepelyi Adrienn, a WMN újságírója beszélget Szabó Adrienn klinikai dietetikussal és Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával arról, hogy az élelmiszerek tekintetében milyen összefüggés van fenntartható és egészséges között, vannak-e szuperélelmiszerek vagy kerülendő "mumus-alapanyagok”, mennyire pénzkérdés az egészséges táplálkozás, és mik azok a szabályok, amiket érdemes betartani, ha valaki a szervezete megfelelő működésére és a környezet megóvására is szeretne odafigyelni étkezései és vásárlásai során.
Alacsony hatásfokú villamos energiáért égetjük el erdeinket - biomassza-alapozó 2. rész
Hogyan kerül a biomassza az erőműbe és miért? Első hallásra talán azt gondolnánk, hogy ez az energiatermelés környezetbarát alternatívája, pedig ez távol áll az igazságtól – pontosabban ez is egy olyan …
Show notes
Hogyan kerül a biomassza az erőműbe és miért? Első hallásra talán azt gondolnánk, hogy ez az energiatermelés környezetbarát alternatívája, pedig ez távol áll az igazságtól – pontosabban ez is egy olyan összetett téma, mint az, hogy nem mindegy, honnan, milyen erdőből vesszük el a tűzifának való anyagot, ami szintén nem más, mint szilárd biomassza.
Podcastsorozatunk első részében az alapfogalmak tisztázásán túl az erdészeti biomasszáról beszélgettünk, a második epizódban pedig Mihálovits András moderátor arról beszélget Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programjának vezetőjével, hogy az erőművekben gyakorlatilag állami támogatással égetjük az erdőt alacsony hatásfokú villamos energiáért, emiatt ráadásul a tűzifa is drágább a lakosság számára. A beszélgetés során szó esik arról, hogy mi a különbség az erőmű, a kapcsolt erőmű és a fűtőmű – és azok biomassza-felhasználása – között, de arról is, hogy a klímapolitika hogyan próbálja kizárni a „rossz biomasszát”. Egyáltalán milyen a jó és a rossz biomassza, és felhasználása milyen kockázatokat rejt magában klímavédelmi és biodiverzitási szempontból?
A podcastsorozat első része ide kattintva hallgatható meg.
A témában illusztrációkkal színesített írás is megjelent, ez ide kattintva olvasható.
Gyakran ismételt kérdések a biomasszával kapcsolatban – kattints ide, hogy válaszokat kapj!
Nem minden fenntartható, ami „bio” - biomassza-alapozó 1. rész
Te tudod, hogy valójában mi az a biomassza, mi tartozik ebbe a kategóriába, és mire lehet használni? És azt, hogy a tűzifa is biomassza – amit sok esetben a természetes erdeinkből termelnek ki –, és a lakossági …
Show notes
Te tudod, hogy valójában mi az a biomassza, mi tartozik ebbe a kategóriába, és mire lehet használni? És azt, hogy a tűzifa is biomassza – amit sok esetben a természetes erdeinkből termelnek ki –, és a lakossági fafűtés mellett ipari felhasználása is van például az erőművekben?
A biomassza témaköre olyannyira tág, hogy rögtön két epizódot szenteltünk neki – az első részben az alapfogalmak tisztázásán túl az erdészeti biomasszáról beszélgetett Csurgó Dénes, a Telex újságírója Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország Éghajlatvédelmi programjának vezetőjével és Bódis Pállal, a WWF Magyarország Erdő programjának szakértőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy nem mindegy, honnan származik a biomassza és azt kik és hogyan használják fel, de a beszélgetőpartnerek arra is kitérnek, hogy miért probléma, hogy a biomassza jelentős része tűzifa formájában a természetes erdeinkből származik. Mi kell ahhoz, hogy csökkenjen a kereslet iránta, és ezáltal megóvjuk a természetes erdeinket? Mi lehet a megoldás a kiváltására? Hallgasd meg az epizódot, és tudj meg többet az első részből!A témában illusztrációkkal színesített írás is megjelent, ez ide kattintva olvasható.
Gyakran ismételt kérdések a biomasszával kapcsolatban – kattints ide, hogy válaszokat kapj!
Egy zene, egy kiállítás, egy kép – a művészet is utat mutathat, hogy visszataláljunk a természethez
A művészetnek és a természetvédelemnek látszólag nem sok köze van egymáshoz, de ha egy zenét, festményt vagy akár irodalmi művet a körülöttünk zajló események, jelenségek kifejezőeszközének tekintünk, pláne, ha …
Show notes
A művészetnek és a természetvédelemnek látszólag nem sok köze van egymáshoz, de ha egy zenét, festményt vagy akár irodalmi művet a körülöttünk zajló események, jelenségek kifejezőeszközének tekintünk, pláne, ha a természet megtapasztalásának lelki, mentális, spirituális oldalát is beemeljük a képbe, akkor máris könnyebb megtalálni a kapcsolódást a két téma között. A természet szeretete, a benne való létezés, a gyönyörű, netán félelmetes természeti jelenségek vagy akár a környezetrombolás a legkülönbözőbb művészeti ágak alkotóit ihlette már meg. De hogyan tudja segíteni egy alkotás a természetvédelmet, miként tud az ismeretterjesztés és szemléletformálás eszközévé válni, és hogyan támogathatja a tudomány a művészeket abban, hogy minél pontosabb üzeneteket adjanak át a közönségüknek, ha művükkel a természet megóvásának fontosságát szeretnék közvetíteni?
A Lételem idei utolsó, karácsony előtti epizódjában igazi lelki feltöltődést kínál a művészet és a természetvédelem kapcsolatának boncolgatása, melyben Csepelyi Adrienn moderátor, a WMN újságírója beszélget Gulyás Annával, a természeti témákat is feldolgozó Holddalanap zenekar énekesnőjével, aki egyúttal mesemondó és kulturális antropológus is, és dr. Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy Anna művészként hogyan építi be a természetvédelmi kérdéseket a zenéibe, mit tanulhatunk a természeti népektől és mitől szakadtunk el a modern világban, vagy épp arról, hogy a WWF Magyarország hogyan próbálja interaktív színházi előadással vagy a természet hangjainak rögzítésével közvetíteni a természetvédelem és a fenntarthatóság fontosságát.
Olvass többet a WWF Magyarország és Gulyás Anna részvételével zajló közös, The Big Green nevű projektről – kattints ide!
Kattints a címekre, és hallgasd meg a Holddalanap természeti témákat feldolgozó zeneszámait:
A klímaválságban felnövő Z-generáció: szorongás vagy buzgó tettvágy jellemzi a fiatalokat?
Amellett, hogy a GenZ az eddigi legglobálisabb generáció, ezért a korábbiakhoz képest lehetőségek tárháza nyílik meg előttük, a mai fiatalok abban nőnek fel, hogy összeomlanak körülöttük az ökológiai rendszerek …
Show notes
Amellett, hogy a GenZ az eddigi legglobálisabb generáció, ezért a korábbiakhoz képest lehetőségek tárháza nyílik meg előttük, a mai fiatalok abban nőnek fel, hogy összeomlanak körülöttük az ökológiai rendszerek és állandó fenyegető tényező számukra a klímaválság problémája, hiszen ténylegesen az ő jövőjük forog kockán. De hogyan is állnak ehhez a témához a mai tizen- és huszonévesek, hogyan gondolkodnak a természet- és környezetvédelemről, és mi az, ami igazán motiválja őket ahhoz, hogy a tettek mezejére lépjenek?
Erről beszélgetett a Lételemben Csurgó Dénes moderátor Körner Olgával, a Bolygó Közösségi Tér vezetőjével és Györgyi-Ambró Gergővel, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértőjével. Az epizódban szó esik arról is, hogy milyen platformokon és kiken keresztül szólhatunk a fiatalabb generációhoz, mennyit számít a kortársak véleménye, és ők hogyan tudnak hatni a döntéshozókra vagy akár a saját szüleik korosztályára.
Dedák Dalma kontra Schiffer András – szennyező üzemek, hatósági szerződés, szakpolitika
Annak ellenére, hogy több, mint tízezer ember és több, mint száz szervezet kérte nyílt levélben a kormányt, hogy helyezzék hatályon kívül a környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló veszélyhelyzeti …
Show notes
Annak ellenére, hogy több, mint tízezer ember és több, mint száz szervezet kérte nyílt levélben a kormányt, hogy helyezzék hatályon kívül a környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló veszélyhelyzeti kormányrendeletet, a jogszabály a mai napig alkalmazható bármilyen tevékenység esetén. Bár a kormányrendelet kapcsán született egy kormányhatározat és egy miniszteri utasítás, azonban ezek nem írják felül a jogszabályt, pusztán annak alkalmazása esetén az eljárásokra van hatásuk.
A jogi csűrés-csavarás körüli problémákról Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő írt kiváló és közérthető cikket, melynek kapcsán a Lételemben Dedák Dalma környezetpolitikai szakértő beszélgetett a cikk szerzőjével. A beszélgetés során szó esik magáról a kormányrendeletről, a civil érdekérvényesítési lehetőségekről, a szakpolitika helyzetéről és a Lételem podcastben rendhagyó módon a mostani epizódban a témához kapcsolódó közéleti kérdésekről szóló véleménycsere is helyet kapott.
Létezik-e outdoor sport természetbolygatás nélkül?
Az outdoor sportoknak számos válfaja létezik a bringázástól a terepfutáson át a hegymászásig, és mindegyik különböző módon terhelheti azt a környezetet, ami a mozgás színhelyéül szolgál - és ami épp a szépségét …
Show notes
Az outdoor sportoknak számos válfaja létezik a bringázástól a terepfutáson át a hegymászásig, és mindegyik különböző módon terhelheti azt a környezetet, ami a mozgás színhelyéül szolgál - és ami épp a szépségét adja az egész élménynek. Persze ahogy életünk, szokásaink más területein, úgy a szabadtéri sportok esetében is leginkább az egyénen múlik, hogy milyen állapotban hagyja maga után a terepet, ahol mozgott. Létezik arany középút a letaposott védett növények és rovarok, megzavart vadak és aközött, hogy úgy edzünk a természetben, mintha ott se lettünk volna?
A Lételem negyedik évadának első epizódjában erről beszélgetett Csurgó Dénes moderátor Gangel Marcellel, a Kalandbringás Sportegyesület alapítójával és Bódis Pállal, a WWF Magyarország Erdő programjának szakértőjével.
Lételem EXTRA – Nemcsak a Tisza, a Duna is virágzik, és katartikus élmény a látványa
A tiszavirágot feltehetően senkinek nem kell bemutatni, de tudtad, hogy dunavirág is létezik? Ráadásul épp most, ennek az epizódnak a publikálásakor kezdődik a rajzásuk a Dunán és néhány mellékfolyóján, aminek …
Show notes
A tiszavirágot feltehetően senkinek nem kell bemutatni, de tudtad, hogy dunavirág is létezik? Ráadásul épp most, ennek az epizódnak a publikálásakor kezdődik a rajzásuk a Dunán és néhány mellékfolyóján, aminek ha egyszer valaki a részese lesz, sosem felejti el a látványt. De mi is az a dunavirág, miben más, mint a tiszavirág, és miért fontos, hogy megőrizzük a fennmaradását?
Erről beszélgetett a Lételem negyedik évadának első, extra epizódjában Csepelyi Adrienn moderátor, a WMN magazin újságírója dr. Samu Andrea környezetkutatóval, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével és dr. Kriska Györggyel, aki az ELTE Biológiai Intézetének habilitált docense, az MTA doktora és az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos tanácsadója.
Az epizódban szó esik többek között arról, hogy mivel a tiszavirággal ellentétben a dunavirág sötétedés után szaporodik – szintén az év egy adott időszakában –, a közvilágítás és a hidak mesterséges fényei eltérítik őket, ezért százezrével pusztulnak el a fénycsapdákban. Fennmaradásuk azonban rendkívül fontos lenne, ezért ma már a szakértők extra fényekkel és mentőakciók keretében segítik túlélésüket. De hogyan is zajlik ez, és mi köze a fajnak a Duna és az emberek kapcsolatának erősítéséhez?
Ha még többet szeretnél megtudni arról, hogy milyen hatással van a rovarokra a polarizált fény, akkor ide kattintva megnézheted dr. Kriska Györgyék díjnyertes filmjét, a Poláros világot.
Kihívások és jó gyakorlatok - hogyan érintette az energiaválság a hazai kistelepüléseket?
Az idei fűtési szezon az energiaválság és a rezsicsökkentés részleges eltörlése következtében kihívások elé állította a lakosság jelentős részét, a kistelepülések lakosai és önkormányzatai pedig különösen nehéz …
Show notes
Az idei fűtési szezon az energiaválság és a rezsicsökkentés részleges eltörlése következtében kihívások elé állította a lakosság jelentős részét, a kistelepülések lakosai és önkormányzatai pedig különösen nehéz helyzetbe kerültek. Aki tudta, lehetőségeihez mérten igyekezett megoldani a fennálló problémákat, a helyzetre válaszul például sokan a szilárd tüzelőanyagok felé fordultak, ami viszont egészségügyi és környezetvédelmi szempontból lehet aggályos.
A WWF Magyarország kérdőíves felmérést végzett az 5000 fő alatti településeken annak érdekében, hogy áttekintést kapjunk arról, hogy az energiaválság hatásainak leginkább kitett kistelepülési önkormányzatok hogyan élték meg az idei telet, energiahatékonyság szempontjából mi jellemzi őket és milyen terveik vannak, illetve mit tapasztalnak a lakosság körében az energiaszegénységről, a szilárd tüzelés változásáról és ezzel összefüggésben a légszennyezettségről.
A Lételem aktuális epizódjában erről a témáról beszélgetett Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetőjével és Radnai Bertalannal, Ipolytölgyes polgármesterével. Az epizódban a felmérés témáit érintve esik szó többek között az önkormányzatok, középületek állapotáról és a települési klímastratégia fontosságáról, a kistelepüléseken tapasztalható energiaszegénységről és a légszennyezettségről, de a beszélgetőpartnerek kitérnek a megoldási lehetőségekre is, megemlítve az Ipolytölgyesen bevezetett jó gyakorlatokat és a kihívásokra adott válaszaikat.
A WWF Magyarország felméréséről ebben a blogbejegyzésben lehet bővebben olvasni.
Fajok felfedezése és eltűnése - bepillantás a taxonómia világába
Te tudod, hogy hány állatfaj élhet a Földön? És azt, hogy ebből mennyit ismerünk? A fajok felkutatása és meghatározása a mai napig folyik, és miközben a kutatók rendre eddig ismeretlen fajokat fedeznek fel …
Show notes
Te tudod, hogy hány állatfaj élhet a Földön? És azt, hogy ebből mennyit ismerünk? A fajok felkutatása és meghatározása a mai napig folyik, és miközben a kutatók rendre eddig ismeretlen fajokat fedeznek fel, mások a kihalás szélére kerülnek. De mivel is foglalkozik pontosan egy taxonómus, és hogyan zajlik az új fajok felkutatása?
Erről beszélget Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója Dr. Páll-Gergely Barna zoológus-taxonómussal, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos főmunkatársával és Dr. Fehér Zoltán zoológussal, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy mivel jár a taxonómusok munkája vagy hogy hogyan lehet elnevezni az újonnan felfedezett fajokat, de a beszélgetőpartnerek arra is kitérnek, hogy jelenleg körülbelül hány fajt ismerünk világszerte, ebből mennyi lehet a veszélyeztetett faj és ezt hogyan lehet megbecsülni, mik azok a funkcionálisan kihalt fajok, és hogy miért rendkívül fontos a biodiverzitás.
Mi a baja a zöldeknek az akkumulátorgyárakkal? Zöld átállás, erőforrások és szabályozások a fókuszban
Az utóbbi időben a médiában és a közbeszédben is központi téma lett a magyarországi akkumulátorgyárak ügye – élén a debreceni gyár engedélyeztetésével –, ami nem véletlen: a téma rendkívül összetett, bizonyos …
Show notes
Az utóbbi időben a médiában és a közbeszédben is központi téma lett a magyarországi akkumulátorgyárak ügye – élén a debreceni gyár engedélyeztetésével –, ami nem véletlen: a téma rendkívül összetett, bizonyos esetekben érzelmekkel teli, számos bizonytalansággal övezett és sok esetben csupán részinformációk érhetők el a gyárak engedélyezésével, erőforrás-felhasználásával kapcsolatban. Helyiek tiltakoznak, zöld civil szervezetek hívják fel a figyelmet a lehetséges veszélyekre és az alapos vizsgálatok fontosságára.
De ha a közlekedés zöldítéséhez akkumulátorokra van szükség, akkor mi a baja a zöldeknek ezekkel a gyárakkal? Miben mások ezek az akkumulátorgyárak, mint a többi ipari fejlesztés, és miért ennyire konfliktusosak? A Lételem új epizódjában erről beszélgetett Csurgó Dénes, 444.hu újságírója Dedák Dalmával, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjével és Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy bár fontos a zöld átállás, de nem mindegy, hogy az hogyan történik, rendelkezdésre áll-e Magyarországon a gyárak működéséhez szükséges mennyiségű erőforrás – például víz és villamos energia –, milyen tévhitek övezik ezt a témát, vagy hogy milyen szabályozásoknak kellene megfelelni akkumulátorgyárak telepítése és üzemeltetése esetén.
A fenntartható akkumulátorgyártás feltételeinek 10 pontja - kattints ide, és olvasd el a WWF Magyarország javaslatait!
Szalámiba csomagolt akkumulátorgyárak - a WWF Magyarország blogbejegyzése a témában.
Víz a talpunk alatt – tegyük láthatóvá a láthatatlant!
A tavalyi óriási aszály, idén pedig a januári csapadékbőség, illetve a növekvő ipari vízigények miatt egyre nagyobb figyelem övezi vizeink állapotát. Amiről azonban a tavak, folyók mellett nem igazán beszélünk …
Show notes
A tavalyi óriási aszály, idén pedig a januári csapadékbőség, illetve a növekvő ipari vízigények miatt egyre nagyobb figyelem övezi vizeink állapotát. Amiről azonban a tavak, folyók mellett nem igazán beszélünk, az az, hogy milyen helyzetben vannak a felszín alatti vizeink. Nem csoda, hiszen ami nincs a szemünk előtt, arról könnyű megfeledkezni – pedig ezeknek a vizeknek is rendkívül fontos szerepe van a természetes egyensúly fenntartásában, és olyan ökoszisztémák függnek tőlük, mint például a Velencei-tó vagy a Fertő.
A Lételem új epizódjában Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója beszélget Mádlné Dr. Szőnyi Judittal, az ELTE habilitált egyetemi docensével és az MTA doktorával, valamint Dedák Dalmával, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjével arról, hogy mik is azok a felszín alatti vizek, miért kritikusan fontos a mennyiségük és állapotuk, milyen veszélyek fenyegetik őket, és hogyan lehetne minél inkább óvni ezeket a rendszereket.
Klímaváltozásnak ellenálló erdők: drasztikus átalakítás helyett visszatérés a gyökerekhez
Az éghajlatváltozás minden életközösségre hatással van, és ez alól az erdők sem kivételek. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események megviselik hazánk erdeit is, legyen szó akár extrém hőségről és …
Show notes
Az éghajlatváltozás minden életközösségre hatással van, és ez alól az erdők sem kivételek. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események megviselik hazánk erdeit is, legyen szó akár extrém hőségről és tűzesetekről, jégtörésről vagy széldöntésekről. De vajon létezik klímaváltozásnak ellenálló erdő? Szükséges egyáltalán átalakítani erdeinket például új fafajok telepítésével ahhoz, hogy jobban viseljék a klímaváltozás negatív következményeit, vagy inkább az őshonos fajok visszahozása és a természetközeli erdőkezelés jelentene megoldást?
A Lételem új epizódjában erről beszélget Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója dr. Gálhidy Lászlóval, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjével és Bajor Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület budapesti helyi csoportjának elnökével. A beszélgetés során kiderül többek között, hogy természetvédelmi szempontból mi a probléma a magyar erdőkkel, vannak-e még idős erdeink, vagy épp milyen veszélyeket rejt magában az, ha idegenhonos fajokkal próbáljuk meg ellenállóbbá tenni erdeinket ahelyett, hogy visszanyúlnánk a gyökerekhez.
A témáról a WWF Magyarország blogjában Szép új erdeink címmel bejegyzés is készült, ami ide kattintva olvasható.
Budapest zöld arca – parkok és fák, természetvédelmi területek és vizek a fővárosban
Te tudod, hogy mekkora Budapest teljes zöldterülete? És azt, hogy hogyan áll a főváros természetvédelmi területekkel? Vajon miért nem lehet mindenhova fát ültetni, de miért kellene mégis több zöldfelület? És …
Show notes
Te tudod, hogy mekkora Budapest teljes zöldterülete? És azt, hogy hogyan áll a főváros természetvédelmi területekkel? Vajon miért nem lehet mindenhova fát ültetni, de miért kellene mégis több zöldfelület? És hogy jön a képbe a Duna? A Lételem új epizódjában Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója beszélget Budapest zöldítésének lehetőségeiről és akadályairól, illetve a városi természetes élőhelyek fontosságáról Bardóczi Sándorral, Budapest főtájépítészével és Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével.
A beszélgetőpartnerek többek között olyan témákat boncolgatnak, hogy hogyan tud hozzájárulni a város zöldítése a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, milyen jó példákat találunk Európa-szerte zöldülő városokra, de az is szóba kerül, hogy hogyan lehet javítani a fővárosiak Dunával való kapcsolatát, kibetonozás helyett miért fontos a patakok természetesebbé alakítása, milyen természeti kincsei vannak Budapestnek, és mi a jelentősége a természetvédelmi területeknek a városon belül.
Lehet-e fenntartható a karácsony?
Vajon mennyire alkalmas egy ünnep – pláne a karácsony – arra, hogy elinduljunk a fenntarthatóság útján? Hiszen az évek, évtizedek alatt épp az rögzült bennünk, hogy karácsony környékén számos téren növeljük …
Show notes
Vajon mennyire alkalmas egy ünnep – pláne a karácsony – arra, hogy elinduljunk a fenntarthatóság útján? Hiszen az évek, évtizedek alatt épp az rögzült bennünk, hogy karácsony környékén számos téren növeljük fogyasztásunkat: ajándékokat veszünk, azokat becsomagoljuk, karácsonyfát vagy műfenyőt szerzünk be, azt feldíszítjük és a lakást is dekoráljuk, és persze a szokásosnál jóval több ételt készítünk el. Pedig az ünnepről és a közös időtöltésről akkor se kell lemondani, ha szokásainkat kicsit átalakítjuk, lelassulunk, és kevésbé pazarló módon töltjük a karácsonyunkat.
A WWF Lételem idei utolsó epizódjában Mihálovits András beszélget Andacs Noémivel, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársával és Patkó Dórával, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértőjével arról, hogy hogyan alakíthatjuk át szemléletünket az ünnepekkel kapcsolatban, mikor célszerű elkezdeni készülni egy fenntarthatóbb karácsonyra, mik azok a területek, amiken érdemes és akár könnyen is lehet változtatni, és hogyan lehet csavarni az ajándékozási szokásainkon, hogy az örömet is okozzon, de fenntartható is legyen.
Ha kedvet kaptál a fenntarthatóbb életmódhoz, akkor nem csak karácsonykor, hanem egész évben követheted ökológiai lábnyomodat, a pazarlás ellen pedig fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokban vehetsz részt a WWF Léptem applikáció segítségével. A Tudatos Vásárlók Egyesületének applikációjával pedig ökocímkés termékek között válogathatsz, legyen szó csomagolópapírokról vagy csokoládéról.
Elektromos autózás: greenwashing vagy valódi megoldás a környezettudatos közlekedésre?
Messzire visz az a kérdés, hogy mi számít igazán fenntartható közlekedésnek, ha A-ból B-be nem csak gyalog, tömegközlekedéssel vagy biciklivel tudunk, akarunk menni. Erre sokak szemében jó alternatíva lehet az …
Show notes
Messzire visz az a kérdés, hogy mi számít igazán fenntartható közlekedésnek, ha A-ból B-be nem csak gyalog, tömegközlekedéssel vagy biciklivel tudunk, akarunk menni. Erre sokak szemében jó alternatíva lehet az elektromos autó, míg a szkeptikusok a szennyező akkumulátorgyártástól a töltéshez használt áram forrásán át az autó súlyából eredő fokozott gumikopásig számos tényezőt felhoznak ellene. De mi az igazság? Az biztos, hogy az elektromos autózás se csak fekete vagy fehér, számos tényezőn múlik, hogy mekkora az ökológiai lábnyoma.
A Lételem újabb epizódjában Szilágyi Artúrral, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjével és Biró Balázzsal, a Villanyautósok.hu egyik szerzőjével beszélget Mihálovits András moderátor az elektromos autózás fenntarthatósági kérdéseiről. A beszélgetés során szóba kerül, hogy valóban nem mindegy, honnan származik a töltéshez használt áram, hogy könnyen lehet, hogy mégse kopnak úgy a gumiabroncsok, mint ahogy azt sokan gondolják, de a beszélgetőpartnerek kitérnek az akkumulátorgyártásra és az újrafelhasználási lehetőségekre is, arra, hogy milyen ütemben fejlődik – és ezáltal válhat még fenntarthatóbbá – ez a technológia, de az is felmerül, hogy az energiaválság közepette a hagyományos üzemanyaggal vagy az árammal működő autó éri-e meg jobban anyagilag.
Az epizódban említett Electricity Maps weboldala ide kattintva érhető el.
A WWF semmilyen ellenszolgáltatásban nem részesült az adásban megemlített márkáktól, az epizód nem promóciós céllal készült. Az elhangzottak nem feltétlenül tükrözik a WWF Magyarország álláspontját.
Lételem EXTRA x WWF Corner – Jelentjük, a bolygó még él! De hogyan tovább?
Két év eltelte után 2022. októberében ismét megjelent a WWF Élő Bolygó Jelentés, amely bolygónk aktuális állapotát és az emberi tevékenység hatását mutatja be tudományos alapokon nyugvó adatokra támaszkodva. A …
Show notes
Két év eltelte után 2022. októberében ismét megjelent a WWF Élő Bolygó Jelentés, amely bolygónk aktuális állapotát és az emberi tevékenység hatását mutatja be tudományos alapokon nyugvó adatokra támaszkodva. A jelentés az 1970-es évek óta évente átlagosan 2% csökkenést mutatott ki a különböző gerinces fajok populációiban – a trend pedig ezúttal is hasonló. Földünk élővilágának folyamatos zsugorodását látva ezúttal is felmerül a kérdés: hogyan tovább? Mi lesz, ha így folytatjuk? Hogyan lehetne másképp csinálni?
Az október 13-án nyilvánosságra került adatok apropóján ismét megrendeztük WWF Corner eseményünket, melynek keretében Czinkóczi Sándor újságíró beszélgetett Litkai Gergely humoristával, Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával és Molnár Csabával, a MagNet közösségfejlesztési igazgatójával bolygónk állapotáról, arról, hogy mivel kell szembenéznünk a közeljövőben, és mit tehetünk annak érdekében, hogy ne következzen be a legrosszabb forgatókönyv. A beszélgetésről hangfelvétel készült, ami a Lételem extra epizódjaként hallgatható vissza.
Az Élő Bolygó Jelentés ide kattintva érhető el.
Védett fajok elleni bűncselekmények – amikor az elefánt és a hóvirág is áldozattá válik
A legtöbben megdöbbenve halljuk az olyan híreket, amikor távoli országokban hatalmas mennyiségben foglalja le a rendőrség védett cápafajok uszonyait vagy elefántagyarakat. Az ilyen jellegű illegális …
Show notes
A legtöbben megdöbbenve halljuk az olyan híreket, amikor távoli országokban hatalmas mennyiségben foglalja le a rendőrség védett cápafajok uszonyait vagy elefántagyarakat. Az ilyen jellegű illegális kereskedelem valóban hatalmas és kihívást jelentő problémának számít világszerte, azonban a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények ennél még szerteágazóbbak, sőt, Magyarországot is érintik. Legyen szó tobzoskáról, orrszarvúról, kaktuszokról vagy akár a hazánkban is megtalálható hóvirágról, ezeknek a bűncselekmények a felderítése sokszor igen nehézkes, többek között ezért is fontos, hogy a hangsúly a megelőzésen legyen.
A Lételem újabb epizódjában a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményekről beszélget Dobos Emese dr. Balogh Annamáriával, a TRAFFIC munkatársával és a WWF Magyarországgal közös LIFE SWiPE projekt vezetőjével. Az epizódban szó esik többek között a hazánkban is előforduló természet elleni bűncselekményekről, néhány közelmúltbeli, nagy port kavart esetről, de arról is, hogy jellemzően milyen fajokat érintenek ezek a tettek, és mi motiválja az elkövetőket és a vásárlókat. Felmerül az 1973-as nemzetközi washingtoni egyezmény is, amelyet azért hoztak létre, hogy a vadon élő növények és állatok egyedeivel folytatott nemzetközi kereskedelem ne veszélyeztesse fennmaradásukat, és az is, hogy hogyan tudják elkerülni, megakadályozni ezeket a bűncselekményeket az állampolgárok.
Az epizódban elhangzott a CITES – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről, amelynek a weboldala ide kattintva érhető el.
Tudj meg többet a LIFE SWiPE projektről ide kattintva, a TRAFFIC munkájáról pedig itt olvashatsz bővebben. A „Természet elleni bűncselekmények – Nemzeti jelentés Magyarországról” című kiadvány ide kattintva érhető el.
Ne tegyünk rossz fát a tűzre! – Hogyan tudjuk otthonunk melegét természet- és pénztárcabarát módon biztosítani?
Közelít a tél, beindult a fűtési szezon - az energiaválság, ezzel együtt pedig a rezsicsökkentés mérséklése váratlan fordulatként csapott le a lakosságra. Az energiaszegény háztartásoknak eddig is gondot …
Show notes
Közelít a tél, beindult a fűtési szezon - az energiaválság, ezzel együtt pedig a rezsicsökkentés mérséklése váratlan fordulatként csapott le a lakosságra. Az energiaszegény háztartásoknak eddig is gondot okozott a hideg időjárás beköszönte, a mostani helyzetet pedig már mindenki a saját bőrén érzi. A lakosok a gáz mellett elkezdtek alternatív fűtési megoldásokon gondolkodni – ki tűzifából vásárolt be, ki hűtő-fűtő klímát szereltetett be, és a napelem felé is sokan kacsingattak, mások belefogtak házuk szigetelésbe. De mi is a jó megoldás, ha környezetkímélő – vagyis fenntartható és saját utcánk, településünk levegőjét nem szennyező – és pénztárcabarát módon szeretnénk mostantól biztosítani otthonunk melegét?
A Lételemben ezt a témát járta körbe Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője és Plachi Attila, Kóspallag polgármestere Mihálovits András moderátor közreműködésével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy hogyan érinti az energiaválság Kóspallag önkormányzatát és lakosait, milyen súlyosan környezetszennyező fűtési módokhoz folyamodnak olykor az emberek, hogyan kell helyesen begyújtani, ha fával fűtünk, mik számítanak a legjobb megoldásnak, és miért kritikusan fontos, hogy otthonunk megfelelően legyen szigetelve. De az is szóba kerül ezen kívül, hogy miért szuper megoldás a közösségi összefogás, és hova fordulhatunk, ha nem tudjuk, hogy saját lakásunkat hogyan érdemes szigetelni és fűteni.
Az epizódban elhangzó Fűtési Kisokos ide kattintva érhető el.
A RENOPONT-ról bővebb információ ezen a linken található.
Az Élő Bolygó Jelentés a vizeinkkel, erdeinkkel és klímánkkal való bánásmódunk lenyomata – aktualitások a természetvédelem terén
Három hónap telt el a Lételem második évadjának utolsó epizódja óta, környezetünkben és a természetvédelemben viszont jelentős dolgok történtek ez alatt az időszak alatt. A harmadik évad első epizódja ezért …
Show notes
Három hónap telt el a Lételem második évadjának utolsó epizódja óta, környezetünkben és a természetvédelemben viszont jelentős dolgok történtek ez alatt az időszak alatt. A harmadik évad első epizódja ezért rendhagyó módon egy központi téma helyett három lényeges történést dolgoz fel.
Az ember természetpusztítása és a klímaváltozás ütemének felgyorsítása hazánkban és globálisan is óriási méreteket ölt, és ahogy a tájátalakítás mellett az éghajlatváltozás is negatívan hat a biológiai sokféleség csökkenésére, úgy a természetrombolás is fokozza a klíma melegedését, tehát a hatás oda-vissza működik. Többek között erről szól a WWF legfrissebb, októberben napvilágot látott Élő Bolygó Jelentése, ami kihangsúlyozza: kettős vészhelyzettel állunk szemben, hiszen a klímaváltozással és a biológiai sokféleség csökkenésével egyszerre, de egymástól nem függetlenül kell megküzdenünk. Erről és a hazai helyzetről beszélget Mihálovits András moderátor Fehér Zoltánnal, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetőjével.
Ha pedig klímaváltozás, akkor nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy nyáron az évszázad aszálya sújtotta hazánkat. Ettől volt hangos a média is, hiszen ez a krízis a mezőgazdaságtól a turizmuson át az átlagemberekig mindenkit érintett. De mi lehet ennek a hosszú távú következménye, mi a megoldás, és miért, hogyan kell már most felkészülni a következő aszályos időszakokra? A témát Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője járja körül a moderátorral.
Augusztus végén pedig az energiaválságra válaszul hatályba léptették a tűzifarendeletet, ami eltörölte a fakitermelés számos lényeges korlátozását, utat nyitva ezzel többek között a magas természetességű állami erdőkben történő tarvágásnak és a fakitermelésnek vegetációs időszakban – vagyis például a madarak költési idejében – is. A kormányrendelet tömegeket mozgatott meg, a WWF Magyarország és más zöld szervezetek által a miniszterelnöknek írt nyílt levélhez – amelyben a szervezetek a rendelet visszavonását kérték – több mint 112 000 ember és több mint 370 szervezet csatlakozott. Miért elhibázott ez a rendelet, élnek-e a könnyítéssel az erdőgazdálkodók, és mi várható a közeljövőben? Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője minderre és még számos kérdésre választ ad.Fenntartható turizmus: légy jelen a természetben, de óvd is azt!
A tömegturizmus az elmúlt évtizedekben évről évre egyre nagyobb méreteket ölt, ami nem csupán a népszerű úti célok helyi lakosainak körében okozhat feszültséget, de sok esetben a természeti területekre is káros …
Show notes
A tömegturizmus az elmúlt évtizedekben évről évre egyre nagyobb méreteket ölt, ami nem csupán a népszerű úti célok helyi lakosainak körében okozhat feszültséget, de sok esetben a természeti területekre is káros hatással van. Legyen szó szemetelésről, az állatok zavarásáról vagy akár arról, hogy a turisták akár védett növényeket is letaposhatnak. Persze a szép tájakra mindenki kíváncsi, és túrázni, kirándulni vagy folyókban, tavakban fürdeni is sokan szeretnek, így érdemes olyan megoldásokat találni, amivel az emberektől se vesszük el a természettel való kapcsolódás élményét, és erdeink, folyóink, tavaink se kerülnek veszélybe.
A WWF Lételem évadzáró epizódjában Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője és Ribiánszky Gergely erdőmérnök, turisztikai szakértő, az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ projektvezetője beszélget Dobos Emese moderátorral arról, hogy milyen lehetőségek vannak a fenntartható turizmus terén, milyen szabályozásokat kellene bevezetni a természet megóvása érdekében, mik a nemzetközi és hazai jó példák, de az is szóba kerül, hogy turistaként mit tehetünk azért, hogy a lábnyomunkon kívül ne hagyjunk más nyomot a természetben.
These are the latest 40 of 51 episodes. You’ll find older episodes in the podcast’s feed.
Similar podcasts
More Science podcasts
Is this your podcast?
Confirm it with an entry in your feed: you get a code here, add it as podcast:txt to the channel of your feed, and we check it. Your podcast is then shown as “verified” on SoundNode.