Tudatos Döntések
- Episodes
- 70
- Released
- weekly
- Latest episode
- Nov 12, 2026
About the podcast
Tudatos Döntések – új podcast a Remind Podcast Stúdióban
Lehet-e mindig tudatosan élni? Valószínűleg nem, hiszen nem vagyunk gépek, hanem esendő, érző emberek. Mégis életünk irányát nagyban meghatározza, hogy bizonyos helyzetekben milyen döntéseket hozunk, és mennyire tudatosan.
Ebből a felismerésből született meg Szilágyi Gábor új podcastja, a Tudatos Döntések, amely a Remind Podcast Stúdió első műsora. Az adásokban ismert emberek mesélnek életük fordulópontjairól, olyan döntésekről, amelyek akár előre láthatóan, akár csak utólag visszatekintve sorsfordítónak bizonyultak. A szakértők pedig segítenek megérteni, hogy olykor miért olyan nehéz egy-egy döntést meghozni.
Episodes 70
EDM: „Nemcsak fenn voltunk a térképen, hanem ott voltunk az első sorban” | Lotfi Begi
🎙️ A podcast után hallgasd meg élőben is! Lotfi Begi november 27-én a Remind Connect színpadán is ott lesz a MOMkultban. Egy este, ahol az alvásról, a digitális szokásainkról és az életmódváltásról …
Show notes
🎙️ A podcast után hallgasd meg élőben is! Lotfi Begi november 27-én a Remind Connect színpadán is ott lesz a MOMkultban. Egy este, ahol az alvásról, a digitális szokásainkról és az életmódváltásról beszélgetünk. Arról, hogyan élhetünk tovább, jobb életminőségben.
Találkozzunk a nézőtéren! Váltsd meg a jegyed:
Egy lopott magnó, egy iskolai intő – és egy pálya, ami az iskolarádiótól az Eurovízióig vezetett. Lotfi Begi, a magyar elektronikus zene egyik legsokoldalúbb alakja most úgy mesél a DJ-kultúráról, a klubéletről és a saját karrierjéről, ahogy még ritkán hallottad.
Az EDM Podcast Backstage új adásában Lotfi Begi DJ, producer és rádiós ül le beszélgetni Szilágyi Gáborral és Borbély Gyulával. Szóba kerül, hogyan lett a szülei bakelitgyűjteményéből, a kábeltévés MTV-korszakból és a kazettára szerkesztett válogatásokból élethivatás, és hogyan jutott el egy gödöllői rádió péntek esti, szabályok nélküli műsorától a magyar underground rádiózás egyik emblematikus alakjáig.
„Kaptam egy olyan intőt, hogy kedves szülők, értesítjük önöket, hogy gyermekük eltulajdonította a zeneteremből a magnót engedély nélkül, hogy a szünetben a társainak zenét játszott. Lebuktam.”
Végigmegyünk a magyar klubkultúra aranykorán is: amikor az emberek száz kilométereket utaztak egy-egy DJ-szettért, egyes DJ-k kisatírozták a lemezek címkéjét, hogy ne derüljön ki, mi szól, és egy új dal megszerzése ünnepnap volt. Szó esik a Pulzár című műsorról és DJ Misia stúdióbeli látogatásáról, a Free Magazine CD-mellékleteként megjelent Hungarian House Techno Only válogatásról, a hazai techno-színtér felfutásáról és arról, hogy a 2000-es évek elején Budapest a klubéletben az ibizai és nyugat-európai élvonallal volt egy szinten.
Megtudhatod, hogyan került Lotfi Begi a Compact Disco színeiben a magyar mainstream közepére, milyen volt a dalválasztó megnyerése és az Eurovíziós szereplés, és miért kezdett később szólóban, saját néven új irányba. Mesél a Rúzsa Magdi Szerelem-remix születéséről, a Gödöllői Királyi Kastély jubileumi koncertjéről, ahol harmincfős szimfonikus zenekarral lépett fel, és arról a Strand Fesztiválos house-szettről, amely idei nyarának csúcspontja volt.
Elmeséli azt is, hogyan kezdett saját zenét készíteni az Acid és a Cubase korában, miért játszottak a szettjeik nagy részében még meg nem jelent dalokat, és hogyan került a Compact Disco első kislemeze a BBC Radio 1 műsorába. Kiderül, hogyan került fel Budapest a Global Underground világtérképére, és miért volt a 2000-es évek eleje a hazai klubélet csúcspontja.
„Éreztem. Mindig megkérdezték, hogy van-e titok. Mondtam, hogy nincs. Egyszerűen csak érzem a dolgot.”
A beszélgetés második fele őszintébb és keményebb. Miért zártak be sorra a klubok? Mit vitt el a Covid, hogyan változott meg a fellépési naptár, és miért nincs már klubturné vidéken? Hogyan versenyez a rezidens DJ a vendég DJ-vel, mit jelent a klubtulajdonosoknak az ingyenes városi napok és a romkocsmák kora, és működhet-e máshogy az üzleti modell? Lotfi Begi arról is beszél, miért nem fér bele most az életébe az underground újrakezdése, és mire lenne ehhez szüksége.
Személyes hangot is kap az adás: Lotfi Begi elmeséli, hogyan fordított hátat az addigi életmódjának, mit jelent számára a másfél éve tartó alkoholmentesség és a rendszeres sport, és miért tartja az egyik legjobb döntésének. A végén megkérdezzük tőle, mi lehetne az az egy gondolat, amellyel újra elindulhatna egy klubkultúra.
„Talán az emberekben a nyitottság és a kíváncsiság az új felé. Az egy fontos momentum szerintem, hogy picit tekintsenek ki a dobozból.”
Ha érdekel a magyar DJ-kultúra története, a klubélet jövője, vagy egyszerűen szereted a hiteles zenészsztorikat, ezt a közel másfél órát ne hagyd ki. Nézd meg, írd meg a kommentben, szerinted mi kell ahhoz, hogy újra legyen élő klubélet, és iratkozz fel a következő adásra!
„Amit meg kell tanítani, az a kritikus gondolkodás”
🎙️ A podcast után hallgasd meg élőben is! Dr. Purebl György november 27-én a Remind Connect színpadán is ott lesz a MOMkultban. Egy este, ahol az alvásról, a digitális szokásainkról és az életmódváltásról …
Show notes
🎙️ A podcast után hallgasd meg élőben is! Dr. Purebl György november 27-én a Remind Connect színpadán is ott lesz a MOMkultban. Egy este, ahol az alvásról, a digitális szokásainkról és az életmódváltásról beszélgetünk. Arról, hogyan élhetünk tovább, jobb életminőségben.
Találkozzunk a nézőtéren! Váltsd meg a jegyed:
Miért indul be az agyad pont lefekvéskor, és mit tehetsz, ha nem tudsz aludni a pörgő gondolatoktól? Dr. Purebl György pszichiáter, pszichoterapeuta, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója ebben az epizódban az alvászavarról, a szorongásról és a depresszió korai jeleiről beszél – gyakorlati, otthon is kipróbálható módszerekkel.
A beszélgetés egy ismerős helyzettel indul: egész nap rohansz, este pedig, amikor végre lefekszel, megrohannak a megoldatlan problémák. Dr. Purebl György elmagyarázza, miért történik ez, és bemutatja a konstruktív aggódás technikáját: egy napi negyedórás, mindig azonos időpontra tett „aggódási ablakot“, amely sosem lehet lefekvés előtt. Megtudod, nagyjából mennyi idő alatt tanulja meg az agyad, hogy a gondolatoknak ott van a helye, és milyen kérdéseket érdemes ilyenkor feltenni.
„És a legrosszabb az, és sajnos ez elég sok alvászavarral küzdő embernél bekövetkezik, hogy végül maga az alvás lesz a szorongásnak a forrása.“
Szó esik arról is, mit csinálj, ha éjjel mégsem jön az álom. Az önegyüttérzés mellett a professzor egy meglepő tanácsot ad: kelj fel, és csinálj valamit, amit utálsz.
„A legtöbb ember, amikor így nem tud aludni, akkor fölkel, előveszi a könyvét, olvas, még megnéz egy epizódot a Netflixen a kedvenc filmjéből, tulajdonképpen megjutalmazza azt, hogy nem alszik.“
Mi a helyzet, ha a negatív automatikus gondolatok már áttörik a gátat? A kognitív terápia önsegítő eszközei – a standard kérdések technikája és az öt oszlopos módszer – tanulhatók, mint a biciklizés: az eleje bénázás, de egy idő után tényleg működnek. Amikor pedig elárasztanak az érzelmek, egy bizalmas ember és az aktív együttérzés többet segít, mint a „szedd össze magad“.
Az epizódból kiderül, miért ne kompenzáld egy rossz éjszakát sok kávéval vagy nappali alvással, mi az ortoszomnia, és miért nem érdemes az okosóra alvásadatai alapján eldönteni, hogyan aludtál. Dr. Purebl György két egyszerű szokást is ajánl: reggel fél óra séta természetes fényben, délután pedig legfeljebb 15–20 perces power nap – csak jól időzítve, a tervezett elalvás előtt legalább hat órával.
Kitérünk arra is, hogyan lett az alvás a tudomány „mostohagyerekéből“ önálló szakterület: az alvásmedicina fejlődésétől a 2017-es orvosi Nobel-díjig, amelyet a biológiai ritmusok kutatásáért ítéltek oda. A professzor szerint ennek jó és rossz oldala is van: tudatosabban alszunk, de az alvás miatti szorongás is megnőtt. Azt is elmondja, miért árulkodó, ha éjszaka nem esik le eléggé a vérnyomás, és miért értékesebbek az otthon, a saját ágyban végzett alvásmérések.
Tágabb kérdéseket is körbejárunk: hogyan hat a mentális egészségünkre a negatív jövőkép, a folyamatos tanulási kényszer, az információs elárasztás és a közösségi média azonnali jutalma, és miért kulcs a kritikus gondolkodás meg az unatkozás képessége.
Végül a legfontosabb: honnan tudod, hogy baj van? A professzor három figyelmeztető jelet nevez meg – az alvás romlását, a rutindöntések nehézségét és az apró, mindennapi örömforrások elvesztését, amely már a depresszió felé visz. Megtudod, mit tehetsz ilyenkor (örömnapló, öröm-életrajz, mindfulness), és mikor ne habozz szakemberhez fordulni.
A beszélgetés végén elhangzik az egyetlen első lépés, amellyel érdemes elkezdeni a jobb létet – és amire a házigazda egyáltalán nem számított.
Dr. Purebl György ajánlott YouTube-csatornája alvással kapcsolatos tanácsokkal: Te jól alszol?
„Mennyit ér egy plusz életév?” | Dr. Kóka János
A podcast után hallgasd meg élőben is! Dr. Kóka János november 27-én a Remind Connect színpadán is ott lesz a MOMkultban. Egy este, ahol az alvásról, a digitális szokásainkról és az életmódváltásról …
Show notes
A podcast után hallgasd meg élőben is! Dr. Kóka János november 27-én a Remind Connect színpadán is ott lesz a MOMkultban. Egy este, ahol az alvásról, a digitális szokásainkról és az életmódváltásról beszélgetünk. Arról, hogyan élhetünk tovább, jobb életminőségben.
Találkozzunk a nézőtéren! Váltsd meg a jegyed:https://event.remind.hu/
Inzulinrezisztencia, metabolikus szindróma, 25 kiló többletsúly, és egy rutinvizsgálat, ahol egyik évről a másikra minden érték pirosra váltott. Dr. Kóka János volt gazdasági és közlekedési miniszter, a Doktor24 felügyelőbizottságának elnöke ebben az epizódban őszintén beszél arról, hogyan fogyott le húsz kilót gyógyszer nélkül, miért próbálta ki utána a GLP-1 alapú gyógyszereket is, és miért tartja a megelőzést és a longevity-t a következő évek legfontosabb egészségügyi kérdésének.
A beszélgetés azonban jóval korábban kezdődik. Kóka János orvosnak, egészen pontosan idegsebésznek készült, amikor 1995 körül berobbant Magyarországra az internet. Orvostanhallgatóként került az Elenderhez, és mire diplomát szerzett, az ország egyik legnagyobb internetszolgáltatóját vezette. Egy ügyeleten átélt, rendkívül bonyolult baleset döntötte el végleg, hogy nem lehet egyszerre két teljes életet élni. 32 évesen Magyarország legnagyobb minisztériumának élére került, néhány évvel később pedig egy kora őszi futás közben döntötte el, hogy önként feláll a székből.
„És gazdasági miniszterként nekem választ kellett adnom, hogy hülye voltam, vagy hazudtam.”
Ritka nyíltsággal idézi fel 2006-ot: a kampányban 3,5–4 százalékos költségvetési hiányról beszéltek, végül 10 százalék körüli lett. Elmondja, mit tudott és mit nem, miért maradt mégis, és miért gondolja ma, hogy akkor fel kellett volna állnia és asztalt borítania. Szó esik arról is, miért nehéz sok politikusnak kiszállni, és miért számít, hogy legyen hová visszatérni. Dr. Kóka János szerint a hatalom külsőségeit soha nem szabad elhinni: a vörös szőnyeg nem neked gurul, hanem a pozíciódnak. A politika után a digitális fizetések világa következett Európában és Délkelet-Ázsiában, majd 2020 körül a Doktor24, ahol évtizedek után vállalkozóként tért vissza az egészségügyhöz.
A második részben a magyar egészségügy kerül terítékre. Ha ma inkább betegségügyről beszélhetünk, Dr. Kóka János szerint a helyzet még ennél is rosszabb: a pontos név a kórházügy. A nagyjából 3600 milliárd forintos költésből megelőzésre körülbelül 100 milliárd jut, a kórházi ágyak 40 százaléka üresen áll, a hatályos egészségügyi törvény pedig 1997-es, abból az időből, amikor még nem volt okostelefon. Számításai szerint a rendszerváltás óta mintegy 20 ezer milliárd forintos finanszírozási hiány halmozódott fel.
„Minden, ami korábban fekete volt, az most piros lett.”
Aztán jön a személyes fordulat. Három évvel ezelőtt a májenzimek, a vérnyomás és a gyulladásos paraméterek is rossz irányba indultak, a terheléses vércukorvizsgálaton pedig a 40–50 körüli csúcs inzulinszint helyett 200 jött ki. Dr. Kóka János nem drasztikus fogyókúrába kezdett, hanem kis lépésekbe: kevesebb cukor és kalória, izomépítés, szakértői tanácsok. Egy év alatt húsz kilót adott le gyógyszer nélkül, később tudatosan kipróbálta a GLP-1 gyógyszereket is. Elmondja, miért nem ír fel a Doktor24 ilyen szert életmódprogram nélkül, hogyan működik a TEST központ, miért nem elég a heti ötszöri kardió, mennyi fehérje kell, és miért nem szégyen pszichológushoz fordulni. Arról is mesél, miért ne lemondásként éljük meg az életmódváltást, és miért lesz a nehéz kezdet után meglepően könnyű.
„Próbáljunk életben maradni a következő tíz évben. Ez a legfontosabb.”
Az epizód végén kiderül, miért éppen a következő tíz év a kulcs, mit jelent a „glükóztársadalom”, és miért nem a te kudarcod, ha elsőre nem sikerül. Ha érezted már, hogy csendben, alattomosan rád szaladt néhány kiló, ezt a beszélgetést érdemes végignézned.
EDM: “Ha nagyobbnak képzeled magad, mint a zene, akkor vége” – Peter Makto az éjszakai élet 30 évéről
Hogyan lesz egy Sopron melletti faluból indult gyerekből, aki a családi csatározások elől a Walkmanbe menekült, 2026-ban az év DJ-je Magyarországon? Peter Makto, a hazai house és progressive house egyik …
Show notes
Hogyan lesz egy Sopron melletti faluból indult gyerekből, aki a családi csatározások elől a Walkmanbe menekült, 2026-ban az év DJ-je Magyarországon? Peter Makto, a hazai house és progressive house egyik legismertebb DJ-ja most őszintén mesél arról, hogyan mentette meg az életét a zene, miért hagyta ott a szülői házat, és mit tanult a sikerből, a támadásokból és a saját egójával vívott harcból.
Az EDM Hungary Backstage podcast új adásában Szilágyi Gábor és Borbély Gyula a legelejére kalauzolja a vendéget: a vidéki diszkókhoz, ahol pogózó rockerként állt a stroboszkópfényben, az osztrák rádiós kazettához, amelyről először hallott olyan zenét, aminek nem volt vége, és az első használt bakelitekhez, amelyeket lemezboltosok autójának csomagtartójából vásárolt. Kiderül, hogyan kapta a Dandy nevet egy győri DJ-verseny előtt, hogyan lett belőle az Avatar című film hatására Peter Makto, és miért ellenkeztek a klubtulajdonosok a névváltással.
Szó esik a Flörtről is, ahol 2001-től 2014-ig volt rezidens, a húsvéti nyitóról, amikor annyian tolongtak a bejáratnál, hogy be kellett zárni az ajtót, és arról, miért tartja a warm-upot a DJ-zés legnagyobb iskolájának. Kitérnek arra is, hogyan változtatta meg a digitális korszak a producerek és a DJ-k viszonyát, miért kellett a DJ-knek zenét írniuk, és hogyan vált a Dandy név használhatatlanná a nemzetközi piacon. Elmondja, mit tanult Tomi Boytól és Slam Juniortól, és miért tartja magát a két DJ egyvelegének. A beszélgetés egyik kulcsmondatát Frankie Knucklestól idézi:
“Ha nagyobbnak képzeled magad, mint a zene, akkor vége.”
Peter szerint a mai DJ-k közül sokan félnek attól, hogy a közönség nem reagál azonnal, ezért inkább kiszolgálnak, ahelyett hogy vezetnének. Megtudjuk, mit jelent számára az Év DJ-je cím, hogyan látja a hater tábort, miért fordulnak szerinte a legnagyobb rajongókból néha a legnagyobb kritikusok, és milyen változást hozott az életében, hogy idén először teljesen tiszta: se alkohol, se drog. Mesél a nehéz családi háttérről is, a gyerekszobában hozzá hitt lányról, aki megjósolta az útját, és arról a pillanatról, amikor kilépett a szülői házból:
“Ha itthon maradok, akkor lemaradok a saját életemről.”
A beszélgetés második fele a magyar éjszakai élet jövőjéről szól. Miért nem épül jó hangtechnikájú klub? Miért vesznek ki sokan a zenéből, de nem tesznek vissza semmit? Mit tehet egy klub, ha saját lemezkiadót indít, és rögzíti a vendég DJ-k szettjeit? Peter négy lemezkiadót működtet, és őszintén beszél az influencer DJ-jelenségről, a brandépítésről, James Hype konyhai szettjeiről és a saját sikertelen TikTok-kísérletéről is. Közben a Ted Lasso is előkerül, mint Peter kedvenc sorozata a szeretet erejéről. Gábor és Gyula szerint a kulcs az, hogy a DJ olyan tartalmat készítsen, amiben természetesen önmaga lehet.
Végül a progressive house-ról és az underground körforgásáról beszélgetnek: arról, hogyan váltotta egymást a progressive, a tech house, a melodic és az afro house, miért térhet vissza a hosszú, 7-8 perces számok világa, és miért szól ez a műfaj Peter szavaival:
“A progresszív zene pontosan az, ami soha nem a csúcspontokról szólt, hanem az utazásról.”
Ha DJ vagy, zenét szeretsz, vagy az éjszakai élet múltja és jövője érdekel, ez az adás neked szól. Nézd végig, és írd meg kommentben, szerinted a DJ-nek vezetnie vagy kiszolgálnia kell a közönséget!
„A bukás nem szégyen” – László Árpád a Robinson étteremről, a Spoon hajóról és az újrakezdésről
László Árpád neve összeforrt a magyar vendéglátással: az 1986-os városligeti fagylaltozótól a Happy Box ajándékhálózatig, a Robinson étteremtől a Spoon hajóig és a Columbus Pubig egy egész korszakot épített fel …
Show notes
László Árpád neve összeforrt a magyar vendéglátással: az 1986-os városligeti fagylaltozótól a Happy Box ajándékhálózatig, a Robinson étteremtől a Spoon hajóig és a Columbus Pubig egy egész korszakot épített fel a semmiből. Ebben a beszélgetésben végigjárjuk, hogyan lett egy zongorázó, úszó kamaszfiúból Magyarország egyik legismertebb vendéglátós vállalkozója, és mit tanult útközben a bukásokról.
A történet a gyerekkorban kezdődik: tíz éven át napi zongoraóra és hajnali úszás a Margit-szigeten, ahol korán megtanulta, hogy a célt egyedül kell elérni. Innen datálódik az a fajta magabiztosság, amely később arra vitte, hogy a kiszáradt városligeti tómederbe szökőkutat, szigetet és üvegéttermet álmodjon – majd meg is valósítsa. A fagylaltozó 1986-os megnyitása, az első napon ellopott terasz-felszerelés, és a napi 150 kilós fagylaltforgalom mind ennek a konok, szinte tudattalan önbizalomnak a bizonyítékai.
A beszélgetésben szó esik arról is, hogyan született a Happy Box ötlete egy frankfurti ajándékkiállításon tett látogatásból, és hogyan nőtte ki magát 45 üzletes franchise-hálózattá úgy, hogy indításkor még magáról a franchise fogalomról sem tudott semmit. Hallhatjuk, hogyan alkudta ki egy bevásárlóközpont vezetőjétől a plafon fölötti galériát egy centiméterre pontos méréssel, és hogyan vágott bele a Robinson étterembe, amellyel az élményalapú gasztronómia egyik úttörője lett Magyarországon.
Nem maradnak ki a kudarcok sem: a Columbus Pub kezdeti bukása és újraindítása angol pubként, amely végül egy évtizedig futott sikeresen, a Spoon hajó megálmodása egy 75 méteres kiszuperált uszályból, a 2008-as gazdasági világválság, amely a Fusion étterem bezárásához és egy olasz étterembe való átalakításhoz vezetett, vagy a Covid utáni munkaerőpiaci felfordulás a vendéglátásban. László Árpád szerint a bukás nem szégyen, hanem a tanulás egyetlen igazán hatékony módja:
„Bukások nélkül csak maximum nagyképűvé válsz, az ilyen pofonok meg józanítanak, hogy azért nem mindig tudsz jól dönteni.”
A beszélgetés másik fontos szála a családi háttér: felesége, Nikol és a három gyermek szerepe abban, hogy évtizedeken át egyszerre több étterem és üzlet is működőképes maradjon. László Árpád szerint anyja mondása kísérte végig az életét:
„Nincsen lehetetlen, csak tehetetlen.”
Arra is választ kapunk, hogyan lehet egyszerre több vállalkozást irányítani anélkül, hogy az ember belerokkanna – ehhez a saját „tányérzsonglőr”-hasonlatát osztja meg:
„Csak azt kell észrevenni, melyik az a tányér, amelyik le akar esni. Akkor visszamész, és megpörgeted.”
A beszélgetés végén szó esik a gyerekek pályaválasztásáról, az utódlás kérdéséről, valamint arról, hogyan néz vissza közel negyven vállalkozói évre: miért nem akar már „világmegváltó” lenni, és miért tartja ma is fontosnak az évi két-három közös nyaralást a családdal.
László Árpád arról is beszél, hogyan adta át munkatársainak a saját igényességét – a Happy Box-nál és a Robinson étteremnél is olyan kollégákat nevelt ki, akik később maguk is sikeres vállalkozást indítottak.
Ha érdekel, hogyan lehet egy ötletből országos hálózatot építeni, hogyan lehet talpra állni egy bukás után, és milyen szerepe van a családnak egy vállalkozó életében, ez a beszélgetés sok gyakorlati tanulságot és őszinte vallomást tartogat.
EDM: Aki DJ-zik, annak szeretnie kell az embereket is
Ki mondta, hogy egy DJ nem lehet pilóta? DJ Cookie – Krisztián, a Párizs mellett született rádiós, műsorvezető, DJ és családapa – ebben a beszélgetésben úgy mesél a pályájáról, ahogy még nem hallottad: a …
Show notes
Ki mondta, hogy egy DJ nem lehet pilóta? DJ Cookie – Krisztián, a Párizs mellett született rádiós, műsorvezető, DJ és családapa – ebben a beszélgetésben úgy mesél a pályájáról, ahogy még nem hallottad: a francia Energy rádió éjszakai műszakjaitól a miskolci kábelrádión át a magyar tévéstúdiókig és a pilótafülkéig. Ha érdekel, hogyan épül fel egy DJ-karrier Magyarországon, és mi van a csillogás mögött, ez az epizód neked szól.
Cookie gyerekkorát átszőtte a zene: édesapja szaxofonos, klarinétos és zongorista volt, ő maga is több mint tíz évig zongorázott. Zenésznek mégsem készült, mert látta az árnyoldalát: ha van buli, van pénz, ha nincs, nincs. A repülés iránti szerelme viszont megmaradt. Végül a rádióban kötött ki: a francia Energynél alulról kezdte, telefonkezelő asszisztensként, majd éjszakai és nappali műsorvezetőként, közben főiskolára járt. Harmincévesen mégis mindent hátrahagyott, és Magyarországra költözött.
Itt kezdődik az igazi történet. A megtakarítása három év alatt elfogyott, a miskolci Sky Music Rádiót öt évig ingyen csinálták, ő pedig napi 500 forintért dolgozott egy műhelyben, hogy ki tudja fizetni a rádió rezsijét. Őszintén mesél arról, milyen az, amikor nincs jövőkép, és miért nem adta mégsem fel.
„Öt karácsony, ami nem tudsz, mi lesz másnap. Öt szilveszter, ami nem tudsz, mi lesz másnap.”
A fordulatot az érdi Rádió Junior, majd a budapesti Extreme Rádió hozta, ahol hip-hop és old school R&B szólt. Egy szerdai Kaktusz Juice-os buli 300-400 emberrel indította be a DJ-pályát, aztán jöttek a nagy tévéműsorok. Cookie 22 éve van jelen a köztudatban, és azt is elmondja, szerinte miért kevés a közösségi média követőszáma a tévézéshez: tudás nélkül gyorsan véget ér a dolog.
A másik nagy szerelem a repülés. Cookie 40 évesen kezdett repülni tanulni, és végigment a képzések hosszú során: egy- és kétmotoros gépek, éjszakai és műszerrepülés, kereskedelmi pilótaengedély, többfős személyzeti kiképzés, jet-orientáció, az éves orvosi vizsgákról nem is beszélve. Ma egy budapesti cég privátrepülőgépén első tisztként ül a pilótafülkében, és ott, mondja, nem Cookie, hanem Krisztián.
„Én csak elsőtiszt vagyok, és hallgatom és tanulok tőle, hogy mit lehet jobban csinálni, és ezt imádom.”
A beszélgetés másik fele a DJ-szakmáról szól. Cookie szerint ő nem technikai DJ, hanem előadóművész, aki a közönséggel kommunikál, és a bulijai nagy részét sikeresnek tartja. Beszél arról, miért nehéz újdonságot elfogadtatni a magyar közönséggel és a rádiókkal, hogyan működik a zenei tesztelés, miért kell a magyar hallgatónak a „biztonságpont”, és miben marad le szerinte a magyar médiavilág a nyugatitól. Kiderül az is, milyen zenét játszana, ha szabadon választhatna (Afro House, Afro Latin), és hogyan telt meg egy balatonfüredi lunchtime buli terasza.
A legkeményebb rész a magyar DJ-k közötti féltékenységről és az összefogás hiányáról szól. Felmerül egy Hungarian DJ All Stars-buli, egy magyar DJ-színpad a Szigeten és közös zene a külföld felé. Cookie azt is elmondja, miért nem vállal egy este két-három bulit, és miért hozza fel példának a pilóták és kamionosok kötelező pihenőidejét.
„Csak közösen. Én egyedül kevés leszek”
Nézd végig a teljes, közel másfél órás beszélgetést, és írd meg kommentben, szerinted mit kellene változtatnia a magyar DJ-szakmának! Egy hajóban ülünk, evezzünk együtt.
300 000 látogató, egy meztelen fotó és egy ládabontás – Ledényi Attila múzeumi kampányai
Hogyan lesz egy közgazdászból Magyarország legismertebb műgyűjtési szakembere, és hogyan nő ki egy pro bono kommunikációs melóból egy 16. alkalommal megrendezett nemzetközi képzőművészeti vásár? Ledényi Attila …
Show notes
Hogyan lesz egy közgazdászból Magyarország legismertebb műgyűjtési szakembere, és hogyan nő ki egy pro bono kommunikációs melóból egy 16. alkalommal megrendezett nemzetközi képzőművészeti vásár? Ledényi Attila, az Art Market Budapest alapítója és az Edge Communications igazgatója ebben a beszélgetésben végigveszi azt a húsz-huszonöt éves utat, amin a magyar kortárs művészeti élet kommunikációja eljutott a múzeumi sajtóközleményektől a rekordlátogatottságú kiállításokig.
A történet a 2000-es évek elején indul, a MEO Kortárs Művészeti Gyűjteménynél, ahol Ledényi és csapata pro bono alapon, négy éven át építette fel egy magánkézben lévő intézmény teljes kommunikációját. Itt született meg az a botránykampány is, amely Andrés Serrano egyik felvételét citylight posztereken jelentette meg, majd a kirobbant felháborodást tudatosan fordította a kiállítás esztétikai értékei felé – és egy hónap alatt húszezer fizető látogatót hozott a tárlatra.
A beszélgetésben szó esik arról a technikáról is, amelyet a sajtó később „ládabontós” néven kezdett emlegetni: a legértékesebb műtárgyak kicsomagolását exkluzív sajtóesemény keretében mutatták be, hogy a bulvármédia is érdeklődni kezdjen a kvalitásos művészeti tartalom iránt.
“Azt mondtuk a sajtó egy szűk részének, néhány bulvárlapnak is, hogy szeretnénk egy olyan exkluzív eseményre meghívni őket, ahol a nagy értékű műtárgyak kicsomagolása zajlik.”
Innen vezet az út a Műcsarnokkal kötött, sikerdíjas együttműködésig, amelynek keretében a „Spanyol ötvenes évek” kiállítást egy hozzáadott Picasso-anyaggal tették vonzóvá a nagyközönség számára, majd a „400 év francia festészete – Mesterművek” című tárlatig, amely két hónap alatt több mint 300 ezer látogatót vonzott – ez a mai napig havi bontásban rekordnak számít egy magyarországi kiállításnál.
A fotóművészet felértékelése külön fejezet: a Brassaï, André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa és Martin Munkácsi anyagára épülő kiállítás, majd az Abanovák Vilmos életművét bemutató, debreceni Modemben rendezett „Barbár zseni” tárlat is azt bizonyította, hogy vidéki helyszínen is lehet országos érdeklődést generáló, tömegeket megmozgató kiállítást csinálni.
A beszélgetés másik fontos szála a műgyűjtés társadalmi akadályairól szól. Ledényi Attila elmeséli, hogyan jött létre a műgyűjtőkről szóló magazin, amelyben 120 magángyűjtővel készítettek interjút – és hogy miért mondja még a több ezer műtárgyat birtokló gyűjtő is gyakran azt, hogy ő „csak vásárolgat”.
“Ma Magyarországon volt olyan műgyűjtő, akinek két-három ezer műtárgya van, és ő is azt mondta: én nem vagyok gyűjtő, én csak vásárolgatok.”
Ez a felismerés vezetett el az Art Market Budapest alapfilozófiájához: olyan nyitott, fesztiválhangulatú közeget teremteni, ahol bárki könnyen túlléphet a pszichés korláton, és megveheti élete első műtárgyát.
“A cél az, hogy a közönség érdeklődését felkeltsük egy magas kvalitású művészeti tartalom iránt.”
A beszélgetés végén szó esik a 16. Art Market Budapestről is, amely október 15. és 18. között az MTK Sportparkban várja a látogatókat – egy legalább harminc köztéri szoborból álló, harminc ország kiállítóit felvonultató szoborparkkal kiegészülve.
Kamaszkori hit, ami felépített egy vagyont – Balogh Petya és Maja tudatos döntései
Mit csinál egy pár, ha az egyik fél tőzsdei cég vezetője és startupokba fektető üzletember, a másik ultramaratonista vállalkozó – miközben egy kilencéves gyereket is nevelnek? A Tudatos Döntések mai epizódjában …
Show notes
Mit csinál egy pár, ha az egyik fél tőzsdei cég vezetője és startupokba fektető üzletember, a másik ultramaratonista vállalkozó – miközben egy kilencéves gyereket is nevelnek? A Tudatos Döntések mai epizódjában Balogh Petyával és Majával beszélgetünk arról, hogyan szervezik a mindennapjaikat egy közös naptár segítségével, miért nem félnek az üres időponttól, és mi tartja össze a kapcsolatukat évtizedek óta – a tudatos döntésektől a párkapcsolati kommunikációig.
A beszélgetés gyorsan a naptárnál köt ki: Petyánál és Majánál szó szerint minden a naptárban van, a bevásárlástól a gyógyszerkiváltásig. Két külön naptárat vezetnek, amit mindketten látnak, és esténként közösen nézik át, mi vár rájuk másnap. A rendszer felszabadító is, de ijesztő is tud lenni – nem szeretik az üres naptárat, mert szeretnek dolgokat építeni és hatást gyakorolni. Szóba kerül az is, mennyire eltérő a stressz-szintjük, és hogy ez mennyit változott egy korábbi, kiégéshez közeli időszakhoz képest.
Külön téma, hogyan egészítik ki egymást a közös munkában: Petya magát ötletgazdának és „megfejtő embernek” nevezi, aki szeret problémákat szétszedni, de nem szeret egyedül megvalósítani – ebben Maja a párja, aki végigviszi a projekteket. Szó esik arról is, honnan ered a magabiztosságuk: Maja egy negatív családi mintázatból, a „mariskázásból” tanult meg kilépni, Petya pedig egy kocka, mérnök családból hozta azt a hitet, hogy minden megtanulható és megoldható.
„Minden helyzetben eldöntheted, hogy a probléma vagy a megoldás része akarsz lenni.”
Ez Petya egyik vezérelve kamaszkora óta. Arról is mesélnek, hogyan kezelik a köztük felmerülő súrlódásokat – ezek szinte mindig abból fakadnak, hogy Petya ragaszkodik egy ötletéhez, Maja pedig szeretné, ha elengedné –, és miért nem lehet előre eldönteni, melyiküknek van igaza.
A startupbefektetői oldalon kiderül, hogy több mint 3000 céget néztek már át, és eddig 120 fölé fektettek be, miközben tudják, hogy ezeknek nagyjából a fele végül sikertelen lesz. Petya elmondja, mi alapján választják ki a jó alapítókat, és miért fontosabb a csapat pszichológiai illeszkedése, mint a puszta szaktudás. Kiderül, hogy a befektetési és képzési terület – köztük a Kürt Akadémia képzései – hogyan bővült, és milyen ambícióik vannak a régiós terjeszkedésre.
Nosztalgikus pillanat, amikor felidézik, hogyan ismerkedtek meg az egyetemen egy kollégiumi számítógépteremben csetelve, majd hogyan találtak egymásra újra két évtizeddel később, amikor mindketten a saját életük mélypontján voltak, és már nem viseltek annyi felnőttkori „maszkot”.
„Úgy legyünk hasznosak a világban, hogy a végén többet hagyunk, mint amit felmarkolunk.”
Ez Petya másik alapelve, amit a befektetési és csapatépítési döntéseiben is követ. Előkerül egy híres, legendássá vált havi terv Excel-táblázat története, amivel egykor az egész szabadidejüket be akarták osztani – és ami két hét után összeomlott, ahogy a startupok és a naptár ismét átvette az irányítást. Szó esik arról, miért tartják az időt a legértékesebb erőforrásnak, és hogyan próbálnak nemet mondani a folyamatosan érkező, izgalmas lehetőségekre.
„Menj és ne panaszkodj, menj és csináld.”
Ezzel a mondattal zárja Maja a beszélgetést, amikor arra kérdezünk rá, mi az az egy gondolat, ami mindent vezérel az életében. Ha érdekel, hogyan lehet tudatosan megszervezni egy zsúfolt, startupokkal és edzésekkel teli életet úgy, hogy a párkapcsolat és a család is működjön, ezt a részt mindenképp hallgasd végig.
EDM: Tunyogi Gábor: „Meg kell élni a sikereket, mert hiányérzetem lesz”
Tunyogi Gábor, ismertebb nevén DJ plastiC, majdnem negyven évet dolgozott a magyar klubéletben és az elektronikus zenei szcénában: a rendszerváltás előtti vidéki diszkóktól a legendás budapesti Highlife pultján …
Show notes
Tunyogi Gábor, ismertebb nevén DJ plastiC, majdnem negyven évet dolgozott a magyar klubéletben és az elektronikus zenei szcénában: a rendszerváltás előtti vidéki diszkóktól a legendás budapesti Highlife pultján át egészen a székesfehérvári Bahnhof és a mai napig működő Albabár történetéig. A Backstage Podcast új adásában végigjártuk vele a magyar klubkultúra aranykorát, és őszintén beszélgettünk arról is, szerinte miért haldoklik ma az EDM-szcéna Magyarországon.
Gábor 1988-ban vizsgázott le DJ-nek egy olyan rendszerben, ahol évente kellett újra vizsgázni, és csak egy ideiglenes engedéllyel indulhatott el a falvakba zenélni. Innen jutott el a 90-es évek elején a Highlife-ba, ahol a legendás klubvezető, Klivinyi Zoltán mellett tanulta meg a szakmát. Elmeséli, hogyan robbant be a Corona Freedom of the Night című száma egy este alatt, milyen volt tíz órától reggelig zenélni felváltás nélkül, és miért nem hallgatta meg soha előre a lemezeket, amiket vásárolt.
„Ha valakiben benne van a tűz, a tehetség és a lendület, és jó csinálja, és megfogja a közönséget, akkor zenélek.”
Azt is megtudjuk, hogyan csöppent bele egy Felső-Tárkányi diszkótáborba, ahol a végén kiderült, hogy nem is DJ-vizsgáról, hanem egy váratlan bemutatkozó fordulóról volt szó – és pont ez indította el a hivatalos karrierjét. A beszélgetés kitér a Highlife hirtelen bukására is – pont akkor, amikor Gábor 30 évesen be akarta fejezni a diszkózást –, majd a belgiumi kitérőre, ahol előítéletekkel kellett szembenéznie, mielőtt elfogadták. Hazatérve 2004-ben nyitotta meg a székesfehérvári Bahnhofot, amely hét éven át hétvégente 1200–1500 embert vonzott, mielőtt egy új bérlő 2011-ben átvette a helyet, amely ma Fezen néven működik.
„Nem olvasom el a lemezborítót, nem nézem meg, hogy ki az előadó.”
2017 óta az Albabárt viszi, amely 1977 óta, folyamatosan ugyanazon a néven üzemel, így Magyarország legrégebb óta futó klubjának számít: jövőre lesz ötven éves. Gábor elárulja, hogy egy nagy jubileumi buli után szeretné átadni a stafétát egy fiatalabb DJ-nek. A beszélgetés második felében szó esik arról is, miért gondolja úgy, hogy a magyar klubélet ma valóban haldoklik: a COVID alatti bezárásoktól kezdve az ingyenes, önkormányzati finanszírozású úgynevezett "hacacáré" rendezvényeken át egészen addig, hogy a rendezvényszervező ügynökségek kizárólagos szerződésekkel szinte ellehetetlenítik a klubok fellépőválasztását. Szó esik a hiányzó szakmai összefogásról, a kommunikáció hiányáról a szereplők között, és arról a régi, mára eltűnt szabályról is, amely 60 kilométeres körzetben korlátozta, hogy egy előadó milyen gyakran léphet fel, ezzel megvédve a zenei kínálat frissességét.
A beszélgetés végén szóba kerül a social media és a dopaminfüggőség hatása is a mai klubkultúrára, illetve az, hogy Gábor szerint mikor és hogyan térhetnek vissza az emberek a valódi közösségi élményekhez.
„Ha újra divat lesz beszélgetni, ismerkedni, társaságot keresni, akkor le fognak menni a klubokba a zenét hallgatni.”
Ha érdekel a magyar EDM-szcéna története, a klubkultúra aranykora és annak mai válsága, ezt a beszélgetést nem hagyhatod ki.
Starlink, ChatGPT és a digitális feudalizmus – Csermely Ákos a magyar médiapiac jövőjéről
Csermely Ákos 31 éve szervez szakmai konferenciákat Magyarországon – ő áll az Internet Hungary (korábban Digital Hungary) mögött –, és ebben a beszélgetésben nyíltan beszél arról, hogyan zabálják fel a globális …
Show notes
Csermely Ákos 31 éve szervez szakmai konferenciákat Magyarországon – ő áll az Internet Hungary (korábban Digital Hungary) mögött –, és ebben a beszélgetésben nyíltan beszél arról, hogyan zabálják fel a globális technológiai cégek a magyar reklámpiacot, mit jelent a digitális feudalizmus, és miért nem enged politikát a saját színpadára soha.
A beszélgetés a „buborékból kitörés" gondolatával indul: Csermely Ákos szerint a mesterséges intelligencia, az ajánlórendszerek és a globális platformok mindannyiunkat egyre szűkebb visszhangkamrába zárnak, és ehhez folyamatos önreflexióra, önvizsgálatra van szükség. Innen jut el a magyar reklámpiac állapotáig: a Magyar Reklámszövetség adatai szerint a hirdetési torta már több mint a fele a nemzetközi platformoké, és ez a pénz – mondja – többé nem tér vissza a hazai médiába.
„Egyből tudni, hogy az miért nem fog működni, na ez a legveszélyesebb buborék, ami létezik."
Szó esik arról is, milyen nehéz helyzetben vannak a magyar kereskedelmi szereplők és a hazai médiavállalkozások, amikor a globális szereplők végtelen erőforrással és ingyenes szolgáltatásokkal versenyeznek. Csermely Ákos szerint a megoldás nem a hazafias hirdetésre való felszólítás, hanem az, hogy a magyar piaci szereplők valódi versenyképes ajánlatokkal álljanak elő.
„Ha nem kezdjük el a globálisok mellett a saját piacunkat, a lokális, a magyar piacot feléleszteni, akkor előbb-utóbb simán megzabálnak minket."
Kitér a digitális feudalizmus jelenségére is: a Starlink magyarországi megjelenésétől kezdve a mesterséges intelligencia-szolgáltatók infrastruktúra-függőségéig – szerinte ma még sokan ingyen vagy olcsón hozzáférnek ezekhez a rendszerekhez, de ahogy egyre inkább ránk épül az életünk, úgy fog majd hirtelen megemelkedni az ára. Idézi Chris Anderson Long Tail és Free című könyveit is, amelyek már 2004-ben megjósolták az ingyenesség csapdáját és a klasszikus csereviszonyok eltűnését.
Külön téma a konferenciaszervezés filozófiája: Csermely Ákos elmondja, miért nem az előadókhoz igazítja a témákat, hanem fordítva, és miért csak az utolsó három-négy hétben dönti el a végleges programot. Beszél a politikamentesség elvéről is, amit 31 éve tart be szigorúan – szerinte a szakmai közeg és a polarizáció nem fér össze, és aki visszaél a bizalmával a színpadon, azzal nem lesz elnéző.
„Nálam nem lehet politizálni."
Érdekes kitérő az is, hogyan bukott le egy mesterséges intelligencia eszköz, amikor egy konferenciaszöveg megírásakor tipikus „AI-stílusú" kifejezéseket használt, amelyeket Csermely Ákos sosem mondana ki – ez indítja el a beszélgetést arról, hogy az AI-modellek nemcsak információt adnak, hanem közben adatot is gyűjtenek rólunk, ezért szerinte érdemes egészséges gyanakvással kezelni őket. Azt is elmeséli, hogy más iparágakból érkező vendégei szinte kivétel nélkül ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint a médiapiac szereplői.
A beszélgetés végén szóba kerül, hogyan tanítja meg a hálókészítést a halfogás helyett – vagyis hogyan próbál gondolkodási keretet, nem kész válaszokat adni azoknak, akik megfordulnak a konferenciáin –, valamint hogy idén a turizmus kerül a fókuszba az Internet Hungary programjában, olyan meghívottakkal, mint Dragomán György, Rudolf Péter, Mácsai Pál vagy Jordán Tamás. A következő Internet Hungary konferencia 2026. október 6–7-én lesz Siófokon, az Azúr Hotelben, „A nagy honvisszafoglalás" alcímmel.
EDM: Így lett a véletlenből 37 éves karrier – Bárány Attila a magyar bulik színfalai mögül
Bárány Attila 37 éve áll a pult mögött, és a mai napig ő a magyar EDM és elektronikus zene egyik legmeghatározóbb DJ-je – az az ember, akit sokan csak „a DJ-k DJ-jeként" emlegetnek. Ebben a beszélgetésben …
Show notes
Bárány Attila 37 éve áll a pult mögött, és a mai napig ő a magyar EDM és elektronikus zene egyik legmeghatározóbb DJ-je – az az ember, akit sokan csak „a DJ-k DJ-jeként" emlegetnek. Ebben a beszélgetésben kiderül, honnan jön az az energia, amivel évtizedek óta feltölti a több ezer fős magyar bulikat, és miért mondta a Covid alatt a feleségének, hogy ha ezt nem csinálhatja, belehal.
„Az összes energiámat, ami létezik a mai napig, azt elviszem a buliba, és az embereknek adok magamból."
Attila őszintén beszél az ADHD-ról és a hiperaktivitásról, ami szerinte egyszerre átok és a titkos energiatöbblet forrása. Szó esik a gyerekkoráról a nyolcadik kerületben, a dobos édesapjáról és a szétvert kazettás magnókról, arról a legendás 1989-es estéről a balatonalmádi Club Panorámában, amikor egy véletlen sérülés miatt először állhatott be egy nagy buli lemezjátszói mögé – és arról, hogyan lett egy összetört autóból és egy kártérítésből előbb a veszprémi Cashbox, majd a Dexion sztárja.
Beszélgetünk a magyar bulikultúra nagy alakjairól, köztük Vizovicki Lászlóról, a hála és az alázat szerepéről, és arról a Frankie Knuckles-idézetről, ami máig meghatározza Attila hozzáállását: a zenénél nem lehetsz nagyobb. Kiderül az is, miért mondja, hogy „ha jól akarom érezni magam, el kell mennem Pestről", mit tanult a vidéki közönség őszinteségéből, és hogyan látja a generációs szakadékot, amelyben a mai fiataloknak a kazetta és a bakelit már csak anekdota.
„Nekem nem okosnak kell lennem, hanem kedvesnek. És ez a válasz egyébként a hosszútávú sikeremre."
A második félidőben élesebb témák jönnek: miért nincs ma Magyarországon szakmája a DJ-zésnek, mit rontott el a vizsga eltörlése, és miért lenne életbevágó, hogy egy DJ tudjon mikrofonba beszélni – Attila a West Balkán tragédiáját és a Tomorrowland példáját is felhozza. Szó lesz a túlkínálatról, a feketézés és a számlaképesség dilemmájáról, valamint a social media csapdájáról, ahol sokszor nem a tudás, hanem a megjelenés dönt.
„A DJ jelenállás szerint Magyarországon nem szakma. Itt kezdődik a probléma."
Végigvesszük a rendezvényszervező Bárány Attilát is: az első nagy bukást, a Prone Agency születését, és azt, hogyan lett a DJOT-ból 60 ezer fős, az ország egyik legmenőbb brandje. Beszélünk az underground és a mainstream mesterséges szembeállításáról, arról, miért baj, ha egy A-kategóriás DJ 30 éves slágereket játszik előremutató zenék helyett, miért készít David Guetta is folyamatosan feldolgozásokat, és hogyan születik Attila keze alatt a több mint 900 saját dal – a régi slágerek modernizálásától a „turbósításig". Szó esik a 16 éves alkotói kapcsolatról Dave Martinnal (Stadium X), a New York-i gyémánt utca tanulságáról és arról a közös felismerésről, hogy együtt erősebbek vagyunk.
A beszélgetés végén Attila bejelenti a 2027. december 18-i, 3000-3500 fős születésnapi nagybuliját, amivel a 60. évét és pályafutása egy fejezetét zárja.
Ha szereted az őszinte, mély szakmai beszélgetéseket a magyar elektronikus zene színfalai mögül, ezt az adást ne hagyd ki.
„Sosem az edzés a baj” – Szász Máté a regenerációról, a túlterhelésről és a hirtelen szívhalálról
Mennyire vagyunk valójában egészségesek, ha semmilyen tünetünk nincs? Szász Máté neurobiológus, a SYNLAB sport- és prevenciós diagnosztika szakmai igazgatója szerint a tünetmentesség gyakran csapda – különösen …
Show notes
Mennyire vagyunk valójában egészségesek, ha semmilyen tünetünk nincs? Szász Máté neurobiológus, a SYNLAB sport- és prevenciós diagnosztika szakmai igazgatója szerint a tünetmentesség gyakran csapda – különösen a sportos férfiaknál, akik a testi erőt a legyőzhetetlenséggel azonosítják. A longevity, a prevenciós diagnosztika és az ultrafeldolgozott élelmiszerek kutatója elmeséli, miért veszélyes, ha csak akkor figyelünk magunkra, amikor már fáj valami, és hogyan lehet ma évekkel előre jelezni egy szív- és érrendszeri katasztrófát.
A beszélgetés egy családi drámával indul: Szász Máté elmeséli, hogyan derült ki utólag a testvére korábbi laboreredményeiből a daganatos betegség első jele, és miért lett azóta önmaga bevallása szerint "egészséges paranoiás". Szó esik a túlvizsgálás dilemmájáról is – hiszen az orvosok gyakran figyelmeztetnek, ne csináljunk beteget egy egészséges emberből –, illetve arról az új, Magyarországon is bevezetés alatt álló kardioepigenetikai vizsgálatról, amely a szívizom epigenomjának változásából akár öt évvel előre jelezheti egy nagy szív- és érrendszeri katasztrófa kockázatát. Szász Máté saját magán is elvégeztette a tesztet, és a pozitív eredmény neki magának is komoly figyelmeztetés volt.
Szó lesz a sportról és a regenerációról is: miért nem az edzés a probléma, hanem a szervezet aktuális terhelhetősége, és miért veszélyesebb sokszor a félamatőr sportoló, mint a profi. Szász Máté felidézi azt a forró tavalyi nyarat is, amikor tizenkét ismerősét temették el – köztük több, addig makkegészségesnek hitt, aktív sportolót.
"Sosem az a baj, hogy az edzés túl erős. A baj az, hogy én voltam túl gyenge. Az edzés mindig jó."
A beszélgetés második felében az ultrafeldolgozott élelmiszerek és az élelmiszer-adalékok kerülnek a középpontba. Szász Máté bemutatja a brit UK Biobank és a francia NutriNet-Santé kohorszvizsgálatok legfrissebb eredményeit: az emulgálószerek, színezékek, édesítőszerek és tartósítószerek mérhetően növelik a cukorbetegség, a prosztatarák és az emlőrák kockázatát, és ma már a lakosság kalóriabevitelének 60-70 százaléka ilyen élelmiszerekből származik. Kiderül az is, milyen összefüggést talált a legújabb kutatás az élelmiszer-adalékok és a gyermekkori ADHD, illetve a depresszió kockázata között.
"A most megszülető generációnak 17-18 százaléka ADHD-s lesz, mire eljut a diagnosztikáig. Minden ötödik, hatodik gyerek. És ez tulajdonképpen egy gumicukor miatt, érted?"
Emellett kiderül, miért minősítette rákkeltő anyaggá a Nemzetközi Rákkutató Intézet a feldolgozott húskészítményeket, és mi a különbség a nagymama otthon készített kolbásza és a boltban kapható felvágott között.
A beszélgetés zárásaként Szász Máté a saját stresszkezeléséről is mesél: arról a heti rendszerességű erdei kikapcsolódásról, amit maga is "erdőfürdőzésnek" nevez, és amely szerinte teljesen kifújja belőle a hét minden feszültségét. Szó esik a nemrég elvesztett kutyájával töltött közös erdei hajnalokról, a szarvasles szinte meditatív élményéről, valamint arról a háromrészes könyvsorozatról, amelyet a minket körülvevő rejtett mérgekről ír, és amelynek harmadik kötete januárban jelenik meg.
Ha érdekel a longevity, a prevenciós diagnosztika, az élelmiszer-adalékok rejtett hatásai, vagy egy remek mesélőt szeretnél hallgatni, aki a friss kutatásokat is élményszerűen adja át, ez az epizód neked szól.
EDM: DJ Metha a 20 éves Be Massive titkáról: „Csak azt tud kiégni, aki előtte lángolt”
Húsz évvel ezelőtt egy VJ-ből lett Magyarország egyik legkeresettebb elektronikus zenei DJ-je – ez a beszélgetés arról szól, hogyan épült fel a Be Massive és a Horizon birodalma, és mi az ára annak, ha valaki …
Show notes
Húsz évvel ezelőtt egy VJ-ből lett Magyarország egyik legkeresettebb elektronikus zenei DJ-je – ez a beszélgetés arról szól, hogyan épült fel a Be Massive és a Horizon birodalma, és mi az ára annak, ha valaki két évtizeden át éjszakáról éjszakára ad önmagából. Vendégünk Metha, a hazai house és techno kultúra egyik meghatározó alakja, akitől megtudjuk, hogyan lett egy Moszkva téri tetőteraszból induló, heti tízórás szettekkel teli időszak alapja egy olyan zenei brandnek, amelyre Charlotte de Witt is felnézett, még mielőtt világsztár lett volna belőle.
Metha gyerekkorától kezdve meséli el az útját: a Prodigy koncertélménytől a rádiós álmok elengedésén át a Moszkva téri tetőn töltött másfél-két évig, ahol heti háromszor tíz órán át zenélt, és megtanulta, mi az a vormap. Innen jutott el a Corvin tetőig, ahol kilenc évig épített közösséget, majd a Marriott hotelig, ahol ma is építkezik a Horizon nappali eseménysorozattal. Elmeséli azt is, hogyan hozta el Magyarországra Charlotte de Wittet még azelőtt, hogy világsztár lett belőle, és milyen élmény volt a B-Massive 20. születésnapján a Szigeten együtt zenélni.
A beszélgetés őszintén szól a szakma árnyoldalairól is: a tavalyi kiégésről, a pszichodráma-tanulmányokról és arról, hogyan talált vissza az önfeledtséghez. Szó esik a Prodigy koncertélmény újratöltő hatásáról, a Máté Gábor podcastból merített inspirációról, és arról a felismerésről, hogy a teljesítménykényszer és a közönség elvárásai idővel elnyomhatják azt az energiát, amiért egyáltalán elkezdte az egészet.
"Az emberek keresnek valamit, vágynak valamire, és a zenén keresztül vágynak egy olyan érzésre, ami kiveszi őket a hétköznapoknak ebből a dopamin függőségéből."
Ez a mondat vezeti a beszélgetés egyik legfontosabb szálát: mit jelent ma élményt adni egy közönségnek egy olyan világban, ahol mindenki a következő dopaminlöketre vár? Metha elmeséli, hogyan épít fel egy DJ-szettet utazásként, miért nem szereti a stílusokba skatulyázást, és miért hisz abban, hogy egy jó szett olyan, mint egy udvarlás – lassan, fokozatosan, a közönség reakcióira figyelve bontakozik ki.
Külön hangsúlyt kap a magyar elektronikus zenei kultúra jelenlegi helyzete: hiányzik a médiafelület, hiányzik a sokszínűség, és Metha szerint a fiatal generáció figyelemzavara szorosan összefügg azzal, hogy a zenei élmény is egyre gyorsabb, egyre türelmetlenebb dropokra épül. Innen jött a "Be Kind" kampányötlet gondolata is, amelyet a beszélgetés során a házigazdák és Metha közösen boncolgatnak.
"Csak azt tud kiégni, aki előtte lángolt."
A beszélgetés egyik legszemélyesebb pillanata, amikor Metha a mentoraira, példaképeire emlékezik – a Corvin tetőn tanult alázatra, a Gellai Gergőtől kapott hosszú távú gondolkodásra, és arra a felismerésre, hogy a valódi közösségépítés soha nem gyors siker kérdése, hanem évekre tervezett folyamat.
A rész végén szó esik arról is, hogyan találja meg Metha a fellépés előtti belső csendet, miért fontos neki, hogy a zenéjén keresztül "megérkezzen" a közönséghez, és milyen álmai vannak a jövőre nézve – köztük egy back-to-back szett Solomunnal. Beszélgetnek arról is, milyen felelősség hárul a döntéshelyzetben lévő szervezőkre és a színpadon álló előadókra, hogy példát mutassanak a fiatal közönségnek, és miért gondolja Metha, hogy az elektronikus zenei kultúra visszaszorulása Magyarországon szorosan összefügg a nevelés és a médiareprezentáció hiányával.
"A teremtésnek az az alapja, hogy vágysz rá."
Ha szereted az elektronikus zenét, érdekel a hazai klubkultúra története, vagy csak kíváncsi vagy arra, mi zajlik egy DJ fejében a pult mögött és azon túl is, ez a beszélgetés neked szól.
Hogyan élj úgy, ahogy szeretnél? Szűcs Péter az önismeretről, utazásról és szabadságról
Mitől lesz valaki valóban szabad, és mi az ára annak, ha a saját útját választja? A Tudatos Döntések Podcast új epizódjában Szilágyi Gábor Szűcs Péter íróval, újságíróval és világutazóval beszélget …
Show notes
Mitől lesz valaki valóban szabad, és mi az ára annak, ha a saját útját választja? A Tudatos Döntések Podcast új epizódjában Szilágyi Gábor Szűcs Péter íróval, újságíróval és világutazóval beszélget önismeretről, tudatos döntésekről, utazásról, felelősségvállalásról és arról, hogyan lehet egyre közelebb kerülni ahhoz az élethez, amelyben valóban jól érezzük magunkat.
Szűcs Péter története Berettyóújfaluból indul, majd a nyelvjárásgyűjtéseken, az irodalmon és az újságíráson keresztül vezet el a világ számos pontjára. A beszélgetésből kiderül, hogyan alakult ki benne már gyerekkorában a távoli kultúrák iránti kíváncsiság, miért lett Kuba az egyik legnagyobb álma, és hogyan született meg a Peter’s Planet ötlete egy marokkói utazás során.
Az epizód egyik fontos témája az önismeret. Szűcs Péter szerint nem elég nagyot álmodni, először azt kell megértenünk, hogy kik vagyunk, miben vagyunk jók, és milyen életet szeretnénk élni. „Semmi másra nincs szükség egyébként önismeretre” – fogalmaz. A vendég arról is beszél, milyen sokat számít, ha valaki időben felismeri bennünk a tehetséget, és bátorítást ad ahhoz, hogy elinduljunk a saját utunkon.
Szó esik az egyedül utazás felszabadító, ugyanakkor tanulságos tapasztalatáról is. Az utazó ilyenkor minden döntésért maga vállalja a felelősséget, és közben olyan képességeire is rátalálhat, amelyekről korábban nem gondolta volna, hogy rendelkezik velük. A beszélgetésben előkerül a Tisza mentén tett különleges út, a vendégszeretet, az idegenekkel való kapcsolódás, valamint India, Kuba és Marokkó életformáló hatása.
Az utazás azonban nem csupán élmények gyűjtése. Új nézőpontot adhat, átkeretezheti a mindennapjainkat, és segíthet felismerni, mire szeretnénk fordítani a véges időnket. „Az idő az, amit soha nem kapsz vissza.” A beszélgetés végén Szűcs Péter arról is őszintén beszél, milyen árat kell fizetni a szabadságért, mit látunk az Instagramon megjelenő tökéletes élet mögött, és miért fontos, hogy ne mások életét próbáljuk élni. A zárógondolat pedig egyszerű, mégis erős: „A szeretet mindig győz.”
Törött lábbal nyert DJ-versenyt, ma pedig mentorálja a következő generációt | DJ Yamina
Miért nincs valódi összefogás a magyar DJ-k között?Erről, valamint a hazai EDM-kultúra jelenlegi helyzetéről beszélgetünk DJ Yaminával a Backstage Podcast legújabb epizódjában.DJ Yamina több mint egy évtizede …
Show notes
Miért nincs valódi összefogás a magyar DJ-k között?
Erről, valamint a hazai EDM-kultúra jelenlegi helyzetéről beszélgetünk DJ Yaminával a Backstage Podcast legújabb epizódjában.
DJ Yamina több mint egy évtizede van jelen a szakmában. Elmeséli, hogyan nyert meg egy nemzetközi DJ-versenyt törött lábbal, mankóval a színpadon. Szóba kerül az is, hogyan változott meg a DJ-k szerepe, miért lett fontos a social media és a személyes márka, valamint hogyan lehet hosszú távon a csúcson maradni.
A beszélgetésben többek között ezekről lesz szó:
- Miért tapossák egymást a DJ-k ahelyett, hogy segítenék egymást?
- Milyen hatással van a féltékenység és az elégedetlenség a szakmára?
- Miért kell egy DJ-nek ma már brandként is működnie?
- Mennyire fontos a social media jelenlét a fellépések szempontjából?
- Hogyan lehet alkalmazkodni a fiatalabb közönség változó igényeihez?
- Mit jelent a „Covid generáció” a klubok és a szórakozás szempontjából?
- Miért mosódnak össze a zenei stílusok Magyarországon?
- Van-e hely itthon az egyedi, karakteres DJ-produkcióknak?
- Miért fontos a mentorálás és a tudás átadása a következő generációnak?
- Mit tanulhatnának a DJ-k a rapperektől és más előadóktól az összefogásról?
Ez az epizód nemcsak a DJ-szakmáról szól. Beszélgetés karrierről, önismeretről, alkalmazkodásról, személyes márkáról és arról, hogyan lehet egy egész közösséget erősebbé tenni.
Írd meg kommentben: szerinted miért nincs nagyobb összefogás a magyar DJ-k között?
Ne felejtsd el lájkolni a videót, feliratkozni a csatornára, és megosztani az epizódot azzal, akit érdekel a hazai EDM és klubkultúra.
Minden változás egy beszélgetéssel kezdődik.
YouTube kulcsszavakDJ Yamina, Backstage Podcast, EDM Magyarország, magyar EDM, magyar DJ-k, DJ szakma, DJ karrier, DJ verseny, DJ mentorálás, DJ tehetségkutató, elektronikus zene, elektronikus tánczene, klubkultúra Magyarországon, magyar klubkultúra, DJ social media, személyes márka DJ-knek, DJ brand, zenei stílusok, EDM kultúra, feltörekvő DJ-k, DJ-k összefogása, női DJ, Covid generáció, magyar zenei szakma, podcast magyarul, magyar podcast, interjú DJ Yaminával
Művelet
Tooltip triggerMeggyőzéstechnika
AI
SEO
Tartalommarketing könyv
Tartalommarketing
a shownotes legyen 3000 karekter hossz körüli
Lehet-e egyszerre emberséges és határozott vezető? A változás valódi ára
Lehet-e egyszerre emberséges és határozott egy vezető? Hol ér véget a dicséret, és hol kezdődik a felelősségvállalás? A Tudatos Döntések új epizódjában Szilágyi Gábor és Kürti Tom őszintén beszélnek vezetésről …
Show notes
Lehet-e egyszerre emberséges és határozott egy vezető? Hol ér véget a dicséret, és hol kezdődik a felelősségvállalás? A Tudatos Döntések új epizódjában Szilágyi Gábor és Kürti Tom őszintén beszélnek vezetésről, szervezetfejlesztésről, családi vállalkozásokról, üzleti stratégiáról és arról, hogyan hatnak a döntéseink az egész életünkre.
A beszélgetés egyik fontos témája, hogy a vezetői teljesítményt nem lehet kizárólag év végi értékelésekkel menedzselni. A valódi fejlődéshez rendszeres beszélgetésekre, egyértelmű célokra, mérföldkövekre és folyamatos visszajelzésre van szükség. Nem elég év elején kitűzni a bónuszcélt, majd decemberben megnézni, sikerült-e elérni. A vezető feladata az is, hogy közben figyelje az elakadásokat, segítséget adjon, és időben korrigáljon.
A vendég arról is beszél, hogy a dicséret nem tesz gyenge vezetővé. A határok kijelölése és az elismerés nem egymás ellentétei. Sőt, a munkatársak számára biztonságot ad, ha tudják, mire számíthatnak, meddig mehetnek el, és milyen teljesítményt várnak tőlük.
„Nem ettől leszünk gyenge vagy erős vezetők, hogy sokat dicsérünk, vagy keveset.”
A beszélgetés során szóba kerül a kiégés és a fluktuáció kérdése is. Egy kiégett munkatárs problémája gyakran nem pusztán egyéni ügy, hanem a vállalati kultúra, a munkakörök, az ösztönzőrendszerek és a vezetői működés következménye. A változáshoz ezért nem mindig elég egyetlen vezetőt fejleszteni. Sok esetben az egész rendszert kell újragondolni.
Tom bemutatja a Business Model Canvas szerepét is. Ez az eszköz segít átlátni, hogyan teremt értéket egy vállalat, kik az ügyfelei, milyen csatornákon éri el őket, milyen erőforrásokra és partnerekre támaszkodik, valamint miből származik a bevétele. A Covid időszaka megmutatta, hogy egy üzleti modellnek gyorsan alkalmazkodnia kell a megváltozott környezethez.
A beszélgetés végén a személyes fejlődés, a családi örökség és az önazonosság kerül középpontba. Hogyan lehet kilépni egy sikeres szülő árnyékából? Mit tanulhatunk a szervezetfejlesztésből a magánéletünkben? És mit jelent tudatosan úgy vezetni, hogy közben ne ártsunk másoknak?
„Azzal fogom befejezni, amivel kezdtem, hogy nem ártani.”
Ez az epizód azoknak szól, akik vezetőként, cégépítőként vagy vállalkozóként nemcsak eredményeket szeretnének elérni, hanem működőképes, emberi és hosszú távon fenntartható szervezetet is szeretnének építeni.
EDM: Ezt tette tönkre a magyar éjszakát (Dan von Schulz kíméletlen őszinteséggel)
Olyan beszélgetést hoztunk, ami nem csak a zenerajongóknak, de minden vállalkozónak és klubtulajdonosnak kötelező. Vendégünk az élő legenda, Németh Zsolt, akit a legtöbben Dan von Schulz néven ismernek. Zsolt …
Show notes
Olyan beszélgetést hoztunk, ami nem csak a zenerajongóknak, de minden vállalkozónak és klubtulajdonosnak kötelező. Vendégünk az élő legenda, Németh Zsolt, akit a legtöbben Dan von Schulz néven ismernek. Zsolt végigkalauzol minket a hazai elektronikus zene születésének legizgalmasabb pillanataitól egészen a mai, olykor karcos és fájó valóságig.
A beszélgetés elején visszarepülünk az időben a nyolcvanas évekbe, a legendás budapesti Fortuna klub fénykorába. Zsolt részletesen elmeséli, hogyan hozták be egyenesen Ibiza ikonikus Pacha klubjából az első igazi house lemezeket 1991-ben. Ezzel a bátor lépéssel teljesen átformálták a hazai éjszakai életet és a közönség zenei ízlését. Megtudhatod belőle, miért kellett szó szerint letakarni a bakelitek közepét a kíváncsi szemek elől, és miként épült fel egy olyan erős szórakoztatóipari márka, amelynek a mai napig hatalmas közönségmegtartó ereje van.
A névválasztás pszichológiája is terítékre kerül. Zsolt nevetve idézi fel, hogyan lett egy egyszerű Snoopy kulcstartó feliratából és Erich von Däniken paleoasztronautikai könyveiből az a Dan von Schulz márkanév, amely évtizedekre meghatározta a szcénát. Különleges utazás ez a Balaton parti hekksütőktől és a matrózcsomóval rögzített Taja lemezjátszóktól egészen a belgiumi Tomorrowland nagyszínpadának hátteréig. A minőség és az alázat végül minden szinten kifizetődik.
De nem ragadunk le pusztán a múlt romantikájánál. Zsolt kíméletlen őszinteséggel elemzi a jelenlegi hazai DJ társadalom és az egész zeneipar helyzetét.
"Egy szóval kéne most jellemezni, ha egy szó, akkor azt mondom síralmas."
Fájdalmas pontossággal világít rá arra a rendszerszintű problémára, amit a szakmai kontroll hiánya, az ötezer forintos "pendrive DJ-k" megjelenése és a kölcsönös tisztelet elvesztése okozott. Kifejti, hogy az előadóművészetből hogyan lett sok helyen puszta gombnyomogatás, ahol teljesen eltűnt az az emberi kapcsolódás, aminek a pult és a tánctér között kellene vibrálnia.
"A zenéhez kell az ember, kell a lélek, és kell az agyi kapacitásnak azok a pici kis nyújlansznyi rezgései, amitől a zene igazán jóvá válik."
Marketing és üzleti szempontból is rengeteget tanulhatunk az adásból, ami nekünk szakmabelieknek külön csemege. Szóba kerül a spanyol klubmodell, ahol komoly üzleti tervek és kitartó működőtőke nélkül esélytelen piacra lépni, szemben a gyors meggazdagodást remélő hazai próbálkozásokkal. Zsolt és Gyula rávilágítanak arra a stratégiai hibára, hogy a puszta technikai felszereltség és a drága lámpapark sosem pótolja a megfelelő klubmenedzsmentet, a profi marketinget és a minőségi tartalomépítést.
A megoldás és a jövő kulcsa egyértelműen az összefogásban rejlik. Zsolt egy friss, saját konkrét példán keresztül mutatja be, hogy az acsarkodó konkurenciaharc helyett a közös rendezvények és a különböző közönségbázisok tudatos összeolvasztása hozza el a valódi üzleti sikert. A központi marketing üzenet minden szolgáltatónak és márkaépítőnek szól.
"Nem az emberek vannak értem a diszkópultban. Én vagyok értük. Azért jöttek oda, hogy szórakozzanak."
Készülj fel egy igazán mély, elgondolkodtató és sallangoktól mentes epizódra. Ebből az adásból kiderül, hogy az elektronikus zene izgalmas kulisszatitkai mögött milyen kőkemény üzleti, stratégiai és emberi tanulságok bújnak meg, amiket te is azonnal beépíthetsz a saját vállalkozásodba.
Ezért szorongod túl az életed (és így hagyd abba)
Eleged van abból, hogy a végtelen lehetőségek korában pont a választás a legnehezebb? A Tudatos Döntések podcast legújabb epizódjában Szilágyi Gábor vendége Fuller Bianka pszichológus és az Én tervező …
Show notes
Eleged van abból, hogy a végtelen lehetőségek korában pont a választás a legnehezebb? A Tudatos Döntések podcast legújabb epizódjában Szilágyi Gábor vendége Fuller Bianka pszichológus és az Én tervező alapítója. Egy olyan őszinte beszélgetést hoztunk el nektek, ami garantáltan a képernyő elé szegez, ha valaha is érezted már úgy, hogy túlagyalod a mindennapokat.
Bianka egy véletlen egyetemi nyílt napnak köszönhetően találta meg a pszichológusi hivatását, pedig eredetileg orvosnak készült. Később a koronavírus idején a TikTokon keresztül kezdte el edukálni a fiatalokat. Egyszerű, gyakorlatias tippeket adott a szorongás kezelésére, és a csatornája pillanatok alatt hatalmasra nőtt. Látta a rengeteg felgyülemlett kérdést, félelmet és a generációs szintű elakadásokat. Ebből a felismerésből és egy tengerparti nyaralás ötletéből született meg az Én tervező napló, ami egy kézzelfogható eszköz az önismeret mindennapi gyakorlásához.
Ebben az adásban nagyon mélyen belemegyünk abba a témába, hogy vajon miért lett a szorongás a fiatal generáció egyik legfőbb kísérője. A rengeteg felénk zúduló információ ugyanis nemcsak segít a tájékozódásban, hanem komoly terhet is rak a vállunkra.
"Ami egy hatalmas szabadságot ad, egy hatalmas döntési lehetőségtárad, de ezzel együtt egy hatalmas szorongást is, mert olyan dolgokról kell döntenünk az életünk kapcsán, amihez nincs elég információnk."
Ahogy a műsorban elhangzik, sokszor a lehetőségek bősége okozza a legnagyobb elakadást, legyen szó párkapcsolatról, karrierről vagy munkahelyváltásról.
De vajon csak a fiatalok kiváltsága a krízis? A beszélgetés során rendkívül izgalmas párhuzamot vonunk a huszonévesek kapunyitási pánikja és az ötvenes korosztály kapuzárási pánikja között. Kiderül, hogy bár a tünetek nagyon hasonlóak lehetnek a felszínen, a belső gyökerek teljesen máshonnan erednek. Míg a fiatalok az előttük álló és végül ki nem választott utakat próbálják elgyászolni, az idősebb generáció tagjai sokszor a már meg nem lépett döntések miatt éreznek hiányt vagy elégedetlenséget. Bianka rávilágít, mennyire gyakori probléma a túlgondolás. Ezt a jelenséget tökéletesen foglalja össze:
"Belekerülünk ebben, hogy túlagyaljuk magunkat, túlagyaljuk a döntéseinket, túlagyaljuk a lehetőségeinket."
Mit tehetünk, ha nem akarunk ebben a döntésképtelen, megfagyott állapotban maradni? A megoldás az önismeret mindennapi, apró gyakorlásában rejlik. Nem kell azonnal hatalmas, radikális változásokra gondolni. Elég naponta mindössze öt perc befelé figyelés, hogy letisztázzuk a saját életszerepeinket és a környezetünk elvárásait. Az epizód során olyan gyakorlatias feladatokról is hallhatsz, mint a szereptorta vagy az életvonal rajzolása. Ezek a könnyen elvégezhető feladatok azonnal segítenek jobban megérteni a saját belső működésedet. A legfontosabb üzenetünk talán az, hogy merjünk őszintén szembenézni az igazsággal és a saját belső világunkkal. Ezt Bianka szavai is megerősítik az interjú végén:
"Merjük beleengedni magunkat az érzéseinkbe és a fejünkbe."
Tarts velünk ebben a különleges, gondolatébresztő utazásban, és találd meg a legjobb kapaszkodókat a saját életedhez!
EDM: 30 év a motorháztető alatt: Így épül fel egy világhírű DJ márka
Ebben a műsorban nem elégszünk meg a felszínes csevegéssel. Szilágyi Gábor, a Remind tulajdonosa és Borbély Gyula, a hazai zeneipar egyik legtapasztaltabb booking menedzsere vág bele egy olyan kalandba, amely …
Show notes
Ebben a műsorban nem elégszünk meg a felszínes csevegéssel. Szilágyi Gábor, a Remind tulajdonosa és Borbély Gyula, a hazai zeneipar egyik legtapasztaltabb booking menedzsere vág bele egy olyan kalandba, amely alapjaiban rázhatja meg a magyar elektronikus zenei szcénát. Gáborról kevesen tudják, de harminc évvel ezelőtt a zenei kereskedelem motorja volt, Gyula pedig 1996 óta építi a klubéletet. Most egyesítik tudásukat, hogy választ kapjunk a legfontosabb kérdésre: miért nincs még világszintű magyar exportcikkünk ebben a műfajban?
A beszélgetés során felelevenítjük a kilencvenes évek aranykorát, amikor a lemezboltok előtt még sorok álltak a legfrissebb bakelitekért. Gyula mesél a Club Speed korszakáról és arról a szemléletről, amely a közönséget helyezi a középpontba. Szerinte a menedzser dolga az, hogy olyan légkört teremtsen a művész köré, amelyben ő a maximumot nyújthatja. Ahogy fogalmaz:
„Ennek a nyertese mindig a közönség lesz.”
Ezt a holisztikus szemléletet állítják szembe a mai magyar valósággal. Miért működik Hollandia DJ-exportőr nagyhatalomként, és miért bukik el ezen a téren Magyarország? A válasz az összefogásban és a tudatos építkezésben rejlik. Gábor és Gyula nem félnek kimondani, hogy az egyéni érdekek és az irigység gátolják a fejlődést. Egy olyan új struktúrára van szükség, ahol a szakemberek megosztják egymással a tudásukat ahelyett, hogy hétpecsétes titokként őriznék azt. Hiszen ahogy Gábor megjegyezte a csapatmunka fontosságáról:
„Egy fecske nem csinál nyarat, kettő talán, de aztán még a kettő sem biztos.”
A technológia fejlődése mindent megváltoztatott. Ma már bárki hozzájuthat a zenékhez streaming platformokon, és két telefonnal videoklipet forgathatunk. Ez azonban óriási zajt is jelent. A siker ma már nemcsak a technikai mixelési tudáson múlik, hanem a tudatos brandépítésen, a social media jelenléten és a nemzetközi etiket ismeretén. Az EDM Hungary célja, hogy utat mutasson a fiatal producereknek és DJ-knek, segítve őket abban, hogy ne csak álmodozzanak a Tomorrowland nagyszínpadáról, hanem el is jussanak oda.
A műsor végén a jövőbe tekintünk. Gábor és Gyula egy olyan misszióra szövetkeztek, amely az edukáción és a hitelességen alapul. Hisznek abban, hogy a magyar tehetségek világszínvonalúak, csupán a megfelelő táptalaj hiányzik a kivirágzásukhoz. Ez a podcast lesz az a platform, ahol a szakma krémje végre leül egy asztalhoz, hogy közösen alkossanak valami maradandót. Zárásként álljon itt a legfontosabb gondolatunk:
„A jelen, már a jelen is, mert a jövő is, az csak és kizárólag az összefogásban valósulhat majd.”
Csatlakozz hozzánk ezen az úton, iratkozz fel, és nézzünk együtt a motorháztető alá!
Connect Longevity: A libidó és a „négy lovas”, amiről senki nem mer beszélni a menopauza kapcsán
A menopauza nem egy sötét verem, amit csukott szemmel kell túlélnünk, hanem egy tudatosan felépített, minőségi élet kapuja. Ebben az adásban szakértő vendégeinkkel lebontjuk a változókort övező falakat és …
Show notes
A menopauza nem egy sötét verem, amit csukott szemmel kell túlélnünk, hanem egy tudatosan felépített, minőségi élet kapuja. Ebben az adásban szakértő vendégeinkkel lebontjuk a változókort övező falakat és tévhiteket. Megtudhatod, mi a különbség a perimenopauza érzelmi hullámvasútja és a menopauza között, illetve miért ne higgy el mindent, amit a hormonpótlás veszélyeiről hallottál.
„A menopauza az igazából a longevity kapuja. Ami most történik velünk ebben a hormonális változásban, megalapozza azt a 20 évet, 25 évet, hogy milyen egészségben fogjuk ezt leélni.”
A beszélgetés során őszintén beszélünk a „négy lovasról”, azaz a hízásról, az agyiködről, az alvászavarról és a libidó csökkenéséről. Dr. Seres Andrea szülész-nőgyógyász rávilágít, hogy az ösztrogénszint csökkenése nemcsak hőhullámokat, hanem szív- és érrendszeri kockázatokat is hordozhat, ezért a hormonpótlás nem szégyen, hanem sokszor a hosszú távú egészség záloga.
„Nem az az elsődleges kérdés, szerintem most itt jelenleg, hogy félünk-e a hormontól, hanem az, hogy milyen 20-30-40 évig ösztrogén nélkül élni.”
A külsőnk változása legalább ennyire fájdalmas lehet. Dr. Kriston Renáta bőrgyógyász és a kozmetikai szakértők elmagyarázzák, miért érezzük úgy 40 felett, hogy „hirtelen leesik az arcunk”. Megismerheted a well-aging és a longevity szemléletet, ahol a cél már nem a 20 éves önmagunk hajszolása, hanem a saját korunkban elérhető legjobb állapot kihozása. A bőrápolás itt már nem csak hiúság, hanem az önmagunk iránti tisztelet jele.
„Ne arra menjünk rá, hogy ránctalanok legyünk, hanem, hogy jobb emberek legyünk, okosabbak legyünk, minél több mindent csináljunk az életünkben, keressük meg az életünk értelmét.”
Az adás végén a radikális öngondoskodás témakörét járjuk körbe. Megtanuljuk, hogyan húzzunk határokat, miért fontos az „énidő”, és miért kell 50 felett végre magunkat tenni az univerzum középpontjába. Ez a beszélgetés minden nőnek szól, aki nemcsak túlélni akarja az éveit, hanem minden egyes napot méltósággal és dögösen szeretne megélni.
Müpa, diplomácia és Kapolcs: Egy sikeres kulturális menedzser portréja
Ebben az epizódban Oszkó-Jakab Natáliát köszönthettük a stúdióban, a Művészetek Völgye fesztiváligazgatója mesél nekünk arról, hogyan lehet egy hagyományos kulturális eseményt modern, fenntartható és nemzetközi …
Show notes
Ebben az epizódban Oszkó-Jakab Natáliát köszönthettük a stúdióban, a Művészetek Völgye fesztiváligazgatója mesél nekünk arról, hogyan lehet egy hagyományos kulturális eseményt modern, fenntartható és nemzetközi szinten is jegyzett márkává fejleszteni. Natália pályafutása a diplomáciától a Müpa világán át vezetett a Völgyig, és minden állomásán a „motorháztető alatti” működés, a rendszerek megértése hajtotta. Marketing szakmai szemmel nézve lenyűgöző az az út, ahogyan a közösségi média tudatos használatával és adatvezérelt döntésekkel 2013-tól napjainkig megtöbbszörözték a látogatók számát.
A beszélgetés során beleláthatunk a fesztivál szervezésének kőkemény logisztikájába is. Nem mindennapi feladat 10 nap alatt 4000 aktivitást összehangolni három különböző településen úgy, hogy az esemény megőrizze emberléptékűségét. Natália kiemeli, hogy náluk a stratégia alapja a közösségteremtés: a Völgy nem egy lekerített mező, hanem három élő falu szövetébe ágyazott élményhalmaz. Itt a helyiek és a látogatók sorsa összefonódik, sőt, még a fenntarthatóság is helyi szinten valósul meg a komposztálástól a saját termesztésű alapanyagokig.
„A völgy az a hely, ahol a kékvestők együtt söröznek a rokkerekkel.”
A siker mögött egy 15 fős kemény mag és több száz projektalapú munkatárs áll, akiket Natália vasfegyelemmel, de nagy empátiával koordinál. Szó esik a „hagymahéj-szerű” növekedésről, ahol az adatokat (akár a látogatók kedvenc Túró Rudijáig menően) felhasználták a célcsoport pontos megszólításához. Ez a fajta precizitás tette lehetővé, hogy a fesztivál ne csak túlélje a mélypontokat, hanem organikus fejlődéssel elérje a tavalyi 130 ezres látogatottságot.
„Magyarország legnagyobb összművészeti fesztiválját... idén már 35. alkalommal tíz napon át három településen várja a közönséget.”
A beszélgetés végén Natália megosztja velünk személyes hitvallását is a változásról és a folyamatos tanulásról. Szerinte a rugalmasság és a kíváncsiság a legfontosabb eszközök egy vezető kezében, különösen a mai gyorsan változó piaci környezetben. A kulturális diplomácia pedig nemcsak a nagykövetek dolga, hanem mindenkié, aki hidat tud építeni különböző művészeti ágak és emberek között.
„A változás az állandó, sőt, én azt kalandnak élem meg, és nem problémának.”
Ez az adás kötelező minden cégvezetőnek és marketingesnek, aki szeretné megérteni, hogyan lehet értéket teremteni és közösséget építeni úgy, hogy közben a gazdasági realitások talaján maradunk.
EXTRA: Stressz, szorongás és pánik: A tibeti orvoslás elfeledett módszere
Szilágyi Gábor és Erdélyi Zoltán beszélgetése a Tudatos Döntések extra sorozatában nem csupán egy márka születéséről szól, hanem egy mélyebb életszemléletről is. A Myrobalan név mögött egy ősi tibeti hagyomány …
Show notes
Szilágyi Gábor és Erdélyi Zoltán beszélgetése a Tudatos Döntések extra sorozatában nem csupán egy márka születéséről szól, hanem egy mélyebb életszemléletről is. A Myrobalan név mögött egy ősi tibeti hagyomány húzódik meg, amely egészen a gyógyító Buddháig vezethető vissza. Zoltán, aki hagyományos tibeti orvos és buddhista tanító, ebben az epizódban felfedi az arura (vagy mirobalán) növény titkát, amit a gyógyászatban az orvosságok királyának is neveznek.
Ahogy Zoltán fogalmaz: "Az arúra azért speciális, vagy a mirobalán, mert hogy mind a hat ízt tartalmazza." Ez a ritka komplexitás teszi lehetővé, hogy a szervezet kibillent állapotait holisztikusan, több oldalról is megtámogassa. A tibeti orvoslás szerint ugyanis minden betegség az öt elem (föld, víz, tűz, levegő és tér) egyensúlyának felborulásából fakad. Ha megértjük, melyik elem vagy energetikai minőség sérült, a megfelelő ízekkel és gyógynövény komplexekkel a harmónia újra helyreállítható.
A beszélgetés során megismerhetjük a modern ember legnagyobb ellenségeit: a stresszt és a szorongást is. Megtudhatjuk, hogy miért a szél elem zavara áll ezek hátterében, és hogyan hat ez az idegrendszerünkre. Zoltán azonban őszintén beszél arról is, hogy a kapszulák önmagukban nem végeznek el minden munkát helyettünk. A tartós változáshoz elengedhetetlen a táplálkozásunk és a napi életmódunk tudatos átalakítása.
Szakmai szemmel nézve ez az epizód legfontosabb tanítása: "A gyógyszer az a harmadik lépcső csak a terápiás ösvényen." Ne várjunk el mindent egyetlen bogyótól, ha közben elhanyagoljuk a testünk jelzéseit és a mindennapi szokásainkat. A valódi gyógyulás ott kezdődik, amikor felelősséget vállalunk saját állapotunkért, és a készítményeket csak támogató mankóként használjuk a fejlődésünk útján. Zoltán részletesen elmagyarázza a napszakok szerinti adagolás fontosságát is, ami a kínai szervórához hasonlóan a szervezet természetes ritmusára épít.
Az epizód végén egy gyönyörű hasonlat teszi fel a koronát a beszélgetésre. Az elengedés művészete nem egy erőszakos cselekedet, hanem a figyelem lágy megváltoztatása. Ahogy a markunkban szorongatott kő is csak akkor szűnik meg fájdalmat okozni, ha kinyitjuk a tenyerünket, úgy a belső békénk is a ragaszkodás elengedésével kezdődik.
Zoltán missziója egyértelmű: "Az elengedés nem azzal kell elengedni, hogy eldobjuk ezt a kavicsot, hanem egyszerűen csak kinyitjuk a tenyerünket." Ez a szemléletmód adja a Myrobalan márka lelkét, segítve az embereket abban, hogy ne csak hosszabb, hanem kiegyensúlyozottabb és örömtelibb életet élhessenek. Ha kíváncsi vagy a tibeti gyógyászat gyakorlati alkalmazására és a gyógynövények erejére, ez a beszélgetés neked szól.
Napi 5 perc edzés a 120 éves életért? (Pozsonyi Zsolt titkai)
A Tudatos Döntések Podcast legújabb epizódjában a longevity, azaz a hosszú és minőségi élet egyik legfontosabb alappillérét, a mozgást járjuk körbe. Szilágyi Gábor vendége Pozsonyi Zsolt, a Movement Lab …
Show notes
A Tudatos Döntések Podcast legújabb epizódjában a longevity, azaz a hosszú és minőségi élet egyik legfontosabb alappillérét, a mozgást járjuk körbe. Szilágyi Gábor vendége Pozsonyi Zsolt, a Movement Lab alapítója, erőnléti edző és a TRX magyarországi meghonosítója. Zsolt nemcsak élsportolókat és olimpikonokat készít fel, hanem missziójának tekinti az átlagemberek egészségének és fizikai állapotának visszaállítását is.
Sokan felteszik a kérdést, hogy egyáltalán miért is akarunk 120 évig élni. Erre a válasz nagyon egyszerű, és ahogy Zsolt fogalmaz: "a cél az lenne, hogy minőségi éveket adjunk az életünkhöz, úgyhogy amíg szellemi frissességben vagyok, és fizikálisan is a lehető legnagyobb szinten, addig azt gondolom, hogy megéri élni". A beszélgetés rávilágít arra az izgalmas tényre, hogy a biológiai korunk sokszor köszönőviszonyban sincs a kronológiai korunkkal. A jó hír pedig az, hogy az öregedés folyamata visszafordítható.
A fitnesz világ rengeteget változott az elmúlt évtizedekben. A hagyományos, izolált gépeken végzett edzéseket egyre inkább felváltja a funkcionális mozgás. Zsolt mesél arról az útról, ahogyan a TRX módszerével teljesen új szemléletet hozott be Magyarországra, majd hogyan építette fel a Movement Lab közösségét. Egy olyan helyet, ahol a 70 év felettiek és a harmincasok is megtalálják a saját egészségük kulcsát. A mozgás ugyanis nemcsak a kalóriaégetésről szól. A súlyzós edzések és a megfelelő aktivitás olyan jelzőmolekulákat szabadítanak fel a testben, amelyek felveszik a harcot a demenciával, a depresszióval és a krónikus betegségekkel.
Sőt, a szakértő egy nagyon erős kijelentést is tesz a testünk felépítésével kapcsolatban. Zsolt nagyon pontosan rávilágít erre: "Az izomra azt mondjuk, hogy az izom a longeviti szerv. Tehát hogy annak a megtartása kulcskérdés, annak a minőségének, hogy mennyire zsírosodik el." Az izomtömeg megőrzése az időskori életminőség alapja. Ha hagyjuk leépülni az izmainkat, azzal egyenes utat nyitunk a különböző anyagcsere-problémáknak és a mozgáskorlátozottságnak.
A beszélgetés végén pedig egy rendkívül hasznos, azonnal beépíthető gyakorlati tippet is kapunk. Nem kell rögtön heti öt kőkemény edzéssel kezdeni ahhoz, hogy elinduljunk a változás útján. A konzisztencia sokkal fontosabb az intenzitásnál. Ezzel kapcsolatban Zsolt a következőt javasolja: "alakítsanak ki egy reggeli 5 perces mozgásrutint... kezdjék 10-zel, mert ez a konzisztenciás szempontjából minden nap megcsinálom." Ez a napi öt perc nemcsak a testet pörgeti fel, hanem az agyunkat is áthuzalozza, hogy egészségtudatos emberként tekintsünk magunkra.
EXTRA: Öregedni természetes: Erdélyi Zoltán a hosszú élet keleti titkairól
Ebben a részben Szilágyi Gábor és Erdélyi Zoltán hagyományos tibeti orvos, buddhista tanító a hosszú élet, vagyis a longevity keleti titkait tárják fel. A téma ma aktuálisabb, mint valaha. Egyre többen keresik …
Show notes
Ebben a részben Szilágyi Gábor és Erdélyi Zoltán hagyományos tibeti orvos, buddhista tanító a hosszú élet, vagyis a longevity keleti titkait tárják fel. A téma ma aktuálisabb, mint valaha. Egyre többen keresik a megoldást a rohanó mindennapokra és a stressz okozta kiégés elkerülésére.
A nyugati világban a longevity fókuszában leginkább a táplálkozás, az alvás és a fizikai aktivitás áll. A tibeti hagyomány azonban ennél sokkal mélyebbre ás. A keleti megközelítés szerint a belső egyensúly megteremtése a legelső, és egyben a legnehezebb feladatunk. Hiába követjük a legújabb diétákat, ha a lelkünk feszült és az elménk görcsös. Ahogy Erdélyi Zoltán is rámutat az adásban: "az igazi longevity, az a laza tudatból indul."
A felvétel során részletesen körbejárjuk a mindennapi rutinokat. Megbeszéljük azokat a szokásokat, amelyek segítenek lelassulni és megtalálni a belső békét. Szóba kerülnek a speciális légzőgyakorlatok és a mozgásban végzett meditáció is. Ezek a technikák nemcsak az energiaszintünket optimalizálják, hanem a feszültségoldásban és a mentális állóképesség növelésében is kulcsfontosságúak.
Sokan kifejezetten rettegnek az idősödéstől. A tibeti szemlélet szerint azonban az öregedés egy teljesen természetes, sőt elfogadandó folyamat. A cél nem az örök fiatalság hajhászása, hanem a minőségi életévek növelése. Zoltán gondolata tökéletesen összefoglalja ezt a filozófiát: "én azt kívánom, hogy mindenki öregedjen meg nagyon-nagyon hosszan, tehát nagyon sokáig, de maradjon egészséges idősen."
A podcast nem csupán elméleti síkon mozog, nagyon is gyakorlatias tanácsokkal látja el a hallgatókat. Zoltán saját életéből is hoz példákat. Elmeséli, hogyan alkalmazza az indiai harcművészetek és a buddhista filozófia elemeit a saját stresszkezelésében. A lassú, tudatos mozdulatok és az irányított légzés olyan eszköztár, amit bárki beépíthet a rohanó mindennapjaiba, függetlenül attól, mennyire sűrű a naptárja.
A beszélgetés második felében kitérünk a táplálékkiegészítők szerepére is. Megvizsgáljuk, hogyan működnek a tibeti gyógyászatban használatos finomhatású készítmények. Tisztázzuk, mikor van rájuk igazán szükség, és miként támogathatják sejtszinten a szervezet megújulását. Fontos azonban látni a sorrendiséget, hiszen "a longevity jó esetben mindig az egészségből indul." A kiegészítők és a modern csülenek akkor fejtik ki maximális hatásukat, ha már elindultunk egy stabil, tudatos életmódváltás útján.
Tarts velünk ezen a belső utazáson, és tanuld meg te is, hogyan hozhatsz tudatosabb döntéseket a testi és lelki harmóniád érdekében!
Azurák Csaba: A hírnév ára és az élet a képernyő után
Ebben a különleges epizódban Szilágyi Gábor vendége nem más, mint a hazai televíziózás egyik legismertebb alakja: Azurák Csaba. A Tudatos Döntések Podcast legújabb adása sokkal mélyebbre ás egy átlagos …
Show notes
Ebben a különleges epizódban Szilágyi Gábor vendége nem más, mint a hazai televíziózás egyik legismertebb alakja: Azurák Csaba. A Tudatos Döntések Podcast legújabb adása sokkal mélyebbre ás egy átlagos karrierinterjúnál. Csaba őszintén mesél arról, miért választotta a csendesebb, de annál tudatosabb utat a csillogó kereskedelmi televíziózás helyett. Marketing és személyes márkaépítés szempontjából is rengeteget tanulhatunk tőle. A mesterkéltség helyett az igazi önazonosságot választotta.
"A kíváncsiság a kulcsa annak, hogy jó kérdéseket teszel föl. Hogyha a kíváncsiság megvan, akkor jó újságíró leszel."
A beszélgetés során visszatekintünk a kezdetekre. Csaba a Magyar Rádióban sajátította el a szakma igazi alázatát. Ott még nem a hírnév számított, hanem a minőségi tartalom és a valódi emberi sorsok megismerése. Kiderül, hogy a jó kérdezéstechnika és a hitelesség az üzleti életben és a tartalommarketingben is aranyat ér. Ha a közönségedet valóban meg akarod érteni, pontosan ezzel a nyitottsággal kell feléjük fordulnod. Nem kell feltétlenül harsánynak lenni ahhoz, hogy az emberek figyeljenek ránk. A hitelesség sokszor a csendes kitartásból fakad. Egy jól felépített podcast vagy egy mély interjú többet mond el egy márkáról, mint ezer hangos reklám.
Ahogy haladunk előre az adásban, egyre komolyabb témák is terítékre kerülnek. A hazai média polarizációja és a szekértáborok kialakulása sokakat választás elé állított. Csaba tudatos döntést hozott. Nem állt be a sorba, inkább a háttérből figyelt és építkezett. Ez az epizód nemcsak egy volt tévés sztár vallomása, hanem egy útmutató is mindazoknak, akik a mai zajos világban próbálják megőrizni a saját integritásukat.
"Mindig legyél hosszú távfutó. Tehát ne a rövid sprintekben, a gyors, rövid győzelmekben gondolkodjál."
Ez a gondolat minden kkv vezető és szakember számára iránymutató lehet. A rövid távú sikerek hajszolása helyett a stabil alapokon nyugvó stratégia térül meg igazán. Csaba elmeséli, milyen az élet a képernyő után, hogyan találta meg a számítását a tartalomgyártás és a képzések világában. Kiderül az is, hogy a social media térnyerése hogyan formálta át teljesen a hagyományos játékszabályokat. Ma már sokkal fontosabb a célközönség bizalma, mint a puszta ismertség.
"Nekem soha nem volt fontosabb a szakmám, amit nagyon-nagyon szeretek, de soha nem volt fontosabb a szakmám a családomnál."
Végül egy nagyon fontos életbölcsesség zárja a beszélgetést. Bármilyen magasra is jutunk a ranglétrán, az igazi hátországot a család és a szeretteink jelentik. Ez az adás nemcsak szakmailag inspiráló, de emberileg is feltölti a hallgatót. Készülj fel egy mély, elgondolkodtató és rendkívül őszinte utazásra!
EXTRA: Stressz, emésztés, gyulladás? Ezt tanítja a hagyományos keleti gyógyászat
Egy olyan témát boncolgatunk, amely mindenkit érint: az egészségünket és annak tudatos megőrzését. Szilágyi Gábor vendége ismét Erdélyi Zoltán hagyományos tibeti orvos és buddhista tanító. A beszélgetés során …
Show notes
Egy olyan témát boncolgatunk, amely mindenkit érint: az egészségünket és annak tudatos megőrzését. Szilágyi Gábor vendége ismét Erdélyi Zoltán hagyományos tibeti orvos és buddhista tanító. A beszélgetés során mélyebb betekintést nyerünk a tibeti gyógyászat lenyűgöző és egyben rendkívül logikus világába.
Sokan hajlamosak misztikus ködbe burkolni a keleti gyógymódokat. Zoltán azonban gyorsan rávilágít arra, hogy ez a rendszer kőkemény megfigyelésekre épül. A nyugati orvoslással ellentétben itt nem pusztán a felszíni tünetek elnyomása a cél. A szakember pontosan megfogalmazza a lényeget:
"A tibeti gyógyászat az egy holisztikus gyógyászati rendszer."
Ez a megközelítés a test, az energia és a tudat hármas egységét vizsgálja egyszerre. A mai rohanó világunkban a stressz és a mozgáshiány szinte népbetegségnek számít. Az adásban részletesen kitérünk arra, hogyan hatnak a felgyülemlett érzelmek és a feszültség a belső szerveinkre. Kiderül, hogy a stressz nem csupán mentális kibillenés lehet, hanem akár a kevés folyadékfogyasztás vagy a túlhajszolt mindennapok is kiválthatják. A gyógyulás alapja pedig sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk. A tibeti orvoslás szerint a terápia négy szorosan összefüggő lépcsőből áll: táplálkozás, életvezetés, gyógyítószerek és külső terápiák.
A testmozgás fontossága elengedhetetlen ebben a folyamatban. Nem feltétlenül bonyolult jóga ászanákra kell gondolni, az egyszerű és az alkatunknak megfelelő edzés is csodákra képes. Ahogy Zoltán is kiemeli a beszélgetés során: "Az életünk mozgás, mozgás csak a halott dolgok mozgulatlanok." A megfelelő mozgásforma kiválasztása és a tudatos táplálkozás már önmagában hatalmas lépés a tartós egészség felé. Ha megismerjük a saját testünket, a hétköznapi szokásainkat is ehhez igazíthatjuk. Így elkerülhetővé válik rengeteg krónikus probléma.
Különösen izgalmas része az adásnak a betegségek diagnosztizálásáról szóló blokk. Egy hagyományos tibeti orvos a kikérdezés mellett a páciens szeméből, bőréből, nyelvéből és a pulzusából is olvasni tud. Ez a fajta fókuszált odafigyelés garantálja, hogy a probléma valódi gyökerét találják meg. Szóba kerülnek a modern kor tipikus kihívásai is, mint az emésztőszervi panaszok és a különböző testünkben lévő gyulladások. Zoltán rávilágít egy nagyon fontos alapelvre, ami teljesen más megvilágításba helyezi a betegségeket:
"A lázat csak akkor kezeljük, amikor már probléma maga a láz."
Tarts velünk ebben az elgondolkodtató részben, ismerd meg a saját működésedet, és tanuld meg egyensúlyba hozni a testedet és a tudatodat! Iratkozz fel a csatornára, mert a következő epizódban a modern longevity felfogásról fogunk beszélgetni.
Hogyan lett a multi vezetőből mindfulness szakértő? | Kovács Eszter
A mai felgyorsult, teljesítménykényszeres világban szinte mindannyian találkozunk a stressz, a szorongás vagy éppen a kiégés árnyoldalaival. A Tudatos Döntések Podcast legújabb epizódjában Szilágyi Gábor …
Show notes
A mai felgyorsult, teljesítménykényszeres világban szinte mindannyian találkozunk a stressz, a szorongás vagy éppen a kiégés árnyoldalaival. A Tudatos Döntések Podcast legújabb epizódjában Szilágyi Gábor vendége Kovács Eszter, a Mat on the Moon közösség alapítója. Eszter története tökéletes példája annak, hogyan lehet a legmélyebb krízisekből is erőt meríteni és egy teljesen új, tudatosabb életet felépíteni.
Eszter őszintén mesél a karrierútjáról, amely a hollandiai postáskodástól egészen egy londoni marketingvezetői pozícióig ívelt. A kívülről sikeresnek tűnő élet azonban komoly árat követelt. A hatalmas felelősség, a megfelelési kényszer és a feszített tempó végül egy durva kiégéshez vezetett. Az epizód során feltárjuk, hogyan jutott el a londoni parkok sírópadjától a jóga és a meditáció világáig. Meglepő módon Eszter az induláskor egyáltalán nem volt elragadtatva ezektől a módszerektől.
"Én tiszta szívből gyűlöltem minden percét, mert hát ugye összetártak ezekkel a gondolatokkal és elakadásokkal, amikkel már így is úgy éreztem, hogy túl sokat vagyok együtt."
A kitartó gyakorlás azonban meghozta a gyümölcsét. Eszter felismerte, hogy a testünk nem csupán egy eszköz, amit a végtelenségig kizsigerelhetünk, hanem egy fantasztikus jelzőrendszer is. A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága, hogy az elfojtás helyett meg kell tanulnunk kapcsolódni a saját érzéseinkhez. Sokszor azt gondoljuk, valami végzetesen tönkrement bennünk, ha nem bírjuk a mindennapi nyomást. Eszter megközelítése azonban hihetetlenül felszabadító.
"Kitartóan ismétlik ezek az ősi tradíciók, hogy akkor sem vagy elrontva. És akkor sem. [...] Nem vagy elszúrva, és nem javításra szorulsz, csak egy visszarendeződésre."
Az adásban szó esik a vállalkozóvá válás nehézségeiről és szépségeiről is. A Mat on the Moon éppen a koronavírus világjárvány kezdetén indult el, amikor szinte mindenki azt mondta, hogy ez a legrosszabb időzítés. Eszter mégis mert lépni. A spiritualitást és a tudományt zseniális érzékkel ötvözve hozta el a tudatosságot a multinacionális cégek irodáiba és az átlagemberek mindennapjaiba. Megmutatta, hogy a mindfulness nem csak a trópusi tengerpartokon, hanem a hármas metrón utazva is tökéletesen működik.
"Hagyják a perfekcionizmusukat az ajtóban. Tehát legyen ez egy felnőtt játszótér, amikor önmagaddal kezdesz el foglalkozni... A játékban meg a táncban is vannak diszkomfortos pillanatok, de ott már nem démonok vannak, ott mi nem vagyunk egészen barátok, szereplők vannak."
Tarts velünk ebben a rendkívül inspiráló és mély beszélgetésben! Fedezd fel te is, hogyan teheted a mindennapjaid részévé a tudatosságot, és találd meg azt a kedvenc önmagadat, akivel te is szívesen barátkoznál egy házibuliban.
EXTRA: Minden betegség a tudatból indul? | Tibeti gyógyászat és buddhizmus
Ebben az új formátumban egy-egy témát sokkal mélyebben, részletesebben is kivesézünk. Mai vendégem Erdélyi Zoltán hagyományos tibeti orvos. Egy olyan témába ássuk bele magunkat, amely a mai felgyorsult …
Show notes
Ebben az új formátumban egy-egy témát sokkal mélyebben, részletesebben is kivesézünk. Mai vendégem Erdélyi Zoltán hagyományos tibeti orvos. Egy olyan témába ássuk bele magunkat, amely a mai felgyorsult világunkban aktuálisabb, mint valaha. Olyan időket élünk, amikor a mesterséges intelligencia, a folyamatos társadalmi változások és a rohanó tempó hihetetlen mennyiségű külső stresszel bombáz minket. Ezek az ingerek sokszor észrevétlenül is megbetegítenek. De vajon hol gyökerezik a probléma, és mi a megoldás kulcsa?
Zoltán már egészen fiatalon, mindössze tizenévesen rátalált a buddhizmus útjára. Ahogy a beszélgetésből kiderül, ez nála nem egy hirtelen jött fellángolás volt, hanem egy nagyon is mély belső hívás. Érdekes belegondolni, hogy amit a modern pszichológia sokszor az életközépi válság számlájára ír, az nála már szinte gyerekkorban megjelent. Az élet nagy kérdéseit kutatva jutott el a harcművészeteken át a tibeti gyógyászatig és a komoly spirituális gyakorlatokig.
A beszélgetés egyik legizgalmasabb pontja a tudat, az energia és a fizikai test kapcsolatának megértése. Nyugaton sokan hajlamosak szétválasztani a testi és lelki folyamatokat. A tibeti hagyomány azonban teljesen másként közelít ehhez az egyensúlyhoz.
"Minden a tudatból indul, minden betegség a tudatból indul, minden zavar a tudatból indul..."
Ez a kijelentés tökéletesen rávilágít arra, hogy a belső állapotunk miként határozza meg a fizikai jóllétünket. Zoltán egy zseniális ősi analógiát is megoszt velünk a műsorban. A tudat és az energia kapcsolatát egy vak ló és egy béna lovas történetével írja le. A tudat a mozdulatlan lovas, aki mindent tapasztal, az energia pedig az erős, de irányításra szoruló vak ló. Ha ők ketten jól együttműködnek, bármit elérhetnek.
"A tudatban történnek legerőször olyan változások, vagy azokban vannak olyan lenyomatok, amelyek olyan változásokat indukálnak a tudatban, ami az energiarendszeren keresztül megnyilvánul a matériában."
A mai adás különösen hasznos mindazoknak, akik úgy érzik, valahol elakadtak az életükben. Sokan tapasztaljuk azt a bizonyos belső üvegplafont, ami gátol a továbbhaladásban és a fejlődésben. A buddhista tanítások nemcsak egy ősi filozófiaként, hanem egyfajta mély, rendszerszintű pszichológiaként is felfoghatók, amelyek konkrét módszereket adnak a gátak lebontására.
A harcművészetek és a gyógyítás izgalmas összefonódása is kiemelt szerepet kap a műsor során. Zoltán szerint egy igazi harcosnak nemcsak megvédenie kell tudni másokat, hanem a gyógyításhoz is értenie kell. Minden megszerzett erő hatalmas felelősséggel jár a mindennapokban.
"Könnyű ártani másoknak, de nehéz megvédeni másokat."
Tarts velünk ebben a gondolatébresztő epizódban! Fedezd fel, hogyan segíthet az évezredes tibeti bölcsesség a modern kor mindennapi kihívásainak kezelésében. Ha tetszik az adás, iratkozz fel a csatornára, és oszd meg velünk a saját tapasztalataidat a kommentekben. Ne hagyd ki a következő részt sem, ahol még mélyebbre ásunk a tibeti gyógyászat gyakorlati rejtelmeiben!
Hámori Barbara: ADHD, tévés kulisszatitkok és az a bizonyos KKS formula
Hozok nektek egy igazán inspiráló beszélgetést! A Tudatos Döntések Podcast legújabb epizódjában Hámori Barbara volt a vendégünk. Ha a hazai média világában dolgozol, az ő nevét biztosan nem kell bemutatni …
Show notes
Hozok nektek egy igazán inspiráló beszélgetést! A Tudatos Döntések Podcast legújabb epizódjában Hámori Barbara volt a vendégünk. Ha a hazai média világában dolgozol, az ő nevét biztosan nem kell bemutatni neked. Barbara évtizedek óta a legsikeresebb televíziós produkciók, sorozatok és reality műsorok producere, írója és kreatív motorja. A Forbes nemrég a 19. legbefolyásosabb magyar nőnek választotta. Az utóbbi időben azonban egy teljesen új szerepben is láthatjuk. Ő lett a longevity, vagyis a hosszú és egészséges élet témakörének egyik legmeghatározóbb hazai hangja.
Ebben az adásban nagyon mélyre mentünk. Kiveséztük, hogy mi hajtja őt ennyi évtizedes, kőkemény tévés munka után is. Szó esett arról, hogyan élte meg a váltást a kamera mögötti, irányító szerepből a kamera előtti, sokkal sebezhetőbb létezésbe. Kiderült, hogy a fiatalkori hiúság hogyan alakult át benne egy nagyon tudatos, az egészséget fókuszba helyező életmóddá. Ahogy Barbara is olyan szépen megfogalmazta a beszélgetés során:
"A longevity-nek az a lényege, hogy az életünkben, ameddig élünk, amennyit a jó Isten ad nekünk, abban megpróbáljuk minél inkább jól érezni magunkat a testünkben, a lelkünkben."
Szakmai szempontból is rengeteget tanulhatunk tőle. Kifejezetten izgalmas volt hallani, hogyan menedzseli a hatalmas televíziós stábokat. Barbara őszintén beszélt a hiperfókuszról, a közelmúltban diagnosztizált ADHD helyzetéről és arról a nyers, direkt kommunikációs stílusról, amit még az amerikai gyerekkorából hozott magával. Sokan talán tartanak ettől a szókimondástól, de szerinte ez a leghatékonyabb szűrő az emberi és üzleti kapcsolatokban. Nagyon izgalmasan nyilatkozott arról is, hogy a státusz és a vagyon egyáltalán nem érdekli őt egy beszélgetés során. Ezt a részt érdemes külön is kiemelni:
"...engem mindig, és tudod, mi az érdekes, hogy pontosan tudom azt, hogy ők szeretik ezt, mert hogy senki nem meri őket valójában megkérdezni. És imádják azt, ha valaki végre emberként közelít hozzájuk."
A beszélgetés utolsó harmadában a vezetői stílusok változásáról, a régi toxikus munkahelyi normák eltűnéséről és az önismeret fontosságáról is szót ejtettünk. Barbara elárulta, hogy vezetőként is meg lehet őt vezetni, különösen a humoros, intelligens, de valós teljesítményt nem nyújtó emberek tudják bevinni az erdőbe. Végül megosztotta velünk a saját "KKS" formuláját, amely a Kíváncsiság, Következetesség és Szeretet hármasára épül. Számomra az egyik legszebb gondolata az volt, amikor a kíváncsiságról beszélt:
"A kíváncsiságot az utolsó csepp lélegzetünkig azt meg kell tartani."
Nézzétek meg a videót, ha szeretnétek egy hihetetlenül energikus, szókimondó és rendkívül tudatos szakembertől tanulni. Várom a kommenteket, nektek mi volt a legnagyobb felismerésetek az adásból!
Egészséges hedonizmus: Így egyél finomat lemondások nélkül!
Üdvözlök mindenkit a mai epizódban! Ma egy fantasztikus témát boncolgatunk, ami nem csak a konyhában, de az üzleti stratégiában és a marketingben is maximálisan megállja a helyét. Hogyan csomagoljuk be az …
Show notes
Üdvözlök mindenkit a mai epizódban! Ma egy fantasztikus témát boncolgatunk, ami nem csak a konyhában, de az üzleti stratégiában és a marketingben is maximálisan megállja a helyét. Hogyan csomagoljuk be az egészséget úgy, hogy az tényleg ellenállhatatlan legyen? Erről szól ez az izgalmas adás, ahol az egészséges hedonizmus lenyűgöző világába kalandozunk. Ez a megközelítés tökéletesen mutatja, hogyan lehet egy sokak által elkerült koncepciót egyedi élménnyé formálni.
Ebben a részben Gyurik Gábor executive séffel és Péter-Fiuli Julianna dietetikussal beszélgettünk a modern gasztronómia egyik legnagyobb kihívásáról. Sokan abban a hitben élnek, hogy ami egészséges, az biztosan ízetlen, unalmas és tele van kompromisszumokkal. Ezt a mítoszt most végérvényesen megcáfoljuk! Részletesen megnézzük, hogyan lehet egy étkezés egyszerre tápláló és elképesztő kulináris élmény. Az emberek gyakran az extrém diétákkal azonosítják az egészséget. Pedig ahogy az epizódban is pontosan elhangzik: „az egészséges étkezés nem azt jelenti, hogy a desszertet el kell hagyni.”
Holisztikus marketinges és stratégiai szempontból is érdemes figyelni erre a beszélgetésre. Gondolj csak bele a saját piacodba! Ha a célcsoportodnak van egy berögzült, negatív hiedelme a szolgáltatásoddal kapcsolatban, azt intelligensen és kreatívan kell megváltoztatnod. Pontosan ezt csinálja a vendéglátásban ez a kiváló szakértői csapat. Nem elvesznek az ügyfélélményből, hanem óriási értéket adnak hozzá. Egy dietetikus és egy séf közös munkája lenyűgöző eredményeket szül, ami tökéletes példája a szakmai szinergiának. A valódi minőség építése ráadásul sosem a konyhában vagy a kirakatban kezdődik. A titok a megfelelő, helyi és minőségi szezonális alapanyagok gondos kiválasztásában rejlik. Ahogy Gábor is nagyon találóan fogalmazott: „Minusz kettedik lépés az alapanyag.” Ezt az alapszabályt minden vállalkozásnál érdemes észben tartani a termékfejlesztés legelső fázisában.
Az adás során különleges figyelmet kaptak a zöldségek, amiket a séfek elképesztő kreativitással készítenek el, messze túlszárnyalva a hagyományos hazai recepteket. Felejtsük el a megszokott köreteket és a bő olajban sült, elnehezítő fogásokat. Hallottál már például a fantasztikus káposztasteakről? Ez az innovatív zöldségalapú étel teljesen újraírja mindazt, amit a növényi étkezésről eddig gondoltunk. A modern konyhatechnológia, mint például a precíz hőkezelés, segít abban, hogy az ételek könnyen emészthetők maradjanak, és ne okozzanak ólmos fáradtságot étkezés után.
A személyre szabottság ma már alapelvárás egy prémium kategóriás termékélménynél, és ez itt sincs másképp. Julianna részletesen elmesélte, hogyan készítenek egyedi étrendeket a vendégeknek egy mélyreható anamnézis felvétele után. Legyen szó ételallergiáról vagy érzékenységről, a figyelem minden apró részletre kiterjed. A végső cél pedig mindig a maradandó, pozitív tapasztalás megteremtése. Ha valami ennyire kiemelkedőt nyújtasz, az emberek organikusan beszélni fognak róla a barátaiknak. Egy váratlan ízkombináció pontosan ezt a meglepetés erejével ható élményt éri el. Ahogy a beszélgetés végén elhangzott a legfontosabb tanulság: „És amit az ember megjegyez, az nem az, ami az átlagos, hanem amikor van egy élményfaktor, egy olyan élményfaktor, na ilyet még nem próbáltam soha.”
These are the latest 40 of 70 episodes. You’ll find older episodes in the podcast’s feed.
Similar podcasts
More Education podcasts
Is this your podcast?
Confirm it with an entry in your feed: you get a code here, add it as podcast:txt to the channel of your feed, and we check it. Your podcast is then shown as “verified” on SoundNode.